Mint a farkas

Egyre szélesebb körben terjed a farkaséra leginkább hasonlító, prey modell néven ismert nyers étrend is, melynek lényege, hogy a kutyát kizárólag hússal etetik az alábbi összetételben:

80% izomhús vagy hal

10% csont, húsos csont

10% belsőség, melynek fele máj

Az étrend a lazacolajon és a zöldkagyló kivonaton semmilyen kiegészítőt nem tartalmaz, követői szerint a hús, a csont és a belsőség minden, a kutya számára szükséges tápanyagot tartalmaz. Abban különbözik a BARF-tól, hogy nem tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket, mert úgy vélik, bár ezek nem ártalmasak, a kutyának nincs szüksége rá.

Nem javasolt a darált hús (darálék), hisz nem dolgoztatja a fogakat, pofaizmokat, márpedig ez a prey modell egyik lényege.

A húsforrás legyen változatos, és lehetőség szerint vadon élő állat húsát, csontját adjuk, hisz ezek tápanyag tartalma magasabb, mint az ipari körülmények között vagy iparilag előállított takarmányon felnevelt állatoké.

A belsőségek közül a máj és a vese a legjobb. A zúza és a szív ez esetben nem a belsőségek, hanem az izomhús közé soroland

A Csendes óceánból származó halakat fogyasztás előtt néhány hétig fagyasztani kell, mert egy kutyák számára halálos betegséget terjesztő parazitát tartalmaz.

Ne adjunk nagytestű állatok teherhordó csontjait, nem tudja elrágni, és beletörhet a foga. Tartózkodjunk a furcsa alakú, vagy apró csontoktól is (pl. karajcsontok), mert bélelzáródást okozhatnak.

Fontos, hogy a felkínált eleség egészben, vagy nagyobb darabokban kerüljön a kutya tányérjára, mert a rágás, tépés, csontroppantás tisztán és egészségesen tartja a fogakat. Olyan méretű darabokat adjunk a kutyának, amit biztosan nem tud rágás nélkül lenyelni, ez ugyanis fulladást vagy elzáródást okozhat. (Pipacs és Molly pl. ezért nem kap csirkenyakat.)

wolf eating

A prey modell követése sok-sok húst jelent, ennek kezeléséhez némi előkészület szükséges. Elsőként ajánlott egy külön, erre kizárólag erre a célra használatos fagyasztót beszerezni, különösen több kutya esetén. Célszerű adagonként lefagyasztani a beszerzett húst. Kezdetben – amíg az adagolás rutinná nem válik – hasznos eszköz egy mérleg, és egy húsdarabolásra alkalmatos célszerszám.

A napi adag mennyiségét tekintve a kutya ideális testsúlyának 2-3%-a megfelelő kiindulási alap, amit a napi aktivitás, időjárás, vemhesség-szoptatás, életkor felfelé és lefelé is módosíthat. Természetesen, ha a kutyus dagi, nem az aktuális súly 2-3%-át kell alapul venni, hanem az ideális testsúllyal számoljunk.

Kölyköknél kiindulásképpen az aktuális testsúly 10%-a a napi adag, amíg el nem éri felnőttkori testsúlyának 3%-át, ekkor fokozatosan le kell csökkenteni az adagot a 2-3%-ra.

Felnőtteknél napi 2, kölyköknél napi 3-4 etetést javasolnak.

A bevezetés üteme

A prey modell követői szerint az étrend fokozatos bevezetésével megelőzhetjük az átállással járó emésztőrendszeri problémákat. A fokozatos bevezetés azonban semmiképpen nem azt jelenti, hogy kezdetben táppal keverve adjuk a nyers húst.

A bevezetés előtti napon ajánlott koplaltatni a kutyát, majd az első két napon csak kisebb adagnyit adjunk, pl. csirkefarhátat. A harmadik napon be lehet iktatni a csirkecombot is, étkezésenként váltogatva a farháttal.

Olyan kutyáknál, akik hosszú ideig csak tápot kaptak, az első héten megfigyeltek egy alkalmankénti hányással, laza széklettel, esetleg hasmenéssel járó ún. detoxikációs szakaszt, ám ez nem jelent bajt. Mindössze arról van szó, hogy a nyers hús megemésztéséhez az emésztőrendszernek át kell terveznie működését. Az átállást nagyban elősegítjük, ha az első 2 hétben csak egyféle húsforrást – legjobb talán a csirke – használunk.

A 3. héten bevezethetünk egy újabb fehérjeforrást is, pl. pulykát (nyak, szárny), amit étkezésenként váltakozva adjunk a csirkével. Ha ennek hatására a széklet lazábbá válna, lépjünk vissza, adjuk ritkábban. Problémamentes emésztés mellett a következő héten jöhet pl. a hal, itt a nyers és a konzerv változat egyaránt megfelelő. Hetente iktathatunk be újabb húsféléket, ezeket mindig váltakozva adjunk a már bevezetettekkel, közben figyeljük a széklet konzisztenciáját.

A hatodik héten bevezethetjük a marhahúst, ugyanakkor a marhacsont nagy sűrűsége miatt nem javallott (kivéve a bordák).

Megjegyzés: a prey modell leírásában legtöbb helyen szerepel a sertéshús is. A nyers sertéshús etetésének tilalma az Aujeszky-betegség kórokozójának hordozása miatt nálam ökölszabály. Létezik ugyan ellene védőoltás a sertések számára, de épp a napokban hallottam egy adatot: Magyarországon a sertéshús 40%-a a fekete-gazdaságból származik, azaz állatorvosi ellenőrzés nélkül kerül a fogyasztókhoz, tehát nem lehetünk biztosak benne, hogy az olcsón vásárolt hús biztosan mentes az Aujeszky kórokozójától.

A 7-8. héttől bevezethetjük a belsőségeket is. Tápértékének megőrzése érdekében nyersen javasolt adni, ám ha a kutya ebben a formában idegenkedne tőle, kezdetben a külsejét nagyon enyhén meg lehet pirítani, de idővel ezt is hagyjuk el. Itt is tartsuk be a hetenkénti fokozatosságot, előbb csak májat adjunk, majd jöhet a vese, lép, stb. is. Mivel lazítják a székletet, célszerű a farháttal együtt adni, így annak székletet szilárdító hatása kiegyensúlyozza a belsőségek okozta lazítást.

A belsőségeket adhatjuk naponta, betartva a 80-10-10%-os arányt, vagy kiszámítjuk, a napi 10%-nyi mennyiség hetente mennyit tesz ki, és azt hetente 1 alkalommal, egy étkezésre odaadni.

Reklámok