Az USA-ban egyes kimutatások szerint a kutyák legalább 59%-a túlsúlyos vagy kifejezetten kövér, ugyanakkor a gazdik 39%-a úgy véli, kutyusának nincsenek súlyproblémái.
A túlsúly, ahogy az embernél, úgy a kutyáknál is rontja az életminőséget és csökkenti az élettartamot. Dagi kutyáknál gyakoriak a keringési- (pl. szívelégtelenség, magas vérnyomás), légzési-, endokrin- (pl. 2. típusú diabétesz, hasnyálmirigy gyulladás), ortopédiai (pl. gyakori izületi sérülések, csípő diszplázia, porcelváltozások) betegségek, de a krónikus gyulladásos állapotok és egyes rák típusok is (pl. a hasűri daganatok) is összefüggésbe hozhatók a túlsúllyal.
A kutyák lefogyasztása azonban nem egyenlő azzal, hogy az addig megszokott ételéből kevesebbet adunk neki, mert ezzel nem csak a bevitt kalóriákat csökkentjük, hanem minden létfontosságú tápanyag, különösen a fehérjék mennyiségét is, ami fehérje hiányos állapothoz, az izomzat lebontásához vezet.
Ám mielőtt nekilátnánk lefogyasztani kutyánkat, előbb célszerű állatorvossal is megvizsgáltatni.
Mi kell a fogyáshoz?
Sokan kérdezik tőlem, ennyi hónapos kutyájuk jelenleg annyi kg, szerintem kövér-e. Ezt csupán a kor és a testsúly alapján nehéz lenne megmondani, sokkal informatívabb a bordákon lévő zsírszövetek meglétének és vastagságának vizsgálata (angolul body condition score – BCS). Vizsgálatához két skála van forgalomban, az egyik 5, a másik 9 fokozatú, az 5-ös ITT, a 9-es pedig ITT található.
A BCS méréséből tehát megállapíthatjuk, mennyi zsírfelesleg van a kutyán, és hogy ez az ideális testsúlyhoz képest hány százalékos túlsúlyt takar.
Első lépés: az ideális testsúly meghatározása
Amennyiben tudjuk, hogy kutyánknak még elhízása előtt mennyi volt a súlya, ez az érték legyen az ideális súly.
Ha nem tudjuk, az alábbi módszerrel lehet meghatározni:
1. Állapítsuk meg kutyánk BCS-ét
2. A BCS alapján állapítsuk meg túlsúlyát.
3. Az aktuális súlyból vonjuk ki a túlsúlyt.
Mindez a gyakorlatban: Az öt fokozatú BCS skálán a 3-as érték az alap. Ha mérésünk eredménye 3-nál nagyobb, az fél pontonként 10% túlsúlyt jelent. (A 9-es fokozatú skálán az 5-ös az alap, minden e feletti pont 10%-ot jelent.) Tehát, ha kutyánk BCS-e 5-ös, akkor 40%-os túlsúllyal kell számolnunk, azaz ideális súlyát úgy kapjuk meg, ha aktuális súlyából 40%-ot levonunk. (Pl. kutyánk 40 kg, BCS-e 5, akkor ideális súlya 24 kg.)
Sajnálatos módon egyes kutyák olyan kövérek, hogy a BCS skála nem elegendő túlsúlyuk megállapításához. Ilyen esetben az ideális súlyt óhatatlanul is túlbecsüljük, de kezdetben ez nem baj. A számításokat újra elvégezhetjük, ha már megindult a súlycsökkenés.
Második lépés: kalória bevitel csökkentése
Ahogy már utaltam rá, nem elegendő csupán az addigi étrendből kevesebbet adni. Úgy kell a kalória bevitelt visszafogni, hogy a kutya így is megkapja a létfontosságú aminosavakat, zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket. Tehát elsőként össze kell írni, mit eszik a kutya, beleértve a nasit, a jutalomfalatokat, a koldulással megszerzett falatokat (már ezzel is felmérhetjük, mitől növesztette magára a hájtömeg nagy részét), majd ki kell számolni, ez naponta hány kalória.
A csökkentés mértékét viszonylag egyszerű kiszámítani azoknál a kutyáknál, akiknek a súlya beállt valamilyen szintre. Ez esetben kiindulásképpen 20%-kal kell csökkenteni a bevitt kalóriákat.
Egy másik módszer az ún. nyugalmi energiaszükséglet meghatározása (angolul resting energy requirement, RER). A RER a test alapvető működéséhez (pl. az agy- és szívműködéshez) szükséges energia mennyiség. Ez nem azonos az ún. metabolizálható energiaszükséglettel, rövidítve MER-rel.
Kiszámítása: RER = 70*ideális BW0,75 (kcal/nap).
Minimális súlyfeleslegnél már az is beindítja a súlycsökkenést, ha a RER-nek megfelelő kalória mennyiséget kapja.
Nagyobb súlytöbblet esetén: kiindulásképpen a RER mennyiség 80%-ában határozzuk meg a napi bevitt energiamennyiséget, ez rendszerint már hatásos, és a kutyák még jól tolerálják.
Harmadik lépés: Az étrend összeállítása
A lényeg összefoglalva: magas fehérje-, visszafogott zsír-, alacsony rost- és minimális CH bevitel.
A fogyókúrás étrend összeállításának (vagy a megfelelő táp kiválasztásának) talán a legfontosabb lépése annak kiszámítása, a napi adag elégséges mennyiségben tartalmaz-e fehérjét. Ezt négy lépésben tehetjük meg:
1. Először a fogyáshoz szükséges napi kalóriaszükségletet kell kiszámítani.
2. Ki kell számolni, hogy egységi, azaz 1000 kalóriában hány g fehérje van.
3. Ezt követően számítsuk ki, kutyánknak ideális súly mellett hány g fehérjére van szüksége (az NRC adatai szerint az ideális testsúlyt alapul véve a kutyának >2,5 g/kg a napi fehérje igénye).
4. Az 1-es és 2-es pont eredményeiből számítsuk ki, kutyánk energiaszükségletét kielégítő mennyiségű tápban/házilag összeállított kosztban hány g fehérje van. Ha ez több, mint a 3-as pontban számított mennyiség, akkor OK. Ha kevesebb, nem jut a szervezetébe elegendő fehérje.
A magas – minimum 28%-os, más források szerint minimum 30%-os – fehérjetartalom egyrészt jóllakottságot biztosít, másrészt megakadályozza, hogy leépüljenek az izmok. Idősebb kutyáknál romlik a fehérjék emészthetősége, ezért esetükben fokozottabban kell monitorozni a MCS-t, és szükség esetén emelni a fehérjebevitelt.
De mi az az MCS? A BCS mellett a fogyasztás során az izomzat állapotát (angolul muscle condition score-MCS) is monitorozni kell, hogy lássuk, a súlyveszteség a zsírszövet csökkenéséből, nem pedig az izomtömeg csökkenéséből adódik. Az MCS megállapításáról ITT olvashatnak.
A zsírtartalom is befolyással van a kutya jóllakottság érzésére, túl alacsony zsírbevitel mellett a kutya folyton éhes lesz. Fogyókúrára fogott kutyáknál 11-15% között legyen, magas fehérjetartalom mellett.
A jó fogyókúrás étrendben 5% alatt van a rosttartalom. A rost nem más, mint emészthetetlen CH, amiből a túl sok ronthatja a tápanyagok felszívódását, ráadásul nem érzi jóllakottnak a kutya magát tőle.
Közkeletű tévhit, hogy egy jó nagy adag alacsony kalóriatartalmú zöldség telíti a kutya gyomrát, így az nem lesz éhes. Az éhségérzet elűzéséhez azonban nem a ballaszt, hanem némi zsír, és jókora adag fehérje kell.
A bevitt kalóriamennyiségnél mindig számítsuk be a szokásos napi jutalomfalatok mennyiséét is, ezeknek a mennyisége ne haladja meg a napi kalória bevitel 10%-át.
Negyedik lépés: az etetések számának meghatározása
A hirtelen csökkentett adag egyrészt kiborítja a kutyát, folyton éhes lesz, mi pedig nem bírjuk nézni szenvedéseit, és máris lőttek a fogyókúrának. Emellett a kutyáknál is érvényes az, ami az embernél: a hirtelen, jelentős mértékben lecsökkent kalória bevitel felborítja az anyagcserét, és nehezebben indul be a fogyás. Ráadásul, ha hirtelen, teljesen megváltoztatjuk az étrendjét, az átmeneti emésztési zavarokhoz, hasmenéshez is vezethet.
A mennyiségeket tehát fokozatosan, hetente 5%-kal csökkentsük, amíg el nem érjük a kitűzött mennyiséget. Az optimális havi súlycsökkenés heti 1%, vagy havi 3-5%.
A napi mennyiséget ne egyszerre, hanem legalább 2 részre elosztva adjuk.
Ötödik lépés: Testmozgás
Ha kövér a kutyánk, biztos, hogy nem mozog eleget. Jelentős túlsúly esetén itt is a fokozatosság elvét kell követni, napi többszöri, rövid sétával kezdve. Kiindulásképpen ez napi három alkalommal, alkalmanként 5 perc, amit fokozatosan emeljünk legalább napi 40 percre. Ez azonban ne poroszkálás legyen, hanem tempósabb séta. (Egy állatorvosi közlemény szerint közepesen tempós sétával (10 min/km) 1,1 kcal/kg/km kalóriát éget le a kutya. Azt is megfigyelték, hogy az átlagos gazda ennél lassabban, 12-15 perc alatt tesz meg 1 km-t, ami lassúnak számít.)
Figyeljünk oda, hogy az esetlegesen már fájdalmas izületeket ne terheljük túl, de az arthritises kutyáknak is szüksége van mozgásra! A mozgással nem csak több kalóriát éget el, a megerősödő izmok az izületek stabilitását is fokozzák. Ha tehetjük, úsztassuk, ez kíméli az ízületeket.
Egészséges ízületű kutyákat rövid idő alatt is könnyedén átmozgathatunk labdázással, apportozással, frizbizéssel. (Ők sokat rohangálnak, miközben mi nem fáradunk el!)
Ha a kutyát semmiféle mozgásra nem tudjuk rávenni, az nagy valószínűséggel komolyabb bajt jelez, tehát irány az állatorvos.
Ellenőrzés, korrigálás
A fogyáshoz szükséges kalóriamennyiség kiszámítása csupán kiindulópont, számos körülmény (pl. egyedi anyagcsere, napi mozgás, tartási körülmények, életkor, külső hőmérséklet) befolyásolja, hogy el kell-e térni ettől valamilyen irányba. Ennek megállapításához hetente vagy kéthetente mérni kell a kutya súlyát, ebből kiszámíthatjuk a fogyás ütemét. Emellett mérjük az MCS-t és a BCS-t, és a változásokat figyelembe véve korrigáljunk. A napi kalória bevitelt azonban legfeljebb a RER mennyiség 60%-ára csökkenthetjük le, ennél kevesebb már alultápláltságot, és klinikai tüneteket is okozhat.
Ha a RER-nek megfelelő kalória bevitel mellett sem fogy a kutya, állhat mögötte egészségügyi probléma, pl. alacsony pajzsmirigyműködés, cukorbetegség, Cushing-kór, hasnyálmirigy daganat (insulinoma), tehát minden ilyen esetben alapos állatorvosi kivizsgálás javasolt.
Gazdi, éhes vagyok!
Kutyánk tiltakozni fog a csökkentett adagok miatt! Eljátssza, hogy az éhhalál szélén áll, zokogni, könyörögni, koldulni fog. Ne dőljünk be neki! Jó módszer, ha eltereljük a figyelmét az étel utáni sóvárgásról, pl. megfésüljük (ha szereti), elkezdünk vele játszani, elvisszük sétálni, ha pedig mindezen már túl vagyunk, és a drága tündérmackó még mindig éhen akar halni, adhatunk neki egy kis répát, cukkínit, almát.
Ha nagyon lassan fogy, és emellett folyton éhes, át kell tervezni az étrendjét. Lehet emelni némileg a zsírbevitelt és a fehérje mennyiségét.
Kutya konyha 