A tojás

A kutyák számára a nyers tojás tökéletes, teljes értékű fehérjeforrás (csak az anyatej tökéletesebb nála), minden esszenciális aminosav megtalálható benne, emészthetősége pedig 100%-os.

Egy db átlagos tojás 6,3 g fehérjét tartalmaz, ez kb. 300 g marha/csirkehús fehérjetartalmával egyenértékű. Tartalmaz továbbá 6,1 g zsírt, 915,6 g Omega 6, és 17,1 g Omega 3 zsírsavat. Szénhidrát tartalma elhanyagolható.

Vitamintartalma is jelentős, a C-vitamin kivételével minden vitamin megtalálható benne, emellett kalcium, magnézium, foszfor, kálium, cink, szelén, jód, réz, és vas tartalma is említésre méltó.

Ezek alapján kézenfekvő – és olcsó – megoldás lenne, ha kutyánk fehérjeszükségletét kizárólag nyers tojásból fedeznénk, így a fehérjebevitel probléma letudva. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog.

A nyers tojás ugyanis olyan emésztést elősegítő enzim inhibitorokat is tartalmaz, melyek különösen kölyköknél és idős kutyáknál emésztési zavarokat okozhatnak. Ennek kivédésére kezdetben heti 2-3 tojásnál ne kapjon többet a kutya; ha emellett nem tapasztalunk emésztési problémákat, nyugodtan beiktathatjuk napi rendszerességgel is, ám ekkor se ez legyen kizárólagos fehérjeforrás. Az enzim inhibitor káros hatásait kiiktathatjuk a főzéssel, de ekkor számolni kell némi táplálóanyag veszteséggel is.

A nyers tojással szembeni másik ellenérv, hogy a tojásfehérje avidint is tartalmaz. Az avidin biotin inhibitor (gátolja a biotin felszívódását a tápcsatornából), azaz a nyers tojás rendszeres fogyasztása biotin hiányt idéz elő a kutya szervezetében. (A biotin hiány elsősorban a bőr és szőr minőségén látszik, hámlást és bőrgyulladást okoz.) Egyes szerzők emiatt csak főtt formában javasolják a tojás etetését, mások azonban úgy vélik, csak extrém mennyiségű (napi 20 db) tojás rendszeres fogyasztása okoz biotin hiányt, emellett a tojássárgájában is van biotin, tehát az egész tojással egyben biotint is viszünk be a kutya szervezetébe. A főzés tehát kivédi a biotin-mizériát, ám ha valaki mégis a nyers változat mellett dönt, más biotin forrást (pl. máj) is be kell iktatni a kutya étrendjébe.

A szalmonella probléma

A tojással kapcsolatos alapinformációnak számít a nyers tojás = szalmonella fertőzés, különösen kánikulában. Kutyák esetében a nyers tojás etetésében rejlő fertőzésveszélyről ellentmondásos információkat olvastam.

Az állatorvosok egy része a fertőzésveszély miatt nem javasolja a nyers tojás etetését, ugyanakkor a BARF-hívők szerint az egészséges kutyák immunrendszere jóval hatékonyabban küzd meg a szalmonella baktériummal, mint az emberé, ezért nem betegednek meg.

Egy másik szempont szerint a friss, megbízható forrásból beszerzett, megfelelő körülmények között tárolt tyúktojásnak legfeljebb csak a héján lehet kórokozó, a tojás belsejében nem, így kutyáknak is nyugodtan adható.

Az ellenérvek sorában említhetjük azt is, hogy bár a kutyákat ritkán betegíti meg a szalmonella, a kutya szervezetébe jutott baktériumok átjuthatnak a velük érintkező emberek szervezetébe is, ezért a nyers tojással (és nyers hússal) való etetés során fokozottan kell ügyelni a higiéniára.

A hányós-hasmenéses tüneteket okozó szalmonella fertőzés mellett a szalmonella baktériummal való fertőzöttség kutyák esetében másfajta veszélyeket is magában rejthet. Léteznek kutatások, melyek szerint összefüggés van a szalmonella fertőzés (amit a kutya tünetmentesen is átvészelhet) és a spontán abortusz között, tehát tenyésztésbe vont szukák esetében ügyelni kell a fertőzés kivédésére.

Tojáshéj

A tojáshéj kiváló kalciumforrás (94%-a kalcium karbonát), ugyanakkor foszfort nem tartalmaz, így etetése különösen ajánlott olyan kutyák számára, akik egyáltalán nem kapnak csontot. Ehhez az alaposan leöblített tojáshéjat meg kell szárítani, 20-30 percig forró sütőben szárítani, majd kávédarálóval finom porrá kell őrölni, mert csak így szívódik fel tökéletesen.

Mennyit adjunk belőle?
A tojáshéj por kalcium tartalma 38,1% (AAFCO adat). Egy tojás héjából kb. egy teáskanálnyi por lesz, ami 2000 mg kalciumot tartalmaz (Forrás: Mary Strauss Whole Dog Journal, 2007.), ebből 450-500 gr csontmentes ételre ½ teáskanál tojáshéj por adagolását javasolja a szerző.

Létezik tojáshéj por készítmény is – Pure Eggshell Concenratum -, ennek adagolási javaslata így néz ki:

100 gr ételhez – 1/4 teáskanál
200 gr ételhez – 1/2 teáskanál
300 gr ételhez – 2/3 teáskanál
400 gr ételhez – 3/4 teáskanál

Emberek esetében a kalcium-karbonát székrekedést okozhat, ezért szedését magasabb rostbevitellel javasolják kiegészíteni a szakemberek. Kutya esetében nem olvastam ilyen adatot, de nem árt tudni róla…

Számba véve az előnyöket és hátrányokat, a magam számára a következőket vontam le: napi 1 tojás, elsősorban főve, nyersen legfeljebb heti 1 alkalommal, de csak akkor, ha teljesen friss, és a tyúkokat is ismerem. Bolti tojásnak nem adom a héját.

Csonterősítők: adjuk vagy ne?

Nemrég egy állatpatikában járva akaratlanul is fültanúja voltam az eladó és egy másik vevő beszélgetésének. A vevő elmondta: most vették meg a család első kiskutyáját, de semmilyen kutyás holmijuk nincs még, tanácsot szeretne kérni, mire lesz szükség. Természetesen az eladó a proccos etetőtáltól kezdve a szőrkondicionálón át a fogkő kialakulását gátló cseppekig mindent rásózott, beleértve a csonterősítőt és a multivitamin tablettákat is. A csonterősítő hallatán erős kényszert éreztem a közbeszólásra, a két legfontosabb dolog ugyanis nem derült ki: milyen fajtájú a kutya, és mit fog enni? Hisz az, hogy kell-e csonterősítőt adni a kölyöknek, alapvetően ettől a két tényezőtől függ.

Sok kutyástól hallom (nekik pedig sokszor az állatorvosuk javasolja), hogy a kölyköknek a bevitt táplálék mellé„kell” csonterősítőt – azaz kalcium (Ca) és foszfor (P) pótlást adni, pedig ez nem törvényszerű.

A kalcium a csont és a fogak ásványi anyagainak alapvető eleme, szerepe van a véralvadásban, az izmok, az idegek és a szív normális működésében, hatással van a hormonháztartásra. A csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából azonban a megfelelő mennyiségű Ca bevitel csupán az egyik, és nem is a legfontosabb tényező. A mennyiség mellett nagyon fontos a Ca és a P egymáshoz viszonyított helyes aránya (1,2:1 – 1,4:1 között optimális), mert a Ca csak ekkor szívódik fel és hasznosul.

Fontos a szervezet D-vitamin ellátottsága is, hisz a bélből történő felszívódását jelentősen befolyásolja a D-vitamin jelenléte, de a túl sok D-vitamin már csökkenti a kalcium felszívódását, ami csontritkuláshoz, csontlágyuláshoz vezet.

A csontfejlődési zavarok, látszólak ok nélküli végtagfájdalmak hátterében azonban leggyakrabban – különösen a nagytestű fajták esetében – a táplálék energiatartalma, másképpen fogalmazva a túletetés áll – de ez majd egy másik bejegyzés lesz.

Tény, hogy a fejlődésben lévő kutyáknak megnövekedett a kalcium igényük, hiányában a csontrendszer fejlődése elégtelen lesz, de ez igaz a fokozott Ca bevitelre is. A kalcium a bélből szívódik fel, aktív (hormonálisan irányított) és passzív módon.

A bevitt Ca mennyisége és az aktívan felszívódott mennyiség között fordított arányosság áll fenn. Amikor a vér Ca szintje csökken (pl. mert a bevitt táplálékban kevés van belőle), fokozódik a parathormon^[1] (PTH) termelődése. A megemelkedett PTH pedig a vese Calcitriol^[2] termelését serkenti, hatására a bélből több Ca szívódik fel. A mechanizmus fordítva is működik, tehát megemelt Ca bevitel mellett csökken a felszívódás, a felesleg pedig kiürül a bélből. Mérsékelt Ca bevitel mellett javul a felszívódás hatékonysága is, míg a nagy mennyiségnek csak egy része szívódik fel, a kisebb mennyiségnek akár 90 %-a is felszívódhat.

Az igazi gondot a passzív módon felszívódó Ca okozza. Fokozott bevitel esetén a passzív módon felszívódott Ca mennyisége nagyjából állandó marad, ennek mennyiségét a kutya szervezete nem tudja csökkenteni, tehát a többletbevitelből több szívódik fel. A csontok telítődnek kalciummal, és ez csontfejlődési zavarokhoz vezet.

Kölyökkutyáknál az elválasztásig a passzív felszívódás dominál, ezt követően az arány fokozatosan tolódik el az aktív felszívódás felé, és nagyjából 27 hetes korukra „érik be” a Ca felszívódás hormonális szabályozása. Tehát a kölykök szervezete fél éves kor előtt nem tudja megfelelően szabályozni a kalcium-felszívódást, ezért különösen ügyelni kell a bevitt kalcium mennyiségére.

Tehát adjunk, vagy ne? Jó minőségű táp etetése esetén (amelyben a Ca-1,1%, P-0,9%) számomra a válasz egyértelműen nem, ezek a kellő arányban tartalmazzák a Ca-t, a P-t és a D-vitamint, így ezek mellé nem kell, nem szabad csonterősítőt és D-vitamint adni.

A nem táppal etetett kutyáknál meg kell fontolni a kiegészítést. A változatosan összeállított, kiegyensúlyozott étrend mellé nem szükséges csonterősítőt adni. Ez igényel némi matekozást, de csak 1x kell megtervezni. Nem kell naponta patikamérleggel kimérni a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek mennyiségét; a kiegyensúlyozottság úgy is biztosítható, ha a napi szükségletből heti szükségletet számítunk, és ezt a mennyiséget a hét folyamán biztosítjuk.

Amire figyelni kell: húsban kevés a Ca és sok a P, ezért a döntően húsra alapuló étrend mellé kell adni pótlólagos Ca-t, de célszerűbb a húst magas Ca tartalmú alapanyaggal (pl. túró, joghurt, kefír, tojáshéj, heti 1-2x csont) kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a humán készítmények nem jók a kutyának, mert azokban azonos a kalcium és a foszfor aránya.

Kutyák ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletéről ITT olvashatnak.

---

[1] Mellékpajzsmirigy termeli.

[2] Más néven, calciotrop hormon, vagy 1,25-dihydroxycholecalciferol, ami a D-vitamin hormon formája