A nyers csirke etetése bénulást okozhat! Vagy mégsem…

Az Dr. Matthias le Chevoir vezette ausztrál állatorvosi kutatás szerint a nyers csirke, különösen a csirkenyak etetése jelentősen megnöveli az akut polyradiculoneuritis (APN) kockázatát.

Az APN, vagy hátulsó testfél gyengeség egy perifériás ideg rendellenesség, mely a végtagok bénulásával járhat.  A betegség lényege, hogy az immunrendszer hibás működése miatt károsodik az idegsejteket „szigetelő” myelin-hüvely, aminek következtében nem lesz megfelelő az információtovábbítás az idegsejtek és az izmok között, ez pedig végül bénuláshoz vezet.

A rendellenes immunválasz hátterében a feltételezések szerint egy régebbi fertőzés, vagy autoimmun folyamat állhat. A betegségnek van emberi megfelelője is, a Ladry-Guillain-Barré szindróma, melynél egyes esetekben az ember emésztőrendszeréből kimutatható egy Campilobacter jejuni nevű baktérium. A feltételezések szerint ez a baktérium módosítja az immunrendszer működését, ami aztán az Ladry-Guillain-Barré szindróma kialakulásához vezet.

Ezt az öszefüggést vette alapul az ausztrál kutatás, melynek során 27 APN-es, és 47 egészséges kutyánál vizsgálták a székletet, valamint a viselkedési és étkezési szokásokat, különös tekintettel a nyers csirke fogyasztására. A székletminták vizsgálata azt mutatta, hogy az APN-es kutyák 48%-ban kimutatható volt a Campilobacter fertőzés, és összességében 9,4x gyakrabban fordult elő, mint a kontroll csoportban. Mivel az APN-es kutyák 98%-a nyers étrenden volt, azt feltételezik, hogy a baktérium a nyers csirkehús etetése során jut a kutya szervezetébe. Ennek kivédése érdekében a nyers etetés helyett a tápok etetését javasolják.

Az eredmények publikálása után felhördült az állatorvosi szakma, különösen a nyers etetést pártoló része, a média is felkapta, majd hamarosan megjelentek a kritikák is.

Dr. Conor Brady a dogfirst.com oldalon publikált egy hosszabb cáfolatot a Campilobacter fertőzés és az APN összefüggése között. Szerinte a kutatás felépítése, és a levont következtetések is hibásak, az alábbi okok miatt:

  1. A Campilobacter a kutyák és macskák közel felének a tápcsatornájában megtalálható függetlenül attól, tápot eszik, vagy nyerset. Tehát az, hogy az APN-es kutyák 48%-a Campilobacter fertőzött, nem kiugró gyakoriság, hanem majdnem azonos a normál kutya populációval.
  2. Korábbi kutatások vizsgálták már az APN és a Campilobacter összefüggését, és nem találtak kapcsolatot. 2011-ben az Ehrilia canis, a Campilobacter, a Borrelia burgdorferi, a Toxoplazma gondii, a Neospora caninum, valamint a szopornyica vírus és az APN közötti ok-okozati összefüggést vizsgálva csupán a Toxoplazma gondii esetében találtak szignifikáns kapcsolatot.
  3. A nyers csirke etetése okozta APN teória ellen szól az is, hogy 4-8 hetes labradoroknál is dokumentáltak már APN-t, akik nyilvánvalóan még sosem ettek nyers csirkét.
  4. A kutatás rendkívül kis mintával dolgozott, és a kontroll csoport nem random módon volt kiválasztva. (Mindkettő alapvető kutatás-tervezési hiba.) A kontroll csoportban jóval alacsonyabb volt a nyersen étkező kutyák aránya, átlagos testsúlyuk pedig majdnem 2x több volt, mint a betegséggel érintett csoportban.
  5. Ha az érintett kutyák 48%-nak székletmintájában jelen volt a Campilobacter, és ők több nyers csirkenyakat és szárnyat esznek, mint a kontroll csoport, ebből nem következik az, hogy ez okozza az APN-t. Mert akkor mi okozza a negatív székletmintát produkáló, de nyers étrenden lévő kutyáknál?

Szerinte sokkal inkább arról lehet szó, mint a szőrtüsző atka esetében. A kutyák szervezetében az atka  állandóan jelen van, de csak akkor tud elszaporodni és okoz tüneteket, ha a szervezet valamilyen fertőzés miatt legyengül. Az APN-re lefordítva: a Campilobacter az APN miatt legyengült kutya szervezetében tud elszaporodni, és ekkor jelenik meg a székletben is.

Felteszi a kérdést: még ha tudományosan bizonyított is lenne a nyers csirke fogyasztása és az APN közötti ok-okozati összefüggés, miért kellene a nyers étrendet teljes mértékben elhagyni, és áttérni az amúgy főleg csirkéből készülő táppal való etetésre? (A nyers étrend nem egyenlő a nyers csirkével.)

Röviden összefoglalva: az ausztrál kutatás kutatásmódszertani hibák miatt nem bizonyítja, hogy kapcsolat lenne a nyers csirke etetése, és az APN között.

A Campilobacter

Hasonló megállapításokat tesz a The Raw Feeding Community weboldal is, az alábbiakat hangsúlyozva:

  1. Jelenlegi ismeretek szerint az APN nem köthető egyetlen kiváltó okhoz, de mindenképpen köthető a legyengült, vagy túlérzékeny immunrendszerhez. Az APN a mosómedve harapással is összefüggésbe hozható, ezért Coonhound Paralysis-nek is nevezik.
  2. Az APN-nek a Campilobacterrel való kapcsolata még nem teljesen felderített, és az semmiképpen nem jelenthető ki, hogy közvetlen okozója, hisz a baktérium az egészséges kutyák 76%-nak a székletében is előfordul, tehát a jelenléte önmagában nem patogén. Más kutatások magasabb arányban találtak Campilobactert az egészséges kontrollcsoport székletében, mint az APN-es kutyákéban.
  3. Az ausztrál kutatók az APN kivédése érdekében a táppal való etetést javasolják, de ezzel két baj van: egyrészt nem készült kutatás arra vonatkozóan, van-e Campilobacter a száraztápban, ugyanakkor ismert, hogy a Campilobacter hatékonyan áll ellen az élelmiszer feldolgozásnak, tehát nagyon is valószínű, hogy a tápban is megtalálható.
  4. Gyenge, vagy túlérzékeny immunrendszerű kutyáknál nagyon fontos, hogy a gazdi a nyers etetés minden rizikóját számításba vegye, és különös gondot kell fordítani a hús tárolására, feldolgozására, és a használt eszközök megfelelő tisztítására. Pl. hosszú fagyasztással csökkenthető a nyers csirkehús Campilobacter tartalma, bár nem mind pusztul el.

 

A végére még egy humán vonatkozású érdekesség. Miközben e témában olvasgattam, többször is belebotlottam egy figyelmeztetésbe: nem szabad a mosogató csapja alatt megmosni a nyers csirkét! Mégpedig azért, mert magában a húsban lévő baktériumok jelentős része elpusztul ugyan a főzés/sütés során, de a leöblítés során teleszórtuk már baktériummal a mosogatót és mindazon felületeket, ahol vagy amiben a csirkét megmostuk. A csap alatt való leöblítés helyett csak erre a célra használatos, fertőtleníthető edényekben célszerű a műveletet elvégezni.

Reklámok

Allergia imitátorok 3: Étel intolerancia

Allergia gyanúja esetén sok gazdi étel allergiára gyanakszik, pedig a valódi ételallergia valójában nagyon ritka, az étel/táplálék intolerancia 10-15x gyakoribb .

Mi a különbség?

Az allergia egy azonnali immunválasz, amikor az immunrendszer testidegenként azonosítja a szervezetbe jutó fehérjét, és antitesteket (IgE és IgG immunglobulinokat) kezd el termelni, hogy megsemmisítse. (I. típusú hiperszenzitivitás.)

Ezzel szemben az étel intolerancia krónikus állapot, amely hosszú hónapok, néha évek alatt alakul ki, ha az intoleranciát okozó ételt a kutya folyamatosan kapja. Itt nem az immunrendszer válaszreakciójáról van szó, mint az allergiánál, hanem emésztési problémákról, azaz a szervezet nem tud bizonyos alapanyagokat megemészteni.

Jellemző tünetei:

  • Irritábilis bélszindrómához hasonló emésztőrendszeri tünetek, hányás, hasmenés. EZ ALLERGIÁBAN NINCS!
  • Krónikus vakarózás.
  • Bélkorgás, böfögés, gázos belek.
  • Krónikus fülgyulladás.
  • A láb (mancs) gombás fertőzése, a mancs gyakori rágása.
  • A bőr kipirosodása, gyulladása.
  • A nyálban és a székletben IgA és IgM antitestek jelennek meg.

Az étel intolerancia a vérben, illetve a nyálban megtalálható IgA és IgM antitestek kimutatásával diagnosztizálható. Az allergiához hasonlóan pontosan kimutatható, mire, és milyen mértékben érzékeny a kutya.

A kezelése nagyon egyszerű: ki kell iktatni (eliminálni) az étrendből azokat a fehérjéket, melyekkel szemben intoleranciát mutat.

Amennyiben a kutya 12 vagy több fehérjeforrásra mutat intoleranciát, nagy valószínűséggel szivárgó bél szindrómája is van, ezért az elimináció mellett annak terápiáját is alkalmazni kell.

Allergia imitátorok 2: A szivárgó bél szindróma (leaky gut)

A kutyában élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) összefoglaló neve a mikrobiom. Számos funkciója van, többek között elősegítik a tápanyagok felszívódását, szabályozzák az immunrendszer működését, erősítik a bélfalat. A mikrobiomnak a káros és hasznos mikroorganizmusok egyaránt részei, ezek egymáshoz viszonyított aránya, egyensúlya az egészség fontos tényezője, míg az egyensúly felbomlása (diszbiózis) áll számos betegség/diszfunkciónális működés hátterében, gyakran okoz többek között megjelenésében az allergiára hasonlító szivárgó bél szindrómát (leaky gut).

Diszbiózist okozhatnak:

  • az antibiotikumok,
  • szteroidok,
  • non-szteroid gyulladáscsökkentők,
  • túlvakcinázás,
  • krónikus stressz,
  • magas szénhidrát tartalmú, feldolgozott kutyakaja,
  • klóros víz,
  • tartósítószerek, ételszínezékek.

A hasznos-káros mikroorganizmusok egyensúly felbomlása, és a káros felé eltolódása során felszabaduló toxinok a bélfal gyulladását, majd áteresztőképességének növekedését okozzák. A bélfal szerkezeti felépítése leginkább egy sűrű szövésű hálóra hasonlít, melyen keresztül bizonyos anyagok nem juthatnak át. Amennyiben a bélfal szerkezete meggyengül, a háló szövése ritkább lesz, és rajta keresztül a baktériumok, toxinok, gombák, emésztetlen tápanyagok juthatnak a véráramba, melyeket az immunrendszer betolakodóként fog azonosítani, és megpróbálja semlegesíteni. Amennyiben az élesztőgombák túlszaporodása okozza az egyensúlytalanságot, a bélfal áteresztőképességének növekedése mellett a kutya általános gombás fertőzöttségét is okozhatja (lásd előző bejegyzés), de nem minden esetben.

leaky-gut-post-image

Forrás: Dogs Naturally Magazine

A szivárgó bél szindróma klinikai tünetei nagyon változatosak lehetnek attól függően, hogy krónikus gyulladás mely szervben alakul ki. Leggyakoribb klinikai tünete a bőr viszketése, amely egyben az allergia egyik vezető tünete is.

Lehetséges tünetek

  • Bőrviszketés – ezért keverik sokan az allergiával…
  • Máj-, epehólyag-, hasnyálmirigy működési zavarok
  • Idegrendszeri tünetek
  • Izületi fájdalmak
  • Rák
  • Szívbetegségek
  • Pajzsmirigy betegségek
  • IBD (krónikus bélgyulládás)
  • Látási problémák
  • Gégebénulás

Kezelése

  • Elsődleges fontosságú, hogy a kiváltó okokat kiiktassuk, és megelőzzük a kialakulását. Az első lépés mindig az étrend megváltoztatása legyen, gabona- és keményítőmentes, lehetőleg nyers étrendre kell haladéktalanul áttérni.
  • A bélflóra egyensúlyának visszaállításához probiotikumot, élőflórás készítményeket, vagy fermentált zöldségeket adhatunk. (A zöldség fermentálása egy tejsavas erjesztés, azaz kovászolás.) A probiotikum mellé mindig kell prebiotikumot is adni.
  • A bélfal sejtszerkezetének megerősítésére sűrű csontlevest adhatunk. (A csontokban lévő prolin, glycin, kollagén, glükozamin és ásványi anyagokat fontos szerepet játszanak a sejtek felépítésében, a sejtfal megerősítésében.)
  • Hasonló szerepet tölt be az L-glutamin, ha nem tudunk csontlevest főzni, ezt adhatunk helyette. Az l-glutamin megerősíti a bél nyálkahártyáját, ezáltal védi a bélfalat az irritációtól.
  • A bélfal gyulladásának csökkentésére alkalmazható a fehérmályva vagy orvosi ziliz (Althaea officinalis).
  • Az édesgyökér (Licorice root) szintén az emésztőrendszer egyensúlyának fenntartásában segít.

15823293_1821824698076329_6658392346148459997_n

Allergia imitátor 1: élesztőgombás fertőzöttség

Az élesztőgombás fertőzés tünetei nagyban hasonlítanak az allergiás hátterű tünetekhez. Elkülönítésükben segítség lehet, hogy a gombák a meleg idő beköszöntével kezdenek el szaporodni, tél közeledtével pedig mérséklődnek. Kedvelik a nedves, meleg helyeket, bőrtünetei jellemzően a füleken, hónaljban, végbél tájékán, az ujjak és talppárnák között, a pofa ráncaiban, bőrredőkben jelennek meg.

Egészséges kutyákon is megtalálhatjuk az élesztőgombákat (pl. Malassezia, Candida), jellemzően a bőrön, a fülben és a belekben építenek ki kisebb telepeket. Ha a kutya normál baktériumflórájának egyensúlya felbomlik, az élesztőgombák először a bélben, majd a kültakarón is szaporodni kezdenek, az allergiához hasonló tüneteket produkálva.

Mi boríthatja fel a normál flórát?

  • Magas keményítő tartalmú kutyakaja,
  • alacsony tápanyag- és vitamintartalmú kutyakaja,
  • legyengült immunrendszer,
  • hiperaktív immunrendszer (azaz allergia),
  • gyakori fürdetés, mely csökkenti a bőr pH értékét,
  • antibiotikum kúra,
  • nehéz fémek és vegyszerek (pl. antibiotikum, GMO növények),

Mik az élesztőgombás fertőzöttség tünetei?

  • Apró fekete pettyek a hason. Ez az egyik legkorábbi jele a fertőzöttségnek.
  • A mancs rágása, nyalogatása.
  • A talpszőrzet vöröses-barnás elszíneződése.
  • Olajos tapintatú, édeskés-kellemetlen szagú szőrzet (leginkább a penészes kenyérre vagy a sajtos chipsre hasonlít).
  • Erősen korpás bőr.
  • Gyakori vakarózás.
  • A fül gyakori vakarása vagy a fej rázása.
  • A fülek kipirosodása, sárgás felrakódások, barna, viaszos váladék.
  • Szőrvesztés a farkon és a háton.
  • A szőrrel nem fedett helyeken a bőr megvastagodása és feketés elszíneződése.
  • A tünetek ciklikus megjelenése; tavasszal kezdődik, őszre mérséklődnek a tünetek. Emiatt összetéveszthető a szezonális pollen allergiával.

A talp szőrének barnás elszíneződése

A fül élesztőgombás fertőzöttsége

A gombák jelenléte mikroszkópos vizsgálattal, és tenyész kultúra vizsgálattal is igazolható.

 Hogyan kezeljük?

Mindenek előtt ne adjunk „enni” az élesztőgombáknak. Cukorral táplálkoznak, ezért minden cukrot (mézet, fruktózt), ill. a cukorra bomló keményítőket is meg kell vonni a kutyától, azaz ne kapjon kukorica, zab, búza, rizs, burgonya, édesburgonya, borsó tartalmú ételt, tehát a tápok többsége kilőve, hisz a legtöbb tartalmazza ezek valamelyikét. Ne feledkezzünk meg a jutalomfalatokról sem, ebben az esetben csakis szárított húst/belsőséget adjunk.

Kerüljük a normál baktériumflórát károsító gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok (pl. bolha-, kullancs ellenes szerek!) túlzott használatát. Ha nélkülözhetetlen az antibiotikum adagolása, mindenképpen kapjon mellé probiotikumot is, hogy a normál baktériumflóra egyensúlya mielőbb helyreálljon.

Kapjon a kutya probiotikumot, vagy ebben gazdag ételeket. Széles a választék, de nem azonos minőségben, ezért vásárlás előtt gondosan tanulmányozzuk a címkéket; mindenképpen tartalmazzon lactobacillus acidophilus és bifidus törzseket, és minél többféle van benne, annál jobb. Minden készítményen fel kell tüntetni az un. kolóniaképző egység, azaz az életképes mikroorganizmusok számát (angolul CFU), ez legalább 109 (tízmilliárd) legyen. (Megjegyzés: bár legtöbb tápban van probiotikum, nem dőlhetünk hátra, az abban lévő élő mikroorganizmusok száma nem éri el ezt a szintet.)

Probiotikumban gazdag ételek közül az élőflórás savanyított tejtermékek, vagy a tejsavas erjesztéssel fermentált zöldségek jöhetnek szóba.

A hasznos baktériumoknak táplálék is kell, ezért a hatékonyság növelése érdekében probiotikum mellé mindig kell adni prebiotikumot (frukto- és oligoszacharidok, rövidítve FOS) is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a FOS-ban gazdag élelmiszerek többsége keményítőt is tartalmaz, ezért élesztőgomba fertőzöttség esetén ezeket mellőzni kell. Célszerű valamilyen magas inulin tartalmú növényt adagolni e célból, pl. csicsókát, gyermekláncfüvet, cikóriát. Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, rendszerint a növények gyökere tartalmazza, és nincs bennük keményítő. A hagymaféléknek is magas az inulintartalma, de mivel ezeknek egyéb egészségkárosító hatása is lehet, az adagolásukkal nagyon körültekintően kell bánni.

Csicsóka

Étrend kiegészítők közük a gombaölő hatású kókusz olajat és oregánó olajat érdemes beiktatni az étrendbe. A kókusz olajnál a hidegen sajtolt, üvegben (és nem műanyagban) forgalmazott termékeket részesítsük előnyben. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható, fenntartó adagja 5 kg-ként 1 teáskanál, de mindig kisebb dózissal kezdjük, hogy ne legyen hasmenése a kutyánknak. Oregánó olajből 1-2 cseppet javasolt naponta az ételhez keverni.

Legyengült immunrendszer esetén omega3 zsírsavat is iktassunk be.

Külsőleg alkalmazandó szerek közül az almaecet kiemelkedő hatással bír (hígítása: 2 rész víz, 1 rész almaecet). A teafa olaja is jó választás, de sosem szabad töményen alkalmazni. Számos gombaölő termék/sampon kapható, nekünk a Nizoral samponnal voltak jó tapasztalataink.

Almaecetes sampon
Forrás: Dogs Naturally Magazine

A talpakat és a füleket rendszeresen fertőtlenítsük valamilyen gombaölő oldattal és tartsuk szárazon, hisz a gombák a meleg, nedves helyeken szaporodnak leggyorsabban. A mancsokat nem elég bekenni, vagy befújni, be kell áztatni őket.

Almaecetes-kókuszolajos sampon
Forrás: Pinterest

A viszketés csillapítására ebben az esetben nem alkalmazható a zabfürdő, hiszen a zab tovább táplálja a bőrön elszaporodott élesztőgombákat.

Súlyos, az egész testre kiterjedő, vagy szisztémás fertőzöttség esetén gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, de erről konzultáljunk állatorvossal.

Nem minden allergia, ami annak látszik

Az allergia mára a kutyák között is “népbetegséggé” vált, én is rengeteg kérdést kapok allergiás tünetekkel kapcsolatban. A bőrtünetek megjelenésekor legtöbben ételallergiára gyanakodnak, ám ennek előfordulása jóval ritkább, mint ahogy azt a gazdik vélik, ráadásul könnyen összetéveszthető az étel intoleranciával. Hogy még nehezebb legyen a pontos diagnózis és a hatékony kezelés, vannak olyan állapotok, melyek tünetei hasonlítanak ugyan az allergiára, de hátterükben nem az immunrendszer túlműködéséről van szó. Ebben az összetett kérdéskörben próbálok meg valamiféle rendet vágni, több részletben.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciója, amikor az amúgy egészségre nem káros, azt nem veszélyeztető fehérjéket is betolakodóként kezeli és megtámadja. Extrém esetben az immunrendszer a test saját sejtjeit is megtámadja, ekkor beszélünk autoimmun betegségekről. A túlérzékenységi reakciók változatos megjelenési formájúak lehetnek, ezeket az orvostudomány négy típusba sorolja.

Az allergia az I. típusba tartozó túlérzékenységi reakció, ahol az allergén (testidegen fehérje) által kiváltott immunreakció során IgE-típusú ellenanyag (más néven antitest v.immunglobulin) termelődik, ami a hízósejtekhez és bazofil granulocitákhoz kötődik. (Azokban a kutyákban, akik nem allergiásak, IgG-típusú ellenanyagok termelődnek.) Az első találkozáskor még nem mutatkoznak a tünetek, de a következő alkalommal az IgE-vel összekapcsolódott sejtek hisztamint bocsátanak ki, ami gyulladást okoz a környező szövetekben.

A II. típusba tartozó túlérzékenyégi reakciót az IgG és IgM-típusú antitestek idézik elő, melyek jellemzően saját sejteket támadják, de termelődhetnek idegen anyag ellen is (pl. transzfúzió során). E reakció nyomán alakulnak ki az autoimmun bőrbetegségek is, mint pl. Pemphigus foliaceus.

A III. típusú túlérzékenységi reakcióban (más néven szérumbetegség) a vérben felhalmozódnak az antigénekkel összekapcsolódó antitestek, melyek lerakódnak az erek falán vagy a szervezet bizonyos pontjain (pl. ízületekben, vesékben), és gyulladást, szövetkárosodást okoznak.

A II. és III. típusú túlérzékenységi reakciók során az antigén jellemzően érintés vagy belélegzés útján kerül a szervezetbe, ill. ez a jelenség áll az étel intolerancia mögött is.

A IV. vagy késői típusú túlérzékenységi reakcióban fontos különbség az előző típusokhoz képest az is, hogy ezt nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik. E folyamat áll a kontakt dermatitisz mögött.

Lehetséges okok

Az allergia egy sok tényező által meghatározott, ún. multifaktoriális kórkép, amit az egyed genetikai adottságai mellett immunrendszerének állapota, valamint a környezeti tényezők egyaránt jelentős mértékben befolyásolnak. A környezeti tényezőkhöz sorolhatjuk az alultápláltságot, krónikus vírusos-, bakteriális-, parazitafertőzéseket, az öregedést, egyes gyógyszereket, toxinokat, a stresszt, a vemhességet és szoptatást, ill. azt, hogy az allergénnel szemben a tolerancia nem alakul ki kölyökkorban.  A vadon élő állatokkal ellentétben a mai kutyák szinte steril környezetben nevelkednek, tiszta tálakból esznek, ágyakban alszanak, életük korai szakaszában nem találkoznak idegen állatokkal, gyógyszerekkel viszont annál inkább. Ennek következményeként edzetlen lesz az immunrendszerük, a későbbiekben pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk allergia.

 Allergia, vagy sem?

Allergia gyanúja esetén leggyakrabban a bőrtesztet alkalmazzák, ahol a leggyakoribb allergénekből fecskendeznek be kis mennyiséget a bőrbe, és megfigyelik a bőrreakciókat. Vérvétellel is lehet igazolni vagy kizárni az allergiát, ekkor a szérum IgE és IgG szintjét vizsgálják. Magas IgE szint allergiára utal.

Érdemes tudni, hogy a bőrteszt és a vérvétel étel allergia esetén nagyon pontatlan eredményt ad, fals pozitív (van reakció, de a kutya valójában nem allergiás az adott mintára) és fals negatív (nincs reakció, de a kutya valójában allergiás az adott mintára) eredmények egyaránt előfordulhatnak. A negatív eredmény a megbízhatóbb, tehát ha a teszt szerint a kutya egy adott élelmiszerre nem allergiás, akkor nagy valószínűséggel valóban nem az, míg a pozitív eredmények nagyobb arányban fals pozitívak.

Az allergia leggyakoribb tünetei kutyánál

  • hot-spot a bőrön
  • fülek és/vagy szemek váladékozása
  • emésztési problémák
  • a farok környékének rágása
  • bőrviszketés (pruritis)
  • a bőr, mancsok rágása, nyalogatása
  • a bőr vörös vagy barnás elszíneződése
  • fülgyulladás, fülviszketés

Azonban nem csak allergiás állapot produkálhatja ezeket a tüneteket, vannak un. allergia-imitátorok is, ide sorolható az élesztőgombás fertőzöttség, a szivárgó bél szindróma (leaky gut), az étel intolerancia, a pajzsmirigy alulműködés, valamint a bolha-, atka-, és ótvar fertőzöttség.

 A következő rész: élesztőgombás fertőzöttség