[Az egyszerűség kedvéért gabona fogalmába a búza, rozs, árpa, zab mellett a rizst a kukoricát is beleértem.]
Ahogy arra már többször utaltam, a tápok többsége sok gabonát tartalmaz, de kell-e a kutyának gabona?
A tápgyártók zöme szerint igen, hisz a gabona kiváló szénhidrát forrás. Ezt hallva azonnal felmerül bennem a kérdés: miért nem tüntetik fel a szénhidrát tartalmat a tápokon, ha olyan fontos? Csak nem azért, mert a táp jórészt magas szénhidráttartalmú gabonából áll, az állati fehérje rovására? (Elérheti a 40-70%-ot.)
Az ellenzők szerint nem, mert:
– a kutya emésztőrendszere nem a gabonák megemésztésére van tervezve, vagyis nem emésztik meg.
– a tápokban lévő gabonák a kutya számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaznak.
– sokszor az emberi fogyasztásra alkalmatlan, pl. magas fuzárium tartalmú gabonákat használják a gyártók, márpedig a fuzárium, és egyéb penészgombák a kutyának is árthatnak.
– a gabona gyakran okoz táplálékallergiát.
Mérsékeltebb vélemények szerint a gabonák emészthetősége és alacsony tápanyagtartalma nem minden gabonára igaz (a rizst és a zabot a kutya is könnyen megemészti), illetve sok múlik azon, hogy a gabonaszem mely részét használják fel a gyártás során. A durvábbra, vagy lisztté őrölt teljes gabonaszemek értékes vitaminokat tartalmaznak, tehát ezek jelenlétét nem kifogásolják. A gyakorlat azonban az, hogy a gabona feldolgozás melléktermékei kerülnek a tápba (pl. a sikér), ezekben már szinte semmilyen hasznosítható tápanyag nincs.
A gabona-pártiak fő érve tehát a szénhidrát forrás,de kell-e a kutyakajába szénhidrát (CH)?
Mellette szóló vélemény egy szuperprémium táp tájékoztatójából: Igen, mert a táplálékkal bevitt CH kulcsfontosságú energiaforrás a kutyák számára. (Néhány sorral arrébb pedig azt írják, a zsírok 2x annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok, tehát mégsem biztos, hogy kulcsfontosságúak.)
Ellenvélemény egy másik gyártótól: Nem, mert a ragadozók számára az elsődleges energiaforrás a zsír és a fehérje, tehát a kutya számára a szénhidrát nem alapvető tápanyag, amennyiben elegendő fehérjét és zsírt kap.
Ezt a véleményt támasztja alá az NRC (National Research Counsil – Nemzeti Kutatási Tanács) 2006-os, és az AAFCO 2008-as állásfoglalása is, ami egyben azt is leszögezi, hogy fehérjével nem lehet a kutyákat túletetni.
Hogy ne csak amerikai irodalmat idézzek; egy agrárfőiskola állatélettani- és egészségtani tanszékre írt szakdolgozatban olvasható az alábbi részlet: „A kutyák minimális szénhidrátszükséglete nem ismeretes. Különböző vizsgálatok valószínűsítik, hogy a kutya eltartható szénhidrátmentes táplálékon, ha elegendő mennyiségű glükóz-prekurzort (aminosavakat, glicerint) tartalmaz ahhoz, hogy az anyagcseréhez nélkülözhetetlen szőlőcukrot előállítsa.” […] A kutya számára a szénhidrát – noha élettanilag esszenciális tápanyag – nem tekinthető a tápok, illetve diéták nélkülözhetetlen összetevőjének. Valószínűsíthető, hogy a kutya mája – több más emlős állattól eltérően nagyobb mértékben képes glükoneogenezis során elegendő mennyiségű glükózt előállítani az aminosavak és a glicerin felhasználásával. Természetesen szénhidrátmentes táplálás esetén lényegesen több fehérjét és zsírt kell etetnünk az állatokkal ahhoz, hogy szervezetük számára a glükóz-perkurzorok elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre.”
(A dolgozat 1996-ban készült, tehát 10 évvel megelőzi az NRC állásfoglalását. Kiemelés tőlem.)
Visszatérve az alapkérdésre: a kutyáknak nem kell gabona.
Nem arról van szó, hogy a gabona árt a kutyának – kivéve, ha valamelyikre allergiás, ez esetben valóban árt nekik. A tápokban lévő gabona mennyisége, azaz az oly sokat hivatkozott magas CH tartalom árt nekik, mert hizlal, mert cukorbetegséget okoz. A gabona szerepe ugyanis nem az, hogy energiát szolgáltasson a kutyának, hanem a bennük lévő vitamin, ásványi anyagok miatt lehetnek hasznosak.
Kutya konyha 