Allergia imitátor 1: élesztőgombás fertőzöttség

Az élesztőgombás fertőzés tünetei nagyban hasonlítanak az allergiás hátterű tünetekhez. Elkülönítésükben segítség lehet, hogy a gombák a meleg idő beköszöntével kezdenek el szaporodni, tél közeledtével pedig mérséklődnek. Kedvelik a nedves, meleg helyeket, bőrtünetei jellemzően a füleken, hónaljban, végbél tájékán, az ujjak és talppárnák között, a pofa ráncaiban, bőrredőkben jelennek meg.

Egészséges kutyákon is megtalálhatjuk az élesztőgombákat (pl. Malassezia, Candida), jellemzően a bőrön, a fülben és a belekben építenek ki kisebb telepeket. Ha a kutya normál baktériumflórájának egyensúlya felbomlik, az élesztőgombák először a bélben, majd a kültakarón is szaporodni kezdenek, az allergiához hasonló tüneteket produkálva.

Mi boríthatja fel a normál flórát?

  • Magas keményítő tartalmú kutyakaja,
  • alacsony tápanyag- és vitamintartalmú kutyakaja,
  • legyengült immunrendszer,
  • hiperaktív immunrendszer (azaz allergia),
  • gyakori fürdetés, mely csökkenti a bőr pH értékét,
  • antibiotikum kúra,
  • nehéz fémek és vegyszerek (pl. antibiotikum, GMO növények),

Mik az élesztőgombás fertőzöttség tünetei?

  • Apró fekete pettyek a hason. Ez az egyik legkorábbi jele a fertőzöttségnek.
  • A mancs rágása, nyalogatása.
  • A talpszőrzet vöröses-barnás elszíneződése.
  • Olajos tapintatú, édeskés-kellemetlen szagú szőrzet (leginkább a penészes kenyérre vagy a sajtos chipsre hasonlít).
  • Erősen korpás bőr.
  • Gyakori vakarózás.
  • A fül gyakori vakarása vagy a fej rázása.
  • A fülek kipirosodása, sárgás felrakódások, barna, viaszos váladék.
  • Szőrvesztés a farkon és a háton.
  • A szőrrel nem fedett helyeken a bőr megvastagodása és feketés elszíneződése.
  • A tünetek ciklikus megjelenése; tavasszal kezdődik, őszre mérséklődnek a tünetek. Emiatt összetéveszthető a szezonális pollen allergiával.

A talp szőrének barnás elszíneződése

A fül élesztőgombás fertőzöttsége

A gombák jelenléte mikroszkópos vizsgálattal, és tenyész kultúra vizsgálattal is igazolható.

 Hogyan kezeljük?

Mindenek előtt ne adjunk „enni” az élesztőgombáknak. Cukorral táplálkoznak, ezért minden cukrot (mézet, fruktózt), ill. a cukorra bomló keményítőket is meg kell vonni a kutyától, azaz ne kapjon kukorica, zab, búza, rizs, burgonya, édesburgonya, borsó tartalmú ételt, tehát a tápok többsége kilőve, hisz a legtöbb tartalmazza ezek valamelyikét. Ne feledkezzünk meg a jutalomfalatokról sem, ebben az esetben csakis szárított húst/belsőséget adjunk.

Kerüljük a normál baktériumflórát károsító gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok (pl. bolha-, kullancs ellenes szerek!) túlzott használatát. Ha nélkülözhetetlen az antibiotikum adagolása, mindenképpen kapjon mellé probiotikumot is, hogy a normál baktériumflóra egyensúlya mielőbb helyreálljon.

Kapjon a kutya probiotikumot, vagy ebben gazdag ételeket. Széles a választék, de nem azonos minőségben, ezért vásárlás előtt gondosan tanulmányozzuk a címkéket; mindenképpen tartalmazzon lactobacillus acidophilus és bifidus törzseket, és minél többféle van benne, annál jobb. Minden készítményen fel kell tüntetni az un. kolóniaképző egység, azaz az életképes mikroorganizmusok számát (angolul CFU), ez legalább 109 (tízmilliárd) legyen. (Megjegyzés: bár legtöbb tápban van probiotikum, nem dőlhetünk hátra, az abban lévő élő mikroorganizmusok száma nem éri el ezt a szintet.)

Probiotikumban gazdag ételek közül az élőflórás savanyított tejtermékek, vagy a tejsavas erjesztéssel fermentált zöldségek jöhetnek szóba.

A hasznos baktériumoknak táplálék is kell, ezért a hatékonyság növelése érdekében probiotikum mellé mindig kell adni prebiotikumot (frukto- és oligoszacharidok, rövidítve FOS) is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a FOS-ban gazdag élelmiszerek többsége keményítőt is tartalmaz, ezért élesztőgomba fertőzöttség esetén ezeket mellőzni kell. Célszerű valamilyen magas inulin tartalmú növényt adagolni e célból, pl. csicsókát, gyermekláncfüvet, cikóriát. Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, rendszerint a növények gyökere tartalmazza, és nincs bennük keményítő. A hagymaféléknek is magas az inulintartalma, de mivel ezeknek egyéb egészségkárosító hatása is lehet, az adagolásukkal nagyon körültekintően kell bánni.

Csicsóka

Étrend kiegészítők közük a gombaölő hatású kókusz olajat és oregánó olajat érdemes beiktatni az étrendbe. A kókusz olajnál a hidegen sajtolt, üvegben (és nem műanyagban) forgalmazott termékeket részesítsük előnyben. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható, fenntartó adagja 5 kg-ként 1 teáskanál, de mindig kisebb dózissal kezdjük, hogy ne legyen hasmenése a kutyánknak. Oregánó olajből 1-2 cseppet javasolt naponta az ételhez keverni.

Legyengült immunrendszer esetén omega3 zsírsavat is iktassunk be.

Külsőleg alkalmazandó szerek közül az almaecet kiemelkedő hatással bír (hígítása: 2 rész víz, 1 rész almaecet). A teafa olaja is jó választás, de sosem szabad töményen alkalmazni. Számos gombaölő termék/sampon kapható, nekünk a Nizoral samponnal voltak jó tapasztalataink.

Almaecetes sampon
Forrás: Dogs Naturally Magazine

A talpakat és a füleket rendszeresen fertőtlenítsük valamilyen gombaölő oldattal és tartsuk szárazon, hisz a gombák a meleg, nedves helyeken szaporodnak leggyorsabban. A mancsokat nem elég bekenni, vagy befújni, be kell áztatni őket.

Almaecetes-kókuszolajos sampon
Forrás: Pinterest

A viszketés csillapítására ebben az esetben nem alkalmazható a zabfürdő, hiszen a zab tovább táplálja a bőrön elszaporodott élesztőgombákat.

Súlyos, az egész testre kiterjedő, vagy szisztémás fertőzöttség esetén gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, de erről konzultáljunk állatorvossal.

Reklámok

Nem minden allergia, ami annak látszik

Az allergia mára a kutyák között is “népbetegséggé” vált, én is rengeteg kérdést kapok allergiás tünetekkel kapcsolatban. A bőrtünetek megjelenésekor legtöbben ételallergiára gyanakodnak, ám ennek előfordulása jóval ritkább, mint ahogy azt a gazdik vélik, ráadásul könnyen összetéveszthető az étel intoleranciával. Hogy még nehezebb legyen a pontos diagnózis és a hatékony kezelés, vannak olyan állapotok, melyek tünetei hasonlítanak ugyan az allergiára, de hátterükben nem az immunrendszer túlműködéséről van szó. Ebben az összetett kérdéskörben próbálok meg valamiféle rendet vágni, több részletben.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciója, amikor az amúgy egészségre nem káros, azt nem veszélyeztető fehérjéket is betolakodóként kezeli és megtámadja. Extrém esetben az immunrendszer a test saját sejtjeit is megtámadja, ekkor beszélünk autoimmun betegségekről. A túlérzékenységi reakciók változatos megjelenési formájúak lehetnek, ezeket az orvostudomány négy típusba sorolja.

Az allergia az I. típusba tartozó túlérzékenységi reakció, ahol az allergén (testidegen fehérje) által kiváltott immunreakció során IgE-típusú ellenanyag (más néven antitest v.immunglobulin) termelődik, ami a hízósejtekhez és bazofil granulocitákhoz kötődik. (Azokban a kutyákban, akik nem allergiásak, IgG-típusú ellenanyagok termelődnek.) Az első találkozáskor még nem mutatkoznak a tünetek, de a következő alkalommal az IgE-vel összekapcsolódott sejtek hisztamint bocsátanak ki, ami gyulladást okoz a környező szövetekben.

A II. típusba tartozó túlérzékenyégi reakciót az IgG és IgM-típusú antitestek idézik elő, melyek jellemzően saját sejteket támadják, de termelődhetnek idegen anyag ellen is (pl. transzfúzió során). E reakció nyomán alakulnak ki az autoimmun bőrbetegségek is, mint pl. Pemphigus foliaceus.

A III. típusú túlérzékenységi reakcióban (más néven szérumbetegség) a vérben felhalmozódnak az antigénekkel összekapcsolódó antitestek, melyek lerakódnak az erek falán vagy a szervezet bizonyos pontjain (pl. ízületekben, vesékben), és gyulladást, szövetkárosodást okoznak.

A II. és III. típusú túlérzékenységi reakciók során az antigén jellemzően érintés vagy belélegzés útján kerül a szervezetbe, ill. ez a jelenség áll az étel intolerancia mögött is.

A IV. vagy késői típusú túlérzékenységi reakcióban fontos különbség az előző típusokhoz képest az is, hogy ezt nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik. E folyamat áll a kontakt dermatitisz mögött.

Lehetséges okok

Az allergia egy sok tényező által meghatározott, ún. multifaktoriális kórkép, amit az egyed genetikai adottságai mellett immunrendszerének állapota, valamint a környezeti tényezők egyaránt jelentős mértékben befolyásolnak. A környezeti tényezőkhöz sorolhatjuk az alultápláltságot, krónikus vírusos-, bakteriális-, parazitafertőzéseket, az öregedést, egyes gyógyszereket, toxinokat, a stresszt, a vemhességet és szoptatást, ill. azt, hogy az allergénnel szemben a tolerancia nem alakul ki kölyökkorban.  A vadon élő állatokkal ellentétben a mai kutyák szinte steril környezetben nevelkednek, tiszta tálakból esznek, ágyakban alszanak, életük korai szakaszában nem találkoznak idegen állatokkal, gyógyszerekkel viszont annál inkább. Ennek következményeként edzetlen lesz az immunrendszerük, a későbbiekben pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk allergia.

 Allergia, vagy sem?

Allergia gyanúja esetén leggyakrabban a bőrtesztet alkalmazzák, ahol a leggyakoribb allergénekből fecskendeznek be kis mennyiséget a bőrbe, és megfigyelik a bőrreakciókat. Vérvétellel is lehet igazolni vagy kizárni az allergiát, ekkor a szérum IgE és IgG szintjét vizsgálják. Magas IgE szint allergiára utal.

Érdemes tudni, hogy a bőrteszt és a vérvétel étel allergia esetén nagyon pontatlan eredményt ad, fals pozitív (van reakció, de a kutya valójában nem allergiás az adott mintára) és fals negatív (nincs reakció, de a kutya valójában allergiás az adott mintára) eredmények egyaránt előfordulhatnak. A negatív eredmény a megbízhatóbb, tehát ha a teszt szerint a kutya egy adott élelmiszerre nem allergiás, akkor nagy valószínűséggel valóban nem az, míg a pozitív eredmények nagyobb arányban fals pozitívak.

Az allergia leggyakoribb tünetei kutyánál

  • hot-spot a bőrön
  • fülek és/vagy szemek váladékozása
  • emésztési problémák
  • a farok környékének rágása
  • bőrviszketés (pruritis)
  • a bőr, mancsok rágása, nyalogatása
  • a bőr vörös vagy barnás elszíneződése
  • fülgyulladás, fülviszketés

Azonban nem csak allergiás állapot produkálhatja ezeket a tüneteket, vannak un. allergia-imitátorok is, ide sorolható az élesztőgombás fertőzöttség, a szivárgó bél szindróma (leaky gut), az étel intolerancia, a pajzsmirigy alulműködés, valamint a bolha-, atka-, és ótvar fertőzöttség.

 A következő rész: élesztőgombás fertőzöttség

Akut hasnyálmirigy gyulladás

Az ismétlődő hányás, étel visszautasítása, hasfájás tünet együttes jelentkezésekor mindig gondolni kell hasnyálmirigy gyulladásra, ezért sose várjunk arra, hátha holnap jobban lesz, hanem haladéktalanul irány az orvos (és nem a facebook!).

A hasnyálmirigy az emésztéshez szükséges enzimeket, valamint a vércukorszint stabilizálásához szükséges hormonokat termeli. A gyulladás miatt az enzimek túl korán aktiválódnak (tehát nem a táplálékfelvétel indukálja az enzimtermelést, hanem a gyulladás), elkezdik megemészteni magát a hasnyálmirigyet, ez okozza a fájdalmat.

Akut és krónikus formája ismert, mindkettőnek van enyhe és súlyos formája. E betegségcsoporthoz köthető még az endokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI=exogen pancreas insufficiencia), amely gyakran veleszületett, de lehet akut vagy krónikus gyulladás szövődménye is.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás

Pontos kiváltó oka nehezen azonosítható, lehetséges okai között említik:

  • hirtelen nagy mennyiségű zsíros étel elfogyasztása (pl. amikor a birkapörköltnek való húsról eltávolított faggyús részeket a kutyának adjuk);
  • elhízás;
  • cukorbetegség;
  • Cushing-kór;
  • májműködési zavarok;
  • pajzsmirigy alulműködés;
  • hyperlipidémia (magas vérzsír szint);
  • egyes gyógyszerek, pl. egyes vízhajtók, sulfonamidok, tetracyclin, metronidazole, hosszú hatású antacidok, tylenol, görcsoldók, szteroidok;
  • egyes fertőzések, pl. herpes vírus, toxoplazma;
  • epevezeték elzáródás;
  • hypercalcemia: túlműködésre stimulálja a hasnyálmirigy enzimtermelését;
  • traumák; daganat.

Megjegyzés: A magas zsírbevitel, mint kiváltó ok megítélése nem egyértelmű, abban viszont egyetértést tapasztaltam, hogy a már meglévő gyulladást a bőséges zsírbevitel súlyosbítja.

John B. Symes állatorvos szerint (dogtorj.com) nem önmagában a zsír, hanem a transzzsír (hidrogénezett zsírok) a károsak.

Szerinte a hasnyálmirigy gyulladás autoimmun eredetű, a glutén intoleranciához köthető Sjorgen-szindróma része. Tehát a hasnyálmirigy gyulladást sokkal inkább az alacsony zsírtartalmú tápok gabona tartalma, nem pedig az állati zsír tartalma okozza.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás egyes fajták esetében (pl. a yorkshire terrier, törpe snaucer, briard, shetland juhász, törpe uszkár, cocker spániel fajtánál) az átlagnál gyakrabban, míg a labrador retrieverek között csak ritkán fordul elő.

Az okok többségét gazdiként nem tudjuk kivédeni, ám vannak rizikófaktorok, melyek közömbösítéséért sokat tehetünk. Ezek a következők:

  • túlsúly, mely fizikai inaktivitással is társul;
  • hyperlipidémia (magas koleszterin és/vagy triglicerid szint) – ha táplálási hiba, ezen tudunk változtatni;
  • hypercalcemia – magas szérum kalcium szint, ami mögött nem mellékpajzsmirigy probléma, hanem kalcium túladagolás áll;
  • ivartalanítottság;
  • túlvakcinázás;
  • rovarirtók, organofoszfátok túlzott alkalmazása – bolha- és kullancsirtók!

Jellegzetes klinikai tünetei:

  • erős hasi fájdalom, amely miatt a kutya vagy görbített háttal körbe-körbe mászkál, vagy nagyon elesetté válik, és nem akar mozogni;
  • ismétlődő hányás;
  • étvágytalanság, gyengeség, apátia;
  • igen bűzös, hasmenéses széklet;
  • kiszáradás.

Lehet még:

  • magas láz, de lehet alacsony testhő is (Manócska kutyánknak pl. jéghidegek voltak a lábai);
  • nyálzás;
  • ájulás;
  • sárgaság.

A pontos diagnózist a klinikai tünetek mellett további vizsgálatokkal (pl. vérvétel, biopszia) kell megerősíteni.

Kezelése

Minden esetben állatorvosi beavatkozást igényel, közepes és súlyos formáiban klinikai ellátás szükséges, házi praktikákkal nem kezelhető.

Akut hasnyálmirigy gyulladás esetén az itatás, etetés csak a klinikai tünetek (hányás, hányinger, fájdalom) csökkenése után lehetséges.

A jelenlegi gyakorlat szerint a kutya 24-48 órán keresztül nem ehet, és nem ihat. Ebben az időszakban a kiszáradás veszélye miatt a folyadékot intravénásan kell pótolni.

Ha a kutya már nem hány, 24-48 óra elteltével óvatosan, kortyonként elkezdhetjük itatni, vagy adhatunk neki jégkockát is. A kezdeti időszakban csupán néhány kortyot ihat, amit óránként megismételhetünk. Ha a hányás nem tér vissza, kaphat alacsony zsír-, és magas CH tartalmú levest.

Amikor már ehet…

A panaszmentes folyadékfelvétel (hányás, fájdalom, hasmenés csökkenése) után óvatosan, fokozatosan elkezdhetjük etetni. A cél ilyenkor nem a napi kalória bevitel biztosítása, hanem a bélfal optimális áteresztőképességének fenntartása. (A hosszan tartó táplálék- és folyadékmegvonás miatt a bélfal áteresztőképessége megnőhet, továbbá könnyebben alakul ki szepszis.)

Diétás alapelv: a hasnyálmirigy stimulációjának minimalizálása.

Míg egy egészséges kutya emésztőrendszere könnyedén elbánik a kórokozókkal, gond nélkül előállítja a zsírok lebontásához szükséges enzimeket, egy akut hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő kutya emésztőrendszerére úgy kell tekintenünk, mint egy katasztrófa sújtotta övezetre, amit minden megterhelő elemtől mentesíteni kell. Ennek érdekében kezdetben alacsony zsírtartalmú, mérsékelt fehérje tartalmú, és magas CH tartalmú ételt kapjon

Egy példa erre: bővebb vízben, alaposan, szinte kása-szerűre megfőzött rizst (1 csésze rizs 4 csésze vízben 20-30 percnyi főzés) alacsony zsírtartalmú állati fehérjével, pl. sovány túróval, főtt csirkemellel, sovány, főtt marhahússal, főtt nyúlhússal. A húsról minden látható zsírt le kell szedni, és még a nyers táplálkozást követő kutyák esetében is meg kell főzni.

A CH ebben az időszakban elhagyhatatlan, akkor is, ha amúgy kutyánk CH mentes étrendet követ, mert a CH stimulálja legkevésbé a hasnyálmirigy enzimtermelését, így ebben a kezdeti időszakban ez szolgáltatja az energiát. (Másképpen fogalmazva: a zsírbevitel erősebben megdolgoztatja a hasnyálmirigyet, mint a CH.) Az alaposan megfőzött fehér rizs másik előnye, hogy enyhíti a hányingert és a hasmenést

Első étkezésre csak rizst adjunk, és ha a kutya ezt a tünetek visszatérése nélkül tolerálja, tehetünk hozzá fehérjét. Az arány 2/3 rész CH, 1/3 rész fehérje.

Néhány nap elteltével fokozatosan közelíthetünk a fele-fele arányhoz.

A napi adagot kezdetben 5-6 részre osszuk el, így kevésbé dolgoztatja a hasnyálmirigyet, és a hányinger is kivédhető.

Panaszmentesség esetén lassan növelhetjük az adagokat (ezzel párhuzamosan csökkentve az etetések számát).

A hányás visszaesést jelent, ezt minden esetben jelezni kell az orvosnak, és fel kell függeszteni az etetést 12-24 órára. A koplalás elteltével a procedúrát előröl kell kezdeni, tehát kezdetben csak víz kortyonként, stb. A rizs főzéséhez ne használjunk sót. Víz helyett használhatjuk a hús főzőlevét (persze azt is só mentesen főzzük

A táplálás első néhány napján csontot nem ehet a kutya!

Lehetséges étrend-kiegészítők:

  • omega 3 zsírsav,
  • hasnyálmirigy enzimek,
  • közepes láncú triglicerid (pl. kókuszolaj).,
  • L-glutamin aminosav: segít a koplalás miatt megváltozott áteresztőképességű bélfal nyákosságának visszaállításában. Napi adagja 10 kg-ként 500 mg.
  • Seacure – hidrolizált fehér húsú halból készült. Amellett, hogy magas a tápértéke, ízletesebbé teszi a sótlan főtt rizst.
  • Orvosi ziliz és vörös szilfa teája bélbevonó hatású. A belőlük készített teából 4 óránként kaphatnak 1-4 evőkanálnyit a kutya méretétől függően.

A probiotikum az újabb, humán kutatások szerint nem javasolt.

A felépülés idejére javasolt étrend összetétele

  1. Legfeljebb 50% alacsony zsírtartalmú fehérje, ami lehet bőr nélküli csirke, sovány marha, nyúl, kecske, pulyka, vad, marhaszív, tojásfehérje (főzve), alacsony zsírtartalmú joghurt és túró. A látható zsírokat minden húsféléről el kell távolítani!

Egész főtt tojást is adhatunk heti 1-2 alkalommal. Egy nagyobb tojás átlagosan 5 g zsírt tartalmaz. Kistermetű fajtáknál óvatosabban kell adagolni. A nyers tojásfehérje biotint bontó tulajdonsága miatt mellőzendő.

Magas zsírtartalmú húsok, pl. birka, sertés, kacsa mellőzendő.

Tápanyagtartalmuk miatt adjunk belsőségeket (máj, vese), mennyiségük a teljes adag 5-10%-a legyen.

  1. 50% magas keményítő tartalmú zöldségfélék, pl. édesburgonya, burgonya, rizs, quinoa, sütőtök (a kalóriaszükséglet biztosítása miatt szükségesek) + alacsony glikémiás indexű zöldség, gyümölcs, pl. brokkoli, cukkíni, főzőtök, római saláta, kelkáposzta, leveles kel, spenót.

Ezek arányát úgy kell kalkulálni, hogy a napi energiaszükségletet minél kevesebb CH-val biztosítani tudjuk. Tehát ha hizlalni kell, mert lefogyott, akkor több CH kell, de ha már elérte a normál súlyt, csökkenthetjük arányukat.

Húsos csont: 8-10 napos panaszmentes táplálás után, ekkor is csak kis mennyiségben kapjon. A bőrt, látható zsírt le kell szedni erről is; tehát a farhát pl. nem jó választás, a mellcsont szerencsésebb. A felépülési szakaszban a BARF-étrendben javasolt 40%-os csontos hús arány ebben az időszakban sok.

A zsírtartalom vonatkozásában nem javasolt a kiegyensúlyozás, azaz amikor egyik nap több, másik nap kevesebb zsírt adunk. Egy nap se kapjon “többet”.

Étrendkiegészítők: emésztő enzimek, probiotikum, l-glutamin, B-vitamin komplex, E-vitamin, C-vitamin, EPA (halolaj).

Kalcium pótlás: ha több, mint 2 hétig egyáltalán nem etetünk csontot, kalcium pótlás szükséges. Ha az étrend már legalább 20% csontos húst tartalmaz, nem kell kalciumot pótolni.

Mivel az alacsony zsírtartalom kevésbé ízletes, változatosan állítsuk össze az adagokat.

Az étrend összeállításának másik szempontja, hogy minden kutyánál egyedileg kell kikísérletezni, mi működik nála, és mi nem. Ami panaszt okoz, el kell hagyni, legyen az alapanyag, vagy zsír/rost/CH mennyiség, Ugyan ez vonatkozik az etetések számára, egy adag nagyságára is. A napi 1 étkezésre azonban nem célszerű visszatérni, így megelőzhejük a visszaesést.

Minden etetés után figyeljük meg, nem jelentkeznek-e hasi fájdalom tünetei: görbített hát, nyüszítés, nyugtalanság, nem szívesen mozog. Ilyen esetben azonnal csökkenteni kell a zsírbevitelt, és vissza kell térni a kisebb adagokhoz és többszöri étkezéshez.

Bár nem a hasnyálmirigy gyulladás visszatérését jelzik, de figyelni kell az emésztési rendellenességekre is, úgymint: szélszorulás, puffadás, böfögés, bélkorgás, a száj nyalogatása, vagy gyakori nyelés. Ezek azt jelzik, változtatnunk kell az étrend összetételén, vagy csökkenteni kell az adagokat (a napi adagot több részre kell elosztani).

Ezek a tünetek – étvágycsökkenéssel, fogyással, zsíros széklettel kiegészülve – lehetnek az EPI tünetei is, azaz a gyulladás szövődményeként a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztő enzimet. Ilyenkor ezeket gyógyszeresen kell pótolni.

A visszaesést, panaszok visszatérését mindig jelezzük az állatorvosnak! Nem elég, ha csak változtatunk valamit az étrenden.

Technológiai javaslatok:

  • Főzéssel a rejtett zsírok is feltárhatók.
  • A hús főzővizét is zsírtalanítva használjuk fel: a levet erősen lehűtve a felszínen összegyűlő zsír könnyen eltávolítható.
  • Zöldségeket, gyümölcsöket enyhén meg kell főzni, párolni, vagy pürésíteni kell.
  • Keményítő tartalmú alapanyagokat alaposan meg kell főzni.

Ne essünk vissza!

Mivel a hasnyálmirigy gyulladás gyakoribb az inaktív és/vagy túlsúlyos kutyáknál, a dagikat le kell fogyasztani, aminek a legbiztosabb módja a több mozgás (ami nem egyenlő a gazdi melletti pórázon poroszkálással!).

Fontos, hogy az esetleges háttérbetegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés, diabetes mellitus) diagnosztizálva legyenek, és megfelelően kezeljék őket. Magas vérzsír szint esetén (ez jelentheti a magas koleszterint és a magas triglicerid szintet is) a zsírbevitel visszafogásával, halolaj adásával, pajzsmirigy alulműködés megfelelő kezelésével csökkenthetjük a hasnyálmirigy gyulladás rizikóját.

Bármi is váltotta ki a gyulladást, a magas zsírtartalmú étrend mellett a betegség gyakrabban újul ki.

Embereknél már kimutattak kapcsolatot a védőoltások és a hasnyálmirigy gyulladás között (ennek mechanizmusát a szerző nem részletezte), ezért megfontolandó a hasnyálmirigy gyulladáson átesett kutyák évenkénti újraoltásának mellőzése. (Amúgy sem kell őket évente újra oltani, ez csak pénzlehúzás – kivéve a veszettséget, de csak azért, mert kötelező.)

Normált étrend bevezetése

Az alacsony zsír-, közepes fehérjetartalmú étrendet legalább 7-10 napig kövessük. Panaszmentesség esetén az adagok nagysága fokozatosan növelhetők mindaddig, míg az étkezések számát 2-re tudjuk csökkenteni.

A szövődménymentesen gyógyuló, gyógyszeres kezelésekre jól reagáló kutyák gond nélkül visszavezethetők eredeti étrendjükre, ám annak zsírtartalma a továbbiakban se legyen 20%-nál több (szárazanyagtartalomra vonatkoztatva).

Egy súlyos, a hasnyálmirigy nagy részét károsító, vagy az akut szakaszba vissza-visszaeső gyulladás után előfordulhat, hogy a kutya kevésé fogja tolerálni a zsírt, mint a betegsége előtt. Esetükben a „normál” étrend is csökkentett zsírtartalmat jelent, így jó eséllyel megelőzhetjük a krónikus hasnyálmirigy kialakulását. Így kell eljárni akkor is, ha a kutyának klinikai tünetei ugyan nincsenek, de hiperlipidémiában, vagy steatorrheában (zsírszéklet: nagy mennyiségű, zsíros, bűzös széklet) szenved.

Folyt. köv.: krónikus hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy elégtelenség

Kakaevés

Valamiért a kutyák nagy előszeretettel hódolnak kakaevésnek, amit mi gazdik viszont ki nem állhatunk, és szeretnénk végleg felszámolni. Ez a mi örök, és gyakran eredménytelen harcunk, ahol csődöt mondanak az egyébként jól működő kutyanevelési készségeink.

Sokszor, sokfélét olvastam már ennek okairól, egyik nagyobb marhaságnak hangzott, mint a másik. Ezért nagyon örültem, amikor nemrég találtam egy hosszabb cikket a Dogs Naturally magazinban a témáról, erre építkezve készült az alábbi összefoglaló.

 ORVOSI OKOK

 Jellemzően valamilyen hiányállapothoz kötődnek, amelyben vagy a táplálék emésztése és felszívódása nem tökéletes, vagy egyes tápanyagokból nem jut elegendő a szervezetbe. Az elégtelen emésztés miatt a széklet kisebb-nagyobb mennyiségű emésztetlen tápanyagot tartalmaz. Mivel a kutya a táplálékból nem tud elegendő mennyiséget felvenni a szervezetének szükséges tápanyagokból, kakaevéssel próbálja meg pótolni.

 Enzim hiány

Nem termel a kutya szervezete elegendő emésztő enzimet a kutyakaja tökéletes megemésztéséhez. Ez véleményem szerint inkább relatív enzim hiány, nem feltétlenül utal elégtelen enzimtermelésre, inkább a táp/moslék összetétele nem illeszkedik a kutya szükségleteihez és élettani sajátosságaihoz.

EPI (Exogen pancreas elégtelenség)

A hasnyálmirigy elégtelenség egy krónikus állapot, melyben a kutya szervezete valóban nem termel elegendő emésztő enzimet, és a széklet bővelkedik emésztetlen tápanyagokban.

Paraziták

Az emésztőrendszer élősködői elszívnak némi tápanyagot, ezt próbálja meg a kutya pótolni.

Egyéb hiányállapotok

A fehérjék lebontásához szükséges hidroklorid sav, és nyomelemek hiánya is állhat a háttérben.

 Felszívódási problémák

Amikor valamilyen háttérbetegség miatt a tápanyagok elégtelenül szívódnak fel, egy részük a széklettel távozik. Ez tápanyag hiányos állapotot okoz, ezt próbálja meg pótolni.

 Megnövekedett étvágy

Egyes betegségekben (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy problémák) a kutya falánkabb lesz, és jobb híján ráfanyalodik a kakára is.

Alultápláltság

A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálék miatt a kutya folyton éhes. Utóbbira jellemző példa a magas CH-, alacsony állati fehérje-, alacsony zsírtartalmú ócska táp vagy konyhai maradék, magyarul moslék (pl. főtt tészta csirkelábbal, rántott leves kenyérrel). A jóllakottság eléréséhez elegendő fehérje és zsír kell, ha ebből nincs elég, akkor egy relatíve magas energiatartalom, és normál adag mellett is éhes lehet a kutya, ezt nevezzük minőségi éhezésnek.

Mit tehetünk?

A kakaevés felszámolásáért folytatott harcunkban tehát mindig a végére kell járni, fennáll-e valamilyen hiányállapot, felszívódási probléma, vagy krónikus betegség, tehát irány az állatorvos.

Minden esetben újra kell gondolni az étrendjét is, pl. jobb minőségű tápra kell váltani, át kell térni a nyers táplálásra, vagy változtatni kell annak az összetételén. A cél, hogy minél könnyebben emészthető, magas biológiai értékű, állati fehérjén alapuló étrenden tartsuk. Ha kap gabonafélét, hagyjuk el. Az emésztés és a felszívódás javítása érdekében adjunk neki rendszeresen nyers pacalt (emésztő enzim kiegészítés), probiotikumot (belek egészségének fenntartása, felszívódás javítása), almaecetet (hidroklorid sav pótlás).

Ilyen menü mellett nem fog kakát enni...

Ilyen étrend mellett nem fog kakát enni…

Én azt figyeltem meg, hogy nálunk csak bizonyos időszakokban csemegéznek kakát, és válogatnak is közöttük, fogyasztás előtt mindig alaposan megvizsgálják, megfelelő-e. Ilyenkor mindig változtatunk valamin, és ez rendszerint működik is.

VISELKEDÉSI PROBLÉMÁK

Van olyan vélemény, hogy a kakaevés összefügg a szukák tisztogatási ösztönével (a szuka egy ideig eltakarítja kölykeinek vizeletét, székletét.)

A kölykök kakaevését inkább a kíváncsiság számlájára írják, ezt rendszerint kinövi. Megfigyelték azt is, hogy a szaporító telepekről származó kölykök között gyakoribb a kakaevés a nem megfelelő tartási körülmények (ketreces tartás), és a minőségi – vagy akár a mennyiségi – éhezés miatt.

Összefüggésbe hozzák a kutyák dögevő hajlamaival, az unalommal, a stresszel (pl. egész nap be van zárva), a törődés, odafigyelés hiányával (így próbálja meg felhívni magára a figyelmet), utánzásos viselkedéssel – látja, hogy más kutyák is kakát esznek.

A kakaevés hátterében a büntetéstől való félelem is állhat. Ha a kutyát megbüntetik a szobatisztasági szabályok megsértése miatt, a legközelebbi „balesetnél” eltünteti a bizonyítékot, hogy elkerülje a büntetést.

A viselkedési okokra visszavezethető kakaevésnél az alábbiakat tehetjük:

Ne büntessük a szobatisztasági baleseteket. Tapasztalatom szerint a kutyák ösztönösen szobatiszták, ha mégsem, akkor valamit mi nem csinálunk jól, tehát nekünk kell változtatni.

Rendszeresen, szükség esetén naponta többször össze kell szedni a kakát. Nem csak a sajátját, más állatokét is, ha a kutya ezzel érintkezhet.

Stresszt kiváltó okok kezelése. Hogy a példánál maradjak, ne tartsuk egész nap egy kennelbe bezárva.

Több fizikai aktivitás, mely mentálisan és fizikailag is kielégíti a kutya szükségleteit.

Rendszeres féreghajtás. Az általánosan elterjedt gyakorlat a negyed évenkénti féreghajtó adása, de terjed az a gyakorlat is, hogy csak akkor adnak féreghajtót, ha az szükséges, tehát ha a kutya valóban férges, vagy indokolatlanul fogy, ill. fedeztetés előtt. Ez utóbbi csoport mindenképpen iktassa be kakaevés esetén is.

 

Vakcinázási ügyek

Dr. Ronald Schultz állatorvosi immunológus, vakcina kutató (University of Wisconsin’s Department of Pathobiological Sciences tanszékvezetője) még fiatal kutatóként, az 1970-es években kezdett el azon gondolkodni, ha pl. a szopornyicából meggyógyuló kutyák, vagy a panleukopéniából meggyógyuló macskák évekkel később is rendelkeznek az újbóli fertőzés elleni védettséggel, miért kell ezek ellen évenként újra vakcinázni őket? (Hasonlóan az embergyerekhez, akiknél számos fertőző betegséggel való találkozás egész életre szóló immunitást biztosít számukra.)

1978 óta tartó kutatásai során kollégáival több mint 1000 kutyát oltottak be a piacon kapható vakcinák valamelyikével. Ezt követően mérték egyrészt a vérben lévő antitest szintet, és végeztek ún. provokációs teszteket is, amikor a kutyát kitették egy fertőző betegség kórokozójának. Dr. Schultz szerint a vakcinák által biztosított védettség a következőképpen alakul vakcinázás után:

 

  Provokációs teszt esetén Szerológiai vizsgálatok szerint
Szopornyica 7 év 15 év
Parvo 7 év 7 év
Adenovírus 7 év 9 év
Veszettség 3 év 7 év

A fenti adatok nem azt jelentik, hogy ezt követően megszűnik az immunizáció, hanem csak azt, hogy a kutyákat a vakcina beadása után ennyi év elteltével tesztelték utoljára. (Ezért rövidebbek a provokációs tesztnél feltüntetett évek, mert idős kutyákat már nem tettek ki ilyen vizsgálatnak.)

A fenti eredmények csak egyszer, kölyökkorban vakcinázott kutyák esetében is érvényesek.

A mérések eredményei alapján úgy véli, a vakcinák ennél is hosszabb, olykor egész életen át tartó védettséget biztosítanak. Kimutatta, hogy az élő, legyengített vírussal történő ismételt immunizálás nem biztosít nagyobb és hosszabb védettséget, mert a korábbi oltással megszerzett immunitás során termelődő antitestek blokkolni fogják az ismételten beadott vakcinában lévő vírusokat, így az újraoltástól az állatban nem fog érdemben emelkedni az antitestek mennyisége, nem szaporodnak el a memória sejtek, nem lesz jobb a betegség elleni védettségi szint. Az immunrendszer emlékezete által biztosított immunitás felülmúlja a hagyományos, évenkénti vakcinázásét.

Tehát teljesen felesleges évenként vakcinázni, mert e nélkül is rendelkezik a kutya a kellő védettséggel. Mégis elterjedt az évenkénti vakcinázás gyakorlata, amelynek hátterében nem állt semmilyen tudományos megerősítés. Hogy miért? Feltehetően anyagi okokból, hisz ez komoly bevételi forrás mind a vakcina gyártók, mind az állatorvosok számára. Amerikai adatok szerint egy praxis bevételének 14%-át teszik ki ez évenkénti vakcinázási gyakorlat, és ettől a bevételtől nem óhajtanak elesni. Gyártói oldalról a bevételek mellett egyfajta biztonsági játék is szerepet játszik: mivel az immunitás időtartamát megállapító vizsgálatok drágák, a gyártók csak rövid ideig tesztelik vakcináikat és a „biztonság kedvéért” évenkénti beadási javaslattal dobják piacra.

Dr. Schultz kutatási eredményeit látva az American Animal Hospital Association (AAHA) 2003-ban egy speciális munkacsoportot hozott létre, amely kompromisszumos döntés eredményeként a 3 évenkénti vakcinázásra tett javaslatot. A munkacsoport egyik tagja szerint az időtartam meghatározása hasra ütve született meg, indokoltságát semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, ellenkezőleg, csak arra van tudományos bizonyíték, hogy jóval hosszabb, akár egész életen át tartó védettséget ad az egyszer beadott vakcina.

Az AAHA által összehívott munkacsoport a javaslattétel mellett felszólította a jelentősebb vakcina gyártókat, hogy termékeiken tüntessék fel, hatása legalább 3 évig tart. Próbaképen megnéztem, Nobivac Parvo C oltóanyag leírását, valóban rajta van, hogy 3 évente kell ismételni.

2006-ban az AAHA „3 év, vagy hosszabb”-ra módosította újravakcinázási javaslatát, amit 2011-ben azzal egészített ki, hogy egészséges kutyáknál a vakcinák akár 5 évig is védettséget biztosítanak.

Az AAHA azonban csak javaslatot tesz, nem kötelező protokollokat alkot e kérdésben. Mivel az állatorvosi társadalom szemlélete lassan változik csak ebben a kérdésben – részben a félretájékoztatás, részben a szakma konzervatív természete miatt -, csak lassan terjed el a ritkább vakcinázás protokollja. Próbaképpen megnéztem 10 állatorvosi honlapot, mindegyik évenkénti vakcinázást javasolt. (Saját állatorvosaink szerencsére nem tartoznak közéjük :-).)

Dr. Schultz időközben publikálta azon problémák listáját, melyet a gyakori vakcinázás okozhat. Ezt itt nem szeretném részletezni, de szerepel köztük pl. az ételallergia is, melyet a vakcina vivőanyaga okoz.

 

A bejegyzés az „Are we vaccinatng too much,” (JAVMA, No. 4, August 15, 1995, pg. 421.) cikk alapján készült.

Pálinkával itatott kutyakölykök

A fenti címre a Természettudományi Közlöny 15. évfolyam, 170. számában (1883.) bukkantam, a Levélszekrény rovatban. Szó szerint ezt írják: “Az állatorvosok és az állattenyésztő szakértők nyilatkozatai szerint annak a hitnek, hogy a pálinkával itatott kutyakölykök nem nőnek meg, nincsen alapja; sőt, ha a kutyakölyköt, de bármely állatot is mérsékelt mennyiségű pálinkával tartunk, de egyúttal tápláljuk is, még hízhatik is, hanem a tudomány eddigi állása szerint, kisebb nem lehet. Azonban ez irányban eddig kísérletek tudományos alapon nem tétettek (…) Az azonban könnyen beállhat, hogy az állat satnya és a fejlődésben visszamarad, ha nem adnak neki mást, mint pálinkát vagy pálinkás kenyeret, sőt, az is valószínű, hogy elpusztulhat e táplálás mellett, vagy ha életben marad, kisebb lehet, de ekkor sem a pálinka az oka, hanem a helytelen tápszer, vagy a tápszer hiánya.” T.L.

Vajon milyen megfontolásból adhattak kiskutyáknak pálinkás kenyeret? Mert ember csecsemőknél még értem…bár ha Jojó legutóbbi három fiacskájára gondolok, akik iszonytatóan eleven és rossz kölykök voltak, akkor ezt is értem 🙂

pia

 

De bármilyen rosszul is hangzik a pálinkás kenyér, van az a helyzet, amikor tényleg ezt kell adni, mégpedig ha kutyánk véletlenül fagyállót (etilén-glikolt) ivott. Ebben az esetben azonnal meg kell hánytatni, majd tömény alkohollal (pl. pálinka, vodka) le kell itatni, hogy berúgjon  őkelme, ugyanis az alkohol semlegesíti a mérget. Csak ezt követően jöhet az állatorvos, azonban ha aznap erre már nincs lehetőségünk, kijózanodás esetén újra le kell itatni. Az alkohol segítségével jó eséllyel elkerülhető a heveny veseelégtelenség.