Akut hasnyálmirigy gyulladás

Az ismétlődő hányás, étel visszautasítása, hasfájás tünet együttes jelentkezésekor mindig gondolni kell hasnyálmirigy gyulladásra, ezért sose várjunk arra, hátha holnap jobban lesz, hanem haladéktalanul irány az orvos (és nem a facebook!).

A hasnyálmirigy az emésztéshez szükséges enzimeket, valamint a vércukorszint stabilizálásához szükséges hormonokat termeli. A gyulladás miatt az enzimek túl korán aktiválódnak (tehát nem a táplálékfelvétel indukálja az enzimtermelést, hanem a gyulladás), elkezdik megemészteni magát a hasnyálmirigyet, ez okozza a fájdalmat.

Akut és krónikus formája ismert, mindkettőnek van enyhe és súlyos formája. E betegségcsoporthoz köthető még az endokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI=exogen pancreas insufficiencia), amely gyakran veleszületett, de lehet akut vagy krónikus gyulladás szövődménye is.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás

Pontos kiváltó oka nehezen azonosítható, lehetséges okai között említik:

  • hirtelen nagy mennyiségű zsíros étel elfogyasztása (pl. amikor a birkapörköltnek való húsról eltávolított faggyús részeket a kutyának adjuk);
  • elhízás;
  • cukorbetegség;
  • Cushing-kór;
  • májműködési zavarok;
  • pajzsmirigy alulműködés;
  • hyperlipidémia (magas vérzsír szint);
  • egyes gyógyszerek, pl. egyes vízhajtók, sulfonamidok, tetracyclin, metronidazole, hosszú hatású antacidok, tylenol, görcsoldók, szteroidok;
  • egyes fertőzések, pl. herpes vírus, toxoplazma;
  • epevezeték elzáródás;
  • hypercalcemia: túlműködésre stimulálja a hasnyálmirigy enzimtermelését;
  • traumák; daganat.

Megjegyzés: A magas zsírbevitel, mint kiváltó ok megítélése nem egyértelmű, abban viszont egyetértést tapasztaltam, hogy a már meglévő gyulladást a bőséges zsírbevitel súlyosbítja.

John B. Symes állatorvos szerint (dogtorj.com) nem önmagában a zsír, hanem a transzzsír (hidrogénezett zsírok) a károsak.

Szerinte a hasnyálmirigy gyulladás autoimmun eredetű, a glutén intoleranciához köthető Sjorgen-szindróma része. Tehát a hasnyálmirigy gyulladást sokkal inkább az alacsony zsírtartalmú tápok gabona tartalma, nem pedig az állati zsír tartalma okozza.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás egyes fajták esetében (pl. a yorkshire terrier, törpe snaucer, briard, shetland juhász, törpe uszkár, cocker spániel fajtánál) az átlagnál gyakrabban, míg a labrador retrieverek között csak ritkán fordul elő.

Az okok többségét gazdiként nem tudjuk kivédeni, ám vannak rizikófaktorok, melyek közömbösítéséért sokat tehetünk. Ezek a következők:

  • túlsúly, mely fizikai inaktivitással is társul;
  • hyperlipidémia (magas koleszterin és/vagy triglicerid szint) – ha táplálási hiba, ezen tudunk változtatni;
  • hypercalcemia – magas szérum kalcium szint, ami mögött nem mellékpajzsmirigy probléma, hanem kalcium túladagolás áll;
  • ivartalanítottság;
  • túlvakcinázás;
  • rovarirtók, organofoszfátok túlzott alkalmazása – bolha- és kullancsirtók!

Jellegzetes klinikai tünetei:

  • erős hasi fájdalom, amely miatt a kutya vagy görbített háttal körbe-körbe mászkál, vagy nagyon elesetté válik, és nem akar mozogni;
  • ismétlődő hányás;
  • étvágytalanság, gyengeség, apátia;
  • igen bűzös, hasmenéses széklet;
  • kiszáradás.

Lehet még:

  • magas láz, de lehet alacsony testhő is (Manócska kutyánknak pl. jéghidegek voltak a lábai);
  • nyálzás;
  • ájulás;
  • sárgaság.

A pontos diagnózist a klinikai tünetek mellett további vizsgálatokkal (pl. vérvétel, biopszia) kell megerősíteni.

Kezelése

Minden esetben állatorvosi beavatkozást igényel, közepes és súlyos formáiban klinikai ellátás szükséges, házi praktikákkal nem kezelhető.

Akut hasnyálmirigy gyulladás esetén az itatás, etetés csak a klinikai tünetek (hányás, hányinger, fájdalom) csökkenése után lehetséges.

A jelenlegi gyakorlat szerint a kutya 24-48 órán keresztül nem ehet, és nem ihat. Ebben az időszakban a kiszáradás veszélye miatt a folyadékot intravénásan kell pótolni.

Ha a kutya már nem hány, 24-48 óra elteltével óvatosan, kortyonként elkezdhetjük itatni, vagy adhatunk neki jégkockát is. A kezdeti időszakban csupán néhány kortyot ihat, amit óránként megismételhetünk. Ha a hányás nem tér vissza, kaphat alacsony zsír-, és magas CH tartalmú levest.

Amikor már ehet…

A panaszmentes folyadékfelvétel (hányás, fájdalom, hasmenés csökkenése) után óvatosan, fokozatosan elkezdhetjük etetni. A cél ilyenkor nem a napi kalória bevitel biztosítása, hanem a bélfal optimális áteresztőképességének fenntartása. (A hosszan tartó táplálék- és folyadékmegvonás miatt a bélfal áteresztőképessége megnőhet, továbbá könnyebben alakul ki szepszis.)

Diétás alapelv: a hasnyálmirigy stimulációjának minimalizálása.

Míg egy egészséges kutya emésztőrendszere könnyedén elbánik a kórokozókkal, gond nélkül előállítja a zsírok lebontásához szükséges enzimeket, egy akut hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő kutya emésztőrendszerére úgy kell tekintenünk, mint egy katasztrófa sújtotta övezetre, amit minden megterhelő elemtől mentesíteni kell. Ennek érdekében kezdetben alacsony zsírtartalmú, mérsékelt fehérje tartalmú, és magas CH tartalmú ételt kapjon

Egy példa erre: bővebb vízben, alaposan, szinte kása-szerűre megfőzött rizst (1 csésze rizs 4 csésze vízben 20-30 percnyi főzés) alacsony zsírtartalmú állati fehérjével, pl. sovány túróval, főtt csirkemellel, sovány, főtt marhahússal, főtt nyúlhússal. A húsról minden látható zsírt le kell szedni, és még a nyers táplálkozást követő kutyák esetében is meg kell főzni.

A CH ebben az időszakban elhagyhatatlan, akkor is, ha amúgy kutyánk CH mentes étrendet követ, mert a CH stimulálja legkevésbé a hasnyálmirigy enzimtermelését, így ebben a kezdeti időszakban ez szolgáltatja az energiát. (Másképpen fogalmazva: a zsírbevitel erősebben megdolgoztatja a hasnyálmirigyet, mint a CH.) Az alaposan megfőzött fehér rizs másik előnye, hogy enyhíti a hányingert és a hasmenést

Első étkezésre csak rizst adjunk, és ha a kutya ezt a tünetek visszatérése nélkül tolerálja, tehetünk hozzá fehérjét. Az arány 2/3 rész CH, 1/3 rész fehérje.

Néhány nap elteltével fokozatosan közelíthetünk a fele-fele arányhoz.

A napi adagot kezdetben 5-6 részre osszuk el, így kevésbé dolgoztatja a hasnyálmirigyet, és a hányinger is kivédhető.

Panaszmentesség esetén lassan növelhetjük az adagokat (ezzel párhuzamosan csökkentve az etetések számát).

A hányás visszaesést jelent, ezt minden esetben jelezni kell az orvosnak, és fel kell függeszteni az etetést 12-24 órára. A koplalás elteltével a procedúrát előröl kell kezdeni, tehát kezdetben csak víz kortyonként, stb. A rizs főzéséhez ne használjunk sót. Víz helyett használhatjuk a hús főzőlevét (persze azt is só mentesen főzzük

A táplálás első néhány napján csontot nem ehet a kutya!

Lehetséges étrend-kiegészítők:

  • omega 3 zsírsav,
  • hasnyálmirigy enzimek,
  • közepes láncú triglicerid (pl. kókuszolaj).,
  • L-glutamin aminosav: segít a koplalás miatt megváltozott áteresztőképességű bélfal nyákosságának visszaállításában. Napi adagja 10 kg-ként 500 mg.
  • Seacure – hidrolizált fehér húsú halból készült. Amellett, hogy magas a tápértéke, ízletesebbé teszi a sótlan főtt rizst.
  • Orvosi ziliz és vörös szilfa teája bélbevonó hatású. A belőlük készített teából 4 óránként kaphatnak 1-4 evőkanálnyit a kutya méretétől függően.

A probiotikum az újabb, humán kutatások szerint nem javasolt.

A felépülés idejére javasolt étrend összetétele

  1. Legfeljebb 50% alacsony zsírtartalmú fehérje, ami lehet bőr nélküli csirke, sovány marha, nyúl, kecske, pulyka, vad, marhaszív, tojásfehérje (főzve), alacsony zsírtartalmú joghurt és túró. A látható zsírokat minden húsféléről el kell távolítani!

Egész főtt tojást is adhatunk heti 1-2 alkalommal. Egy nagyobb tojás átlagosan 5 g zsírt tartalmaz. Kistermetű fajtáknál óvatosabban kell adagolni. A nyers tojásfehérje biotint bontó tulajdonsága miatt mellőzendő.

Magas zsírtartalmú húsok, pl. birka, sertés, kacsa mellőzendő.

Tápanyagtartalmuk miatt adjunk belsőségeket (máj, vese), mennyiségük a teljes adag 5-10%-a legyen.

  1. 50% magas keményítő tartalmú zöldségfélék, pl. édesburgonya, burgonya, rizs, quinoa, sütőtök (a kalóriaszükséglet biztosítása miatt szükségesek) + alacsony glikémiás indexű zöldség, gyümölcs, pl. brokkoli, cukkíni, főzőtök, római saláta, kelkáposzta, leveles kel, spenót.

Ezek arányát úgy kell kalkulálni, hogy a napi energiaszükségletet minél kevesebb CH-val biztosítani tudjuk. Tehát ha hizlalni kell, mert lefogyott, akkor több CH kell, de ha már elérte a normál súlyt, csökkenthetjük arányukat.

Húsos csont: 8-10 napos panaszmentes táplálás után, ekkor is csak kis mennyiségben kapjon. A bőrt, látható zsírt le kell szedni erről is; tehát a farhát pl. nem jó választás, a mellcsont szerencsésebb. A felépülési szakaszban a BARF-étrendben javasolt 40%-os csontos hús arány ebben az időszakban sok.

A zsírtartalom vonatkozásában nem javasolt a kiegyensúlyozás, azaz amikor egyik nap több, másik nap kevesebb zsírt adunk. Egy nap se kapjon “többet”.

Étrendkiegészítők: emésztő enzimek, probiotikum, l-glutamin, B-vitamin komplex, E-vitamin, C-vitamin, EPA (halolaj).

Kalcium pótlás: ha több, mint 2 hétig egyáltalán nem etetünk csontot, kalcium pótlás szükséges. Ha az étrend már legalább 20% csontos húst tartalmaz, nem kell kalciumot pótolni.

Mivel az alacsony zsírtartalom kevésbé ízletes, változatosan állítsuk össze az adagokat.

Az étrend összeállításának másik szempontja, hogy minden kutyánál egyedileg kell kikísérletezni, mi működik nála, és mi nem. Ami panaszt okoz, el kell hagyni, legyen az alapanyag, vagy zsír/rost/CH mennyiség, Ugyan ez vonatkozik az etetések számára, egy adag nagyságára is. A napi 1 étkezésre azonban nem célszerű visszatérni, így megelőzhejük a visszaesést.

Minden etetés után figyeljük meg, nem jelentkeznek-e hasi fájdalom tünetei: görbített hát, nyüszítés, nyugtalanság, nem szívesen mozog. Ilyen esetben azonnal csökkenteni kell a zsírbevitelt, és vissza kell térni a kisebb adagokhoz és többszöri étkezéshez.

Bár nem a hasnyálmirigy gyulladás visszatérését jelzik, de figyelni kell az emésztési rendellenességekre is, úgymint: szélszorulás, puffadás, böfögés, bélkorgás, a száj nyalogatása, vagy gyakori nyelés. Ezek azt jelzik, változtatnunk kell az étrend összetételén, vagy csökkenteni kell az adagokat (a napi adagot több részre kell elosztani).

Ezek a tünetek – étvágycsökkenéssel, fogyással, zsíros széklettel kiegészülve – lehetnek az EPI tünetei is, azaz a gyulladás szövődményeként a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztő enzimet. Ilyenkor ezeket gyógyszeresen kell pótolni.

A visszaesést, panaszok visszatérését mindig jelezzük az állatorvosnak! Nem elég, ha csak változtatunk valamit az étrenden.

Technológiai javaslatok:

  • Főzéssel a rejtett zsírok is feltárhatók.
  • A hús főzővizét is zsírtalanítva használjuk fel: a levet erősen lehűtve a felszínen összegyűlő zsír könnyen eltávolítható.
  • Zöldségeket, gyümölcsöket enyhén meg kell főzni, párolni, vagy pürésíteni kell.
  • Keményítő tartalmú alapanyagokat alaposan meg kell főzni.

Ne essünk vissza!

Mivel a hasnyálmirigy gyulladás gyakoribb az inaktív és/vagy túlsúlyos kutyáknál, a dagikat le kell fogyasztani, aminek a legbiztosabb módja a több mozgás (ami nem egyenlő a gazdi melletti pórázon poroszkálással!).

Fontos, hogy az esetleges háttérbetegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés, diabetes mellitus) diagnosztizálva legyenek, és megfelelően kezeljék őket. Magas vérzsír szint esetén (ez jelentheti a magas koleszterint és a magas triglicerid szintet is) a zsírbevitel visszafogásával, halolaj adásával, pajzsmirigy alulműködés megfelelő kezelésével csökkenthetjük a hasnyálmirigy gyulladás rizikóját.

Bármi is váltotta ki a gyulladást, a magas zsírtartalmú étrend mellett a betegség gyakrabban újul ki.

Embereknél már kimutattak kapcsolatot a védőoltások és a hasnyálmirigy gyulladás között (ennek mechanizmusát a szerző nem részletezte), ezért megfontolandó a hasnyálmirigy gyulladáson átesett kutyák évenkénti újraoltásának mellőzése. (Amúgy sem kell őket évente újra oltani, ez csak pénzlehúzás – kivéve a veszettséget, de csak azért, mert kötelező.)

Normált étrend bevezetése

Az alacsony zsír-, közepes fehérjetartalmú étrendet legalább 7-10 napig kövessük. Panaszmentesség esetén az adagok nagysága fokozatosan növelhetők mindaddig, míg az étkezések számát 2-re tudjuk csökkenteni.

A szövődménymentesen gyógyuló, gyógyszeres kezelésekre jól reagáló kutyák gond nélkül visszavezethetők eredeti étrendjükre, ám annak zsírtartalma a továbbiakban se legyen 20%-nál több (szárazanyagtartalomra vonatkoztatva).

Egy súlyos, a hasnyálmirigy nagy részét károsító, vagy az akut szakaszba vissza-visszaeső gyulladás után előfordulhat, hogy a kutya kevésé fogja tolerálni a zsírt, mint a betegsége előtt. Esetükben a „normál” étrend is csökkentett zsírtartalmat jelent, így jó eséllyel megelőzhetjük a krónikus hasnyálmirigy kialakulását. Így kell eljárni akkor is, ha a kutyának klinikai tünetei ugyan nincsenek, de hiperlipidémiában, vagy steatorrheában (zsírszéklet: nagy mennyiségű, zsíros, bűzös széklet) szenved.

Folyt. köv.: krónikus hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy elégtelenség

Kakaevés

Valamiért a kutyák nagy előszeretettel hódolnak kakaevésnek, amit mi gazdik viszont ki nem állhatunk, és szeretnénk végleg felszámolni. Ez a mi örök, és gyakran eredménytelen harcunk, ahol csődöt mondanak az egyébként jól működő kutyanevelési készségeink.

Sokszor, sokfélét olvastam már ennek okairól, egyik nagyobb marhaságnak hangzott, mint a másik. Ezért nagyon örültem, amikor nemrég találtam egy hosszabb cikket a Dogs Naturally magazinban a témáról, erre építkezve készült az alábbi összefoglaló.

 ORVOSI OKOK

 Jellemzően valamilyen hiányállapothoz kötődnek, amelyben vagy a táplálék emésztése és felszívódása nem tökéletes, vagy egyes tápanyagokból nem jut elegendő a szervezetbe. Az elégtelen emésztés miatt a széklet kisebb-nagyobb mennyiségű emésztetlen tápanyagot tartalmaz. Mivel a kutya a táplálékból nem tud elegendő mennyiséget felvenni a szervezetének szükséges tápanyagokból, kakaevéssel próbálja meg pótolni.

 Enzim hiány

Nem termel a kutya szervezete elegendő emésztő enzimet a kutyakaja tökéletes megemésztéséhez. Ez véleményem szerint inkább relatív enzim hiány, nem feltétlenül utal elégtelen enzimtermelésre, inkább a táp/moslék összetétele nem illeszkedik a kutya szükségleteihez és élettani sajátosságaihoz.

EPI (Exogen pancreas elégtelenség)

A hasnyálmirigy elégtelenség egy krónikus állapot, melyben a kutya szervezete valóban nem termel elegendő emésztő enzimet, és a széklet bővelkedik emésztetlen tápanyagokban.

Paraziták

Az emésztőrendszer élősködői elszívnak némi tápanyagot, ezt próbálja meg a kutya pótolni.

Egyéb hiányállapotok

A fehérjék lebontásához szükséges hidroklorid sav, és nyomelemek hiánya is állhat a háttérben.

 Felszívódási problémák

Amikor valamilyen háttérbetegség miatt a tápanyagok elégtelenül szívódnak fel, egy részük a széklettel távozik. Ez tápanyag hiányos állapotot okoz, ezt próbálja meg pótolni.

 Megnövekedett étvágy

Egyes betegségekben (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy problémák) a kutya falánkabb lesz, és jobb híján ráfanyalodik a kakára is.

Alultápláltság

A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálék miatt a kutya folyton éhes. Utóbbira jellemző példa a magas CH-, alacsony állati fehérje-, alacsony zsírtartalmú ócska táp vagy konyhai maradék, magyarul moslék (pl. főtt tészta csirkelábbal, rántott leves kenyérrel). A jóllakottság eléréséhez elegendő fehérje és zsír kell, ha ebből nincs elég, akkor egy relatíve magas energiatartalom, és normál adag mellett is éhes lehet a kutya, ezt nevezzük minőségi éhezésnek.

Mit tehetünk?

A kakaevés felszámolásáért folytatott harcunkban tehát mindig a végére kell járni, fennáll-e valamilyen hiányállapot, felszívódási probléma, vagy krónikus betegség, tehát irány az állatorvos.

Minden esetben újra kell gondolni az étrendjét is, pl. jobb minőségű tápra kell váltani, át kell térni a nyers táplálásra, vagy változtatni kell annak az összetételén. A cél, hogy minél könnyebben emészthető, magas biológiai értékű, állati fehérjén alapuló étrenden tartsuk. Ha kap gabonafélét, hagyjuk el. Az emésztés és a felszívódás javítása érdekében adjunk neki rendszeresen nyers pacalt (emésztő enzim kiegészítés), probiotikumot (belek egészségének fenntartása, felszívódás javítása), almaecetet (hidroklorid sav pótlás).

Ilyen menü mellett nem fog kakát enni...

Ilyen étrend mellett nem fog kakát enni…

Én azt figyeltem meg, hogy nálunk csak bizonyos időszakokban csemegéznek kakát, és válogatnak is közöttük, fogyasztás előtt mindig alaposan megvizsgálják, megfelelő-e. Ilyenkor mindig változtatunk valamin, és ez rendszerint működik is.

VISELKEDÉSI PROBLÉMÁK

Van olyan vélemény, hogy a kakaevés összefügg a szukák tisztogatási ösztönével (a szuka egy ideig eltakarítja kölykeinek vizeletét, székletét.)

A kölykök kakaevését inkább a kíváncsiság számlájára írják, ezt rendszerint kinövi. Megfigyelték azt is, hogy a szaporító telepekről származó kölykök között gyakoribb a kakaevés a nem megfelelő tartási körülmények (ketreces tartás), és a minőségi – vagy akár a mennyiségi – éhezés miatt.

Összefüggésbe hozzák a kutyák dögevő hajlamaival, az unalommal, a stresszel (pl. egész nap be van zárva), a törődés, odafigyelés hiányával (így próbálja meg felhívni magára a figyelmet), utánzásos viselkedéssel – látja, hogy más kutyák is kakát esznek.

A kakaevés hátterében a büntetéstől való félelem is állhat. Ha a kutyát megbüntetik a szobatisztasági szabályok megsértése miatt, a legközelebbi „balesetnél” eltünteti a bizonyítékot, hogy elkerülje a büntetést.

A viselkedési okokra visszavezethető kakaevésnél az alábbiakat tehetjük:

Ne büntessük a szobatisztasági baleseteket. Tapasztalatom szerint a kutyák ösztönösen szobatiszták, ha mégsem, akkor valamit mi nem csinálunk jól, tehát nekünk kell változtatni.

Rendszeresen, szükség esetén naponta többször össze kell szedni a kakát. Nem csak a sajátját, más állatokét is, ha a kutya ezzel érintkezhet.

Stresszt kiváltó okok kezelése. Hogy a példánál maradjak, ne tartsuk egész nap egy kennelbe bezárva.

Több fizikai aktivitás, mely mentálisan és fizikailag is kielégíti a kutya szükségleteit.

Rendszeres féreghajtás. Az általánosan elterjedt gyakorlat a negyed évenkénti féreghajtó adása, de terjed az a gyakorlat is, hogy csak akkor adnak féreghajtót, ha az szükséges, tehát ha a kutya valóban férges, vagy indokolatlanul fogy, ill. fedeztetés előtt. Ez utóbbi csoport mindenképpen iktassa be kakaevés esetén is.

 

Vakcinázási ügyek

Dr. Ronald Schultz állatorvosi immunológus, vakcina kutató (University of Wisconsin’s Department of Pathobiological Sciences tanszékvezetője) még fiatal kutatóként, az 1970-es években kezdett el azon gondolkodni, ha pl. a szopornyicából meggyógyuló kutyák, vagy a panleukopéniából meggyógyuló macskák évekkel később is rendelkeznek az újbóli fertőzés elleni védettséggel, miért kell ezek ellen évenként újra vakcinázni őket? (Hasonlóan az embergyerekhez, akiknél számos fertőző betegséggel való találkozás egész életre szóló immunitást biztosít számukra.)

1978 óta tartó kutatásai során kollégáival több mint 1000 kutyát oltottak be a piacon kapható vakcinák valamelyikével. Ezt követően mérték egyrészt a vérben lévő antitest szintet, és végeztek ún. provokációs teszteket is, amikor a kutyát kitették egy fertőző betegség kórokozójának. Dr. Schultz szerint a vakcinák által biztosított védettség a következőképpen alakul vakcinázás után:

 

  Provokációs teszt esetén Szerológiai vizsgálatok szerint
Szopornyica 7 év 15 év
Parvo 7 év 7 év
Adenovírus 7 év 9 év
Veszettség 3 év 7 év

A fenti adatok nem azt jelentik, hogy ezt követően megszűnik az immunizáció, hanem csak azt, hogy a kutyákat a vakcina beadása után ennyi év elteltével tesztelték utoljára. (Ezért rövidebbek a provokációs tesztnél feltüntetett évek, mert idős kutyákat már nem tettek ki ilyen vizsgálatnak.)

A fenti eredmények csak egyszer, kölyökkorban vakcinázott kutyák esetében is érvényesek.

A mérések eredményei alapján úgy véli, a vakcinák ennél is hosszabb, olykor egész életen át tartó védettséget biztosítanak. Kimutatta, hogy az élő, legyengített vírussal történő ismételt immunizálás nem biztosít nagyobb és hosszabb védettséget, mert a korábbi oltással megszerzett immunitás során termelődő antitestek blokkolni fogják az ismételten beadott vakcinában lévő vírusokat, így az újraoltástól az állatban nem fog érdemben emelkedni az antitestek mennyisége, nem szaporodnak el a memória sejtek, nem lesz jobb a betegség elleni védettségi szint. Az immunrendszer emlékezete által biztosított immunitás felülmúlja a hagyományos, évenkénti vakcinázásét.

Tehát teljesen felesleges évenként vakcinázni, mert e nélkül is rendelkezik a kutya a kellő védettséggel. Mégis elterjedt az évenkénti vakcinázás gyakorlata, amelynek hátterében nem állt semmilyen tudományos megerősítés. Hogy miért? Feltehetően anyagi okokból, hisz ez komoly bevételi forrás mind a vakcina gyártók, mind az állatorvosok számára. Amerikai adatok szerint egy praxis bevételének 14%-át teszik ki ez évenkénti vakcinázási gyakorlat, és ettől a bevételtől nem óhajtanak elesni. Gyártói oldalról a bevételek mellett egyfajta biztonsági játék is szerepet játszik: mivel az immunitás időtartamát megállapító vizsgálatok drágák, a gyártók csak rövid ideig tesztelik vakcináikat és a „biztonság kedvéért” évenkénti beadási javaslattal dobják piacra.

Dr. Schultz kutatási eredményeit látva az American Animal Hospital Association (AAHA) 2003-ban egy speciális munkacsoportot hozott létre, amely kompromisszumos döntés eredményeként a 3 évenkénti vakcinázásra tett javaslatot. A munkacsoport egyik tagja szerint az időtartam meghatározása hasra ütve született meg, indokoltságát semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, ellenkezőleg, csak arra van tudományos bizonyíték, hogy jóval hosszabb, akár egész életen át tartó védettséget ad az egyszer beadott vakcina.

Az AAHA által összehívott munkacsoport a javaslattétel mellett felszólította a jelentősebb vakcina gyártókat, hogy termékeiken tüntessék fel, hatása legalább 3 évig tart. Próbaképen megnéztem, Nobivac Parvo C oltóanyag leírását, valóban rajta van, hogy 3 évente kell ismételni.

2006-ban az AAHA „3 év, vagy hosszabb”-ra módosította újravakcinázási javaslatát, amit 2011-ben azzal egészített ki, hogy egészséges kutyáknál a vakcinák akár 5 évig is védettséget biztosítanak.

Az AAHA azonban csak javaslatot tesz, nem kötelező protokollokat alkot e kérdésben. Mivel az állatorvosi társadalom szemlélete lassan változik csak ebben a kérdésben – részben a félretájékoztatás, részben a szakma konzervatív természete miatt -, csak lassan terjed el a ritkább vakcinázás protokollja. Próbaképpen megnéztem 10 állatorvosi honlapot, mindegyik évenkénti vakcinázást javasolt. (Saját állatorvosaink szerencsére nem tartoznak közéjük :-).)

Dr. Schultz időközben publikálta azon problémák listáját, melyet a gyakori vakcinázás okozhat. Ezt itt nem szeretném részletezni, de szerepel köztük pl. az ételallergia is, melyet a vakcina vivőanyaga okoz.

 

A bejegyzés az „Are we vaccinatng too much,” (JAVMA, No. 4, August 15, 1995, pg. 421.) cikk alapján készült.

Pálinkával itatott kutyakölykök

A fenti címre a Természettudományi Közlöny 15. évfolyam, 170. számában (1883.) bukkantam, a Levélszekrény rovatban. Szó szerint ezt írják: “Az állatorvosok és az állattenyésztő szakértők nyilatkozatai szerint annak a hitnek, hogy a pálinkával itatott kutyakölykök nem nőnek meg, nincsen alapja; sőt, ha a kutyakölyköt, de bármely állatot is mérsékelt mennyiségű pálinkával tartunk, de egyúttal tápláljuk is, még hízhatik is, hanem a tudomány eddigi állása szerint, kisebb nem lehet. Azonban ez irányban eddig kísérletek tudományos alapon nem tétettek (…) Az azonban könnyen beállhat, hogy az állat satnya és a fejlődésben visszamarad, ha nem adnak neki mást, mint pálinkát vagy pálinkás kenyeret, sőt, az is valószínű, hogy elpusztulhat e táplálás mellett, vagy ha életben marad, kisebb lehet, de ekkor sem a pálinka az oka, hanem a helytelen tápszer, vagy a tápszer hiánya.” T.L.

Vajon milyen megfontolásból adhattak kiskutyáknak pálinkás kenyeret? Mert ember csecsemőknél még értem…bár ha Jojó legutóbbi három fiacskájára gondolok, akik iszonytatóan eleven és rossz kölykök voltak, akkor ezt is értem 🙂

pia

 

De bármilyen rosszul is hangzik a pálinkás kenyér, van az a helyzet, amikor tényleg ezt kell adni, mégpedig ha kutyánk véletlenül fagyállót (etilén-glikolt) ivott. Ebben az esetben azonnal meg kell hánytatni, majd tömény alkohollal (pl. pálinka, vodka) le kell itatni, hogy berúgjon  őkelme, ugyanis az alkohol semlegesíti a mérget. Csak ezt követően jöhet az állatorvos, azonban ha aznap erre már nincs lehetőségünk, kijózanodás esetén újra le kell itatni. Az alkohol segítségével jó eséllyel elkerülhető a heveny veseelégtelenség.

Ismétlés a tudás anyja

Már írtam a tiltott élelmiszerekről, de az alábbi ábra annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, nem árt átismételni a leckét .

Egy megjegyzés: ha valami eddig nem történt meg velünk, az nem jelenti azt, hogy nem is fog. Tehát, ha evett már a kutyánk szőlőt, és nem álltak le tőle a veséi, az nem jelenti azt, hogy soha, semmi baja nem lehet a szőlőtől. Azt meg főleg nem jelenti, hogy más kutyáknak sem lesz baja tőle. (Soha nem értem meg az ilyen hozzászólásokat: “adhatod nyugodtan, az enyém is kap, semmi baja tőle”. )

dangerous-dogfoods

 

Máriatövis (Silybum marianum)

Népies nevei: őszbogáncs, szamárkóró, Boldogasszony teje, máriabogáncs, Szűz Mária Teje, angolul: Milk thistle.

silybum-marianumEz a bogáncsra hasonlító, lila virágú, mutatós gyógynövényt a májbetegségek, és mérgezések csodaszereként tartják számon. Májvédő hatása tudományosan is elismert. Szerepel az Európai Gyógyszerkönyvben, 2013-ban az Év Gyógynövénye volt.

A májkárosító mérgek lebontásában tapasztalt hatékonysága már-már legendás. Olvastam olyan adatot is, hogy az infúzióval bevitt máriatövis-kivonat gyilkos galóca mérgezés esetén is képes megakadályozni a májsejtek tömeges pusztulását. Sokan a túlzott alkoholfogyasztás másnapján alkalmazzák, mert gyorsan regenerálja a májat, megszünteti a másnaposság, okozta tünetek többségét.

Termésének legfontosabb hatóanyaga a szilimarin, amely több fontos hatással bír:

  • serkenti az új májsejtek (hepatocyták) képződését, a májsejtek osztódását, ezáltal elősegíti a károsodott májszövet regenerációját
  • gyorsítja a májban a mérgek lebontását már kialakult mérgezések esetén
  • előzetesen adagolva csökkenti bizonyos gyógyszerek (pl. citosztatikum) mérgező hatását
  • védi a sejtmembránt, átjárhatatlanná teszi egyes mérgekkel szemben
  • serkenti az epetermelést, ezáltal a zsírok lebontását
  • antioxidáns, fokozza a sejtek fehérjeszintézisét, megköti a szabadgyököket

E hatások más szervek működését is pozitívan befolyásolja:

  • a fertőzéses eredetű vesekárosodás, a máriatövis felgyorsítja a gyógyulási folyamatot
  • enyhíti a hasnyálmirigy gyulladás tüneteit
  • antioxidáns hatású
  • a programozott sejthalál módosításával csökkenti a daganatok kialakulásának esélyét, megakadályozza, lassítja a rákos sejtek osztódását.
  • csökkenti a vércukorszintet

Mark E. Richardson: The Truth Cause of Allergies c. cikkében arról ír, hogy az allergiás reakció jelentkezését a máj méregtelenítő funkciójának elégtelensége okozza. A méregtelenítő funkcióban bekövetkező kismértékű elégtelenség is oly mértékben megemeli a vérben keringő toxinok mennyiségét, hogy a szervezet védekezésül hisztamint kezd termelni, ami raktározódik. Amikor a szervezetbe allergén anyag jut, a szervezet hisztamint szabadít fel, ami allergiás tüneteket produkál a kutyánál. Hogy ezt kivédjük, elsődlegesen a szervezet reakcióképességét kell normalizálni. Ha a máj méregtelenítésével csökkenthetjük a vérben keringő toxinok mennyiségét, csökkenni fog a hisztamint termelés is, ami okán enyhülnek vagy megszűnnek az allergiás tünetek.

Pozitív hatásait a kutyák gyógykezelésében is eredményesen használják, főként a májbetegségek gyógyításában vannak dokumentált tapasztalatok.

A fentebb említett cikkre hivatkozva természetgyógyász állatorvosok az allergia kezelésében is alkalmazzák a máriatövist, állítólag működik…

A máriatövisre mindig gyógyszerként tekintsünk, ne pedig étrend kiegészítőként.

Alkalmazása elsősorban:

  • akut és krónikus gyulladásos, valamint degeneratív májbetegségek esetén,
  • epekövesség esetén,
  • mérgezések (pl. patkányméreg), a májat károsító toxinok, gyógyszerek semlegesítésében,
  • egyes daganatos betegségek, kemoterápia esetén javallott.

Tehát NEM javallott megelőzésképpen, étrend kiegészítőként alkalmazni.

ADAGOLÁSA

Kúraszerűen javallott adni, 3-6 hetes szedést követően 1-3 hét szünetet kell tartani. Számos máriatövis készítmény kapható, olyat válasszunk, melynek szilimarin tartalma legalább 80%.

A kifejezetten kutyák számára gyártott készítmények a rajtuk lévő adagolási útmutató szerint alkalmazzuk, de aki humán készítményt vásárol (amik jóval olcsóbbak!), akkor az alábbi útmutató szerint járjunk el:

5 kg-ig az ember adag 15%-a

5-10 kg között            20%-a

11–20 kg között         30%-a

21-35 kg között          50%-a

36-50 kg között          75%-a

50 felett                      100%-a

(Forrás: Healty pets – Naturally)

Másutt: az oldatból a kezdő adag 10 kg-ként ¼ teáskanálnyi, a porból 4-10 mg/kg.

Súlyos állapotban (akut gyulladás, heveny mérgezés) 400 mg/10 kg testsúly, vagy a fenti útmutatóban szereplő adag 2.-3x-a.

MELLÉKHATÁSOK
Alkalmazása esetén enyhe hasmenés, puffadás előfordulhat.

Vemhes és szoptató kutyáknál nem ajánlott, mert nincsenek megbízható klinikai tapasztalatok arra vonatkozóan, árt-e a magzatoknak/kölyköknek.