Krónikus hasnyálmirigy gyulladás és EPI

KEDVES OLVASÓ! KÉRLEK, MINDENKÉPPEN OLVASD EL FERENC HOZZÁSZÓLÁSÁT IS!

Krónikus hasnyálmirigy gyulladás

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás jellemző tünete a visszatérő hányás, étkezés utáni hasi diszkomfort érzés, étvágytalanság, gyengeség, fogyás. A tünetek gyakran atipusosak – pl. a kutya passzívabb lesz, válogatós lesz, vagy egyes étkezéseket kihagy -, ezért sokszor nem, vagy tévesen diagnosztizálják.

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás gyakran egy másik krónikus betegség kísérőjelensége, leggyakrabban diabetes mellitus, IBD (irritábilis bél szindróma) hirtelen kialakuló magas serum kalcium szint, hiperlipidemia, pajzsmirigy alulműködése és a Cushing-kór is állhat a háttérben. Kiválthatják gyógyszerek és toxinok is.

A diabetessel való kapcsolata kétirányú: cukorbeteg kutyáknál gyakrabban alakul ki krónikus hasnyálmirigy gyulladás, illetve egy krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő kutya gyakrabban lesz cukorbeteg is (egyes adatok szerint 30%-ban ez áll a cukorbetegség hátterében).

A krónikus gyulladás időről-időre fellángolhat, és akut gyulladásba fordulhat. Fordítva is igaz: ismétlődő akut hasnyálmirigy gyulladás gyakran megy át krónikus formába.

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás másik gyakori következménye az exokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI), amikor a hasnyálmirigy többé nem képes emésztő enzimeket előállítani.

Leggyakrabban középkorú, inaktív, magas zsírtartalmú étrenden tartott kutyáknál fordul elő. Kiválthatja a zsíros, mócsingos, konyhai maradékokból származó étrend, különösen, ha emellett ráadásul alacsony a fehérjebevitel, illetve ha egy alacsony, vagy normál zsírtartalomhoz szokott kutya átmenet nélkül magas zsírtartalmú ételt kap.

A diagnózist csak a tünetek alapján, otthon nem lehet megállapítani!

Kezelése: elsősorban az alapbetegséget kell gyógyítani, de bármi is legyen a kiváltó ok, a kezelés fontos része a diéta.

Diétás alapelvek:

  • A kezelés alatt mellőzzük a tápokat. Az otthon összeállított étrend mindig jó minőségű, könnyen emészthető alapanyagokból álljon. A tápra – különösen a magas gabonatartalmú tápokra – a gyógyulás után sem célszerű visszaállni.
  • Alacsony zsírtartalmú étrend: az NRC (National Research Council, USA) javaslata szerint 1000 kcal-ra számítva 10% legyen (szárazanyag tartalomra számítva kb. 5%) a zsírtartalom.
  • Vércukorszint stabilizálása – ezt részben a magas glikémiás indexű zöldségek, gyümölcsök, méz elhagyásával, részben a napi adag többszöri étkezésre elosztásával érhetjük el.
  • Többszöri, alkalmanként kis adagos étkezés – a vércukorszint stabilizálása mellett csökkenti a hasnyálmirigy enzim aktivitását is.
  • Emésztő enzimek gyógyszeres pótlása.
  • Hosszabb távon szükséges alacsony zsírtartalmú étrend esetén szükséges a kalcium pótlása (800 mg/5 kg-ként).

A diétát a klinikai tünetek fennállása alatt kell alkalmazni. Amennyiben ez alatt az időszak alatt nem tapasztalunk az etetések után semmilyen tünetet (pl. hányás, hasi diszkomfort érzés), fokozatosan emelhetjük az étrend zsírtartalmát.

Az alacsony zsírtartalmú étrendet krónikus hasnyálmirigy gyulladás után is célszerű megtartani, különösen akkor, ha a gyulladást olyan gyógyszerek váltották ki (pl. epilepszia elleni gyógyszer), amelyeket nem lehet elhagyni.

pancreas-category_large

EPI – Endokrin hasnyálmirigy elégtelenség

Az endokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI=exogen pancreas insufficiencia) gyakran veleszületett, de lehet akut vagy krónikus gyulladás szövődménye is. Német juhászoknál, rövidszőrű collie-nál gyakoribb.

Alattomos betegség, hisz a klinikai tünetek csak a hasnyálmirigy állományának jelentős pusztulása (85-90%) után jelentkeznek.

Tünetek

  • Az enzimtermelés felborulása miatt a zsír emésztése elégtelenné válik, ennek eredménye a nagy mennyiségű, halvány színű, gyakori, zsíros széklet.
  • Jó étvágy mellet is fogyás.

A kezelés alapköve a zsírbevitel korlátozása. Egyedileg eltérő, hogy az EPI-ben szenvedő kutya mennyi zsírt tolerál, ennek mértékét a klinikai tünetek  (fájdalom, hasmenés, széklet állaga, minősége) folyamatos monitorozása mellett kell beállítani.

 Diétás alapelvek

  • könnyű emészthetőség (fehérje min. 90%, zsír min. 70%);
  • alacsony zsírtartalom, vagy annyi, amennyit a kutya még panaszmentesen tolerál (de semmiképpen sem magas!);
  • vitamin pótlás (különösen a zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K);
  • emésztő enzimek pótlása (közvetlenül az etetés előtt kell adni);
  • alacsony rosttartalom (max. 2% a szárazanyagtartalomra vonatkoztatva);
  • napi adagot több étkezésre kell elosztani (hasmenés így csökkenthető);
  • a normál testsúly elérése érdekében megemelt energia tartalom (pl. közepes láncú trigliceridekkel – szűz kókuszzsír).

 

 

 

 

Kutya paleo

Reneszánszát éli a nyers táplálás, a BARF mellett újabb, nyers, csontos hús alapú étrendek jelennek meg. A Steve Brown által kifejlesztett, the Canine Ancestral Diet néven ismert modell is a háziasítás előtti kutyák étrendjét igyekszik lemásolni.

Az ős-kutyák és farkasok elsősorban vadásztak, de dögöt is ettek, étrendjük főként húsból, olykor halból, némi gyümölcsből és fűfélékből állt. Bár a friss húst részesítették előnyben, zsákmány hiányában gyakorlatilag minden ehetőt megettek. Megfigyelték, hogy a farkasok szívesebben pecáztak, mint vadásztak; amennyiben élőhelyükön a lazac bőségesen rendelkezésükre állt, erősen visszaesett szarvasvadászati tevékenységük.

Paleo vacsora

Paleo vacsora

A becslések szerint a farkasok étrendjének 85-90%-a húsból, elsősorban egész prédából, halból, némi tojásból, és 10-15% fűféléből, bogyóból, dióból, mogyoróból, és egyéb növényekből állt. Tápértékét az alábbi táblázat foglalja össze:

 

A bevitt kalóriamennyiség %-ban

1000 kcal-ban

Átlagos tápban kalóriamennyiség %-ban

Protein 49% 123 g 26%
Zsír 44% 49 g 32%
Szénhidrát 6% 16 g 42%

 

Ezt a modellt felhasználva a szerző étrendjének filozófiája – amit ő ABC-nek, ill. „gold standard”-nak nevez – az alábbiakban foglalható össze:

A – Add high quality protein, azaz könnyen emészthető, jó minőségű fehérjék bevitele (csontos nyers hús, marhaszív, szardínia, tojás)

B – Balanced fats, azaz a telítet és telítetlen zsírsavak megfelelő aránya és mennyisége

C – Complete the nutrition, azaz a bevitt vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya

A zsírbevitelnél figyelembe veszi, milyen hús az alapja az étrendnek, és attól függően, hogy ez pl. csirke vagy marha, más-más kiegészítőt javasol a telítetlen és telített zsírok mennyiségének, valamint az optimális omega 6 – omega 3 arány fenntartásához.

Nehéz meghatározni, hogy alakult mindez az ősi kutyák étrendjében, de egy bonyolult becslési módszerrel a következőképpen nézhetett ki:

Összes zsír: 49g (1000 kcal-ban), ebből:

Telített zsírok: 15–20g

Egyszeresen telítetlen zsírok: 15–25 g

Többszörösen telítetlen: 5–15 g

A többszörösen telítetlen zsírokon belül:

LA: 3.5–12 g

ALA: 1–4 g

EPA + DHA: 0.2–1 g

Az omega-6/omega-3 arány: 2:1 to 6:1

Figyelembe veszi azt is, a felszolgált húsféle vadon élő állat, vagy háziasított, netán iparilag előállított. Összehasonlítva a vadon élő zsákmányállat, valamint a háziasított, nem természetesen táplálkozó állatok húsának beltartalmi értékét, azt találjuk, hogy utóbbiak fehérje-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma alacsonyabb, zsírsavai nem kiegyensúlyozottak. Míg a vadon élő zsákmány állat húsában a kalóriatartalom nagyrészt fehérjéből, míg a háziasított állat esetében zsírból származik.

Az USDA összehasonlító vizsgálatában jelentős eltéréseket talált a vadkacsa és a házikacsa húsának beltartalmi értékei között. Míg a vadkacsa húsában (1000 kcal-ra vetítve) 85 gramm fehérje található, addig a házikacsáéban csak 29 gramm. Utóbbi ugyanakkor jóval zsírosabb, 39,3%-os zsírtartalma több mint a duplája a vadkacsa 15,5%-os zsírtartalmának. Kalóriatartalmuk is jelentősen eltér, a vadkacsa 959, a házikacsa 1836 kcal-t tartalmaz (az adat nem 1 kg-ra, hanem 1 lb-re, azaz 0,45 kg-ra vonatkozik).

Ugyan ilyen eltérés tapasztalható a vadnyúl és a házinyúl között: előbbi húsa jóval soványabb, zsírtartalma csak 2,3%, míg a háziasított tapsifüleseké 5,6%.

Vitaminok és nyomelemek, ásványi anyagok tekintetében is kimutatható az eltérés: egy vadkacsa húsában kg-ként 25 NE E-vitamin van, míg a házi kacsában csak 10 NE. A vadkacsában 2x több vas, réz, magnézium és szelén van, mint háziasított rokonában.

A telített és telítetlen zsírsavak arányát tekintve is a vadon élő állatok felé billen a mérleg. A marhahús főként telített zsírsavakat tartalmaz, a csirkében pedig túlsúlyban vannak az omega 6 zsírsavak, ez az arány akár 25:1 is lehet, ha a bőrt és a látható zsírt nem távolítjuk el a húsról. Magában a csirkezsírban ez az arány 40:1.

Erre alapozva az alábbi összetételű étrendet állította össze, amely – figyelembe véve a ma rendelkezésre álló élelmiszereket – véleménye szerint a lehető legközelebb áll az ősi étrendhez:

85% csontos hús vagy hal és marhaszív,

11,5 % zöldség, gyümölcs (pl. brokkoli, alma, spenót, zöld saláta, spárga)
1.5% szardínia (EPA és DHA forrás)
1% tojás
0.5% mogyoró
0.5% napraforgó mag

Marhaszív: fehérjetartalma magas, gazdag taurinban, karnitinban, Q-10 koenzimben, ribose-ban, linolsavban (LA), gamma-linolsavban (GLA), nyomelemekben. Hasonlóan jó a birka és a vad szív. Nyersen vagy minimális főzés után adható.

Tojás: minden kutya étrendjében szerepelnie kell, különösen vemhes szukák etetésekor javasolt adni. Mivel a héjban és a héjat belülről borító hártyában is számos fontos tápanyag van (pl. glukozamin, kondroitin-szulfát, hyaluron sav), legjobb nyersen, héjastól adni. (A biotin felszívódást akadályozó tulajdonsága miatt csak heti 1-2 alkalommal javasolt.)

Szardínia: a kutya számára legkönnyebben feltárható EPA és DHA forrás.

Zöldségek és gyümölcsök: antioxidáns tartamuknak köszönhetően rákmegelőző hatással bírnak. A sötét bogyós gyümölcsök (kivéve szőlő) az agy fejlődését támogatják, a narancssárga színűek a szem egészségét védik, a spenót, a kelfélék, a tavaszi zöldek gazdagok szintén gazdagok ásványi anyagokban, nyomelemekben. A salátafélék bórban és klorofillban gazdagok. A karfiolfélék – különösen a brokkoli kitűnő rákmegelőző hatással bír.

Úgy véli, ha legalább hetente 1x követjük z általa javasolt étrendet – azaz heti 1x ABC napot tartunk, máris minden különösebb erőfeszítés nélkül közeledünk a mai kutyák őseinek étrendjéhez, azaz a gold standardhoz.

dog_fishing

Pajti fogyókúrája

Pajti barátaink kutyája, fajtájára nézve tacskó-féle, méretileg a törpe és normál tacskó között valahol. Mint minden rendes tacskó, ő is nagyszájú és hízékony. Természetesen Pajti „alig eszik valamit”, ám ettől az aligtól is bálna alakúra püffedt, ami az ő esetében – tekintettel többszörös sérvműtétjeire – különösen nem szerencsés.

Meggyőztem Anikót, Pajtinak le kell fogynia. Jó, de hogyan? Összeállítok egy étrendet, ami nem túl drasztikus, nem túl nagy macera, és ízleni is fog neki. Rendben.

Kiinduló súlya 10 kg volt, így kezdetben napi 300 gr-ot kapott az alábbi összetételű menüből:

600 gr fehérje Ez 1000 gr, ami 3-4 napra elegendő mennyiség.

 

200 gr CH
200 gr zöldség, gyümölcs

Eleinte azért javasoltam 300 gr-ot, hogy mennyiségre ne legyen olyan nagy az eltérés az addig megszokott adagja, és a diétás menü között. Ha a 300 gr mellett is „éhezne”, akkor kiegészítésképpen a fehérje illetve a zöldség részből kaphatott volna pótlólagos mennyiséget, a CH-ból semmiképpen nem. Ha nem indulna meg a fogyás, akkor fokozatosan le kell csökkenteni 250 gr-ra. Jutalomfalatként csak zöldség vagy gyümölcs.

A menü összeállításához készítettem egy „bevásárló listát” is:

Fehérje: sovány csirke, marha, tojás, szív, más, vese, sovány túró, savó

CH: rizs, zabpehely, köles

Zöldség: répa, brokkoli, cukkini, alma, cékla, kelkáposzta, stb., kivéve banán és sütőtök.

Emellett készítettem többféle variációt az egyes csoportokra, így könnyű volt összeállítani a menüt, elég volt minden oszlopból kiválasztani egy-egy elemet.

FEHÉRJE CSOPORT

500 gr hús + 100 gr túró

 300 gr hús+200 gr szív+100 gr máj

400 gr hús+100 gr túró+100 gr máj

400 gr hús+1 tojás+100 gr máj

SZÉNHIDRÁT CSOPORT

 200 gr főtt rizs

100 gr főtt rizs+100 gr zabpehely

200 gr köles

ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS

Bármilyen összetételben, reszelve, enyhén párolva

Kiegészítésként: heti 2×1 teáskanál halolaj, napi 1 teáskanál almaecet.

A diéta teljes siker volt, Pajti mostanra szilfid testalkatú, szőre csillogó, nem éhezik.

Mit egyen a kölyök? – 2. rész

Ha valamiért a szuka nem tud szoptatni, kutyatejpótló tápszerrel kell etetni az újszülött kölyköket, kezdetben háromóránként (napi nyolc alkalommal), 3 hetes kor után négyóránként (napi hat alkalommal). A tejpótló tápszer házilag is összeállítható az alábbiakból:

  • 2 tojássárgája, 51 g kukoricacsíra olaj, 450 g tehéntúró, 4 dl zsíros tej. Tejből legjobb lenne a juhtej, annak zsírtartalma közelít a kutyatejhez, ha nincs, akkor lehetőleg kecsketej, végső esetben tehéntej – de ne zacskós, hanem a piacról teljes, forralt tej. (Dr. Fodor Kinga)
  • Egy másik recept: 1 dl teljes tejbe egy nyers tojássárga, 1-2 kávéskanál méz. (Dr. Bukáky Miklós)

Személyes tapasztalataim – szerencsére – nincsenek a tejpótlóra vonatkozóan, eddig minden szukám elegendő tejjel rendelkezett a kölykök felneveléséhez.

Nagyjából 3-4 hetes korig elég nekik az, amit szopnak, de ez az alomszámtól és a szuka fizikai állapotától is függ. Ha a maminak már nincs elég teje, a vakarcsok hangosan panaszkodva kérnek enni, ilyenkor pótlást kell adni nekik, napi 1-2 alkalommal. Ez azonban ne higított tej legyen, főleg ne cukros tej, hasmenésük lesz tőle.

A szilárd táplálékra mindig fokozatosan kell áttérni, hisz az emésztőrendszerük csak 3-4 hónapos korra „érik be”, addig tökéletlen az emésztés és a felszívódás. A szuka kondíciójának megóvása érdekében az ötödik hét végére fejezzük be az elválasztást, ekkor a kölykök napi 4-5 alkalommal kapjanak enni, amit fokozatosan lehet napi 3 alkalomra csökkenteni. Ez úgy 8-9 hetes korra tehető, de ez egyedileg nagyon eltérő, nálunk Csipke és Guba a nyolcadik héten már csak háromszor kapott, ha többet adtunk, azt kihányták.

Mi elsőként kevés mézes ízesített tejföllel/túróval és főtt tojás sárgájával kínáljuk meg őket, miután betöltötték a harmadik hetüket. Ettől iszonyú ragacsosak lesznek, mert még nem tudják hogy kell enni és belemásznak a tálba, de sebaj, majd lenyalogatják egymást. Öt hetesen már kerül bele főtt darát hús, majd kevés rizs is. A táphoz nyolc hetes kortól kezdjük szoktatni őket, először csak keveset a pempőjükbe áztatva, majd vízzel vagy húslével leöntve.

Aki ezt követően is táppal szeretné etetni a kiskutyát, az ebben az időszakban ne sajnálja a pénzt a jó minőségű kölyöktápra. Aki viszont főzőcskézni szeretne, íme néhány recept.

Menü

A kölyökmenü összeállításánál dr. Fodor Kinga receptjeit veszem alapul.

  • 5-8 hetes korig 80% állati, 20% növényi eredetű alapanyagból álljon,
  • 8 hét és 3 hónap között ez az arány 70-30%,
  • 3-6 hó között pedig 60-70% állati, és 30-40% növényi, de a korábbinál magasabb zsírtartalommal, mert ekkor már jóval nagyobb az energiaigényük.

Az alábbi mennyiségből 1 kg lesz, ez kezdetben több napra elég – így nem kell naponta pepecselni vele, és a mennyiségeket is könnyebb kiszámítani.

Ami fontos: a túlzott energia bevitellel a kölyök látványosan és gyorsan fejlődik, de ezért kezdetben a magas fehérjetartalmat (min. 25%) sovány húsokból, tejtermékekből kell biztosítani, és ekkor a CH bevitellel is vigyázni kell.

5-8 hetes korban:

570 g főtt csirkemell nyesedék, 120 g főtt szív, 60 g főtt máj, 1 főtt tojás, 100 g rizs, 100 g főtt zöldség (pl. répa, brokkoli), 2 kávéskanál búzacsíra, 1 kávéskanál só.

600 g főtt csirkemell nyesedék, 100 g sovány túró, 50 g főtt máj, 1 tojás, 100 g főtt zabpehely vagy főtt köles, 100 főtt répa, 2 kávékanál búzacsíra, 1 kávéskanál só.

500 g főtt sovány marhahús, 250 g főtt belsőség, 100 g főtt rizs, 150 g reszelt alma és főtt répa, 2 kávékanál búzacsíra, 1 kávéskanál só

A hús, belsőséget és zöldséget ledaráltam, majd mindent összekevertem. Kezdetben napi 3×100 g-ot adtam, igény szerint fokozatosan emelve az adagot.

8 hetes – 3 hónapos korban

400 g főtt sovány hús, 200 g sovány túró, 100 g főtt máj, 200 g főtt rizs, 100 g főtt répa, 2 kávékanál búzacsíra, 1 kávéskanál só.

500 g főtt sovány hús, 100 g sovány túró+50 g probiotikus joghurt, 1 főtt tojás, 150 g főtt rizs/zabpehely/köles, 150 g reszelt alma+főtt répa/brokkoli, 1 kávéskanál só.

3-6 hónapos korban

500 g főtt sovány hús, 100 g zsíros túró, 300 g főtt rizs/köles/zabpehely, 100 főtt répa/brokkoli, 1-2 evőkanál búzacsíra, 1 evőkanál búzakorpa, kevés só.

400 g főtt hús, 200 g főtt belsőség (pl. 2/3 rész szív, 1/3 rész máj), 300 g főtt rizs/köles/zabpehely, 100 főtt répa/brokkoli, 1-2 evőkanál búzacsíra.

A mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, nagyjából a kölyök súlyának 10%-a a napi adag, figyelembe véve a kornak megfelelő energia szükségletet és a megfelelő ütemű súlygyarapodást (lásd „Mit egyen a kölyök 1. rész”).

Főzzünk! – Étrend minták

A házilag összeállított kutyamenü napi adagja szintén némi kísérletezést kíván meg. A már említett, a testsúly 2-3%-nak – kölyköknél a 10%-nak – megfelelő adag csak irányadó, a mennyiség a testsúlytól, időjárástól, a kutya anyagcseréjétől és egészségi állapotától, életkorától is függ, a vemhes, szoptatós, és kölyökkutya pedig külön odafigyelést igényel (bővebben később). Attól is függ, hogy a kaja mennyire sovány vagy zsíros, illetve mennyi benne a CH.

Dr. Fodor Kinga: Mit egyen a kutyám? c. könyvében találtam táblázatokat a napi átlagos mennyiségekről, íme:

TESTSÚLY

(Kg)

SOVÁNY KOSZT

(gramm)

ZSÍROSABB KOSZT

(gramm)

5

250-300

200-250

10

450-550

350-400

15

550-750

450-550

20

700-950

600-650

25

850-1100

700-750

30

950-1300

800-850

35

1000-1500

900-950

40

1200-1600

1000-1100

45

1300-1750

1050-1150

50

1400-1900

1100-1250

55

1500-2000

1150-1300

60

1600-2100

1200-1350

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Egészséges, megerőltető munkát nem végző, felnőtt kutya esetén a könyv 50% fehérjehordozó – 40% energiahordozó – 10% zsírt javasol, és ennek az aránynak megfelelő recepteket közöl. Kiindulási alapnak érdemes átnézni és kipróbálni őket. Én ennél magasabb fehérjetartalom-párti vagyok (fehérjehordozó minimum 60% – CH max. 25%), annál is inkább, mert a kutyáim sokat mozognak, így ezekben a receptekben a CH rovására emelem a fehérjét, és kismértékben a zöldséget is.

Étrend minták a fenti könyvből (1kg-nyi mennyiségre vonatkoztatva):

a)
500 gr főtt csontos húsdarálék

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt zöldségkeverék

1-2 ek. zsír vagy olaj

1-2 kávéskanál só

b)
450 g bőrsajt, hurka vagy lecsókolbász

50 g sovány túró

300 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 gr zsiradék

1 mk só

c)
500 g főtt csontos csirkeaprólék (csirkefej vagy farhát)

400 g főtt barna rizs v. teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

100 g főtt zöldségkeverék

1 db nyers alma reszelve

1-2 kávéskanál só

d)
300 g sült vagy főtt szálkamentes halhús

100 g olajos hal a levével együtt

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 főtt tojás

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

1 mk só

2-3 ek búzakorpa

e)
500 g főtt csirkefarhát

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

1 alma nyersen, reszelve

100 g főtt zöldség

1-2 ek búzakorpa

f)

400 g főtt vagy sült sovány hús csont nélkül

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt vegyes zöldség

50 g zsiradék

1-2 ek. búzakorpa

1 mk só

g)

500 g főtt vegyes belsőség (tüdő, szív, vese, máj, légcső, stb.)*

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

100 g főtt vegyes zöldség

2-3 ek. zsiradék

1 alma reszelve

2-3 ek. búzakorpa

1-2 mk. só

* Ne legyen benne sok máj, hasmenést okoz, sajnos ki van próbálvaJ

300 g csontos darálék

50 g sajt

1 tojás

400 g főtt tészta/burgonya/rizs/kukoricadara/köles/szikkadt kenyér

150 g főtt répa vagy vegyes zöldség

50 g főtt zabpehely

2-3 ek. zsír

1-2 mk. só

Az adagolással kapcsolatban a szerző a következőt írja: „Általánosságban elmondható, hogy a jól összeállított házi kosztból annyi a kutya napi adagja, amennyit egyszerre, jó étvággyal elfogyaszt.” Én viszont több kutyámnál is azt tapasztaltam, hogy sokkal többet meg tudnak enni jó étvággyal, mint amennyi beléjük fér, és a fölösleget kis idő múlva szépen kihányják. Vagyis mohó zabagépeknél érdemes kimérni az adagot, és csak akkor kapjon ennél többet, ha fogyni kezdene.