Probiotikumok

Ma már minden magára valamit adó táp címkéjén szerepel a probiotikum, sokszor konkrétan megnevezve a baktérium törzseket is. Nem véletlen azonban, hogy nem azt írtam: a tápokban van probiotikum. Ugyanis az alapanyagok ilyen mértékű feldolgozottságában csak rendkívül elenyésző számban vannak élő organizmusok, ezért úgy kell tekintenünk rájuk, mintha nem is lennének.

Erre vonatkozóan vizsgálatot is végeztek egy kanadai állatorvosi egyetemen. A 19 bevizsgált táp egyikében sem találták meg az összes, a címkéken szereplő mikroorganizmust, a negyedében pedig semmilyen élő organizmus nem volt. Ugyanakkor a tápok felében olyan baktériumtelepek nőttek, melyeknek nem lett volna szabad ott lenniük.

A probiotikum a gyógyszerhez hasonló gyűjtőfogalom, „hatóanyaga” élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) valamilyen kombinációja. Ezek a „jó” mikroorganizmusok a kutya szervezetében is megtalálhatók sok más, kórokozónak tekinthető „rossz” mikroorganizmussal (pl. E-coli) egyetemben, ezeket összefoglalóan mikrobiomnak nevezzük. A káros és hasznos mikroorganizmusok egyensúlya, egymáshoz viszonyított aránya az egészség fontos tényezője, az egyensúly felbomlása idővel diszfunkcionális működéshez, majd betegségekhez (pl. allergia) vezethetnek.

A kutya szervezetében leggyakrabban megtalálható „jó” baktériumok az alábbiak:

  • Lactobacillus acidophilus
  • Enterococcus faecium
  • Bifidobacterium lactis
  • Lactobacillus casei
  • Bifidobacterium breve

A hasznos mikroorganizmusok tartják kontroll alatt a károsak elszaporodását, pl. egyes lactobacillus törzsek anyagcseretermékei gátolják egyes kórokozók növekedését.

Az egyensúly felbomlásának hátterében leggyakrabban az antibiotikumos kezelés szerepel, hisz a gyógyszer a hasznos baktériumokat is elpusztítja, lehetőséget teremtve a káros mikroorganizmusok későbbi elszaporodásának, és az egyensúly káros felé tolódásának. Hasonló károkat okozhat a szteroidok, non-szteroid gyulladáscsökkentők adása, a környezetben lévő toxinok, a túlvakcinázás, krónikus stressz, magas szénhidrát tartalmú táplálék.

Mire jó?

A kutyák szervezetében lévő mikrobiomnak számos élettani funkciója van, többek között.

  • az immunrendszer fontos építőkövei, növelik a szervezetnek a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét;
  • részt vesznek a szénhidrátok lebontásában, támogatják az emésztést, csökkenti a gázképződést és a kellemetlen szájszagot;
  • segítik a tápanyagok felszívódását;
  • részt vesznek vitaminok és enzimek szintézisében.

Kell-e adni rendszeresen?

Nem. Az egészséges kutya szervezete képes fenntartani a bélflóra kívánatos egyensúlyát. Az alábbi esetekben azonban érdemes adni, antibiotikumos kezelés alatt/után pedig mondhatni kötelező.

  • Ha a kutyát valamilyen stressz éri (pl. utazás, költözés, panzió).
  • Helytelen táplálkozás/étrendváltás miatt kialakult hasmenés.
  • Antibiotikumos v. hosszabb szteroidos kezelés alatt/után, lehetőleg koncentrált formában, ilyenkor a probiotikus joghurt nem biztos, hogy elegendő.
  • Hasmenés esetén, de a tartós hasmenés okát mindenképpen tisztázni kell, mert pl. a bélgyulladást nem lehet csak probiotikummal orvosolni.
  • Idős kutyáknak, ha már romlik a tápanyagok felszívódása.

Mikor ne adjunk?

Fél évnél fiatalabb egészséges kölyköknek, mert ha túladagoljuk, a fejlődésben lévő emésztőrendszere túlterhelődhet.

FONTOS! Az emésztőrendszeri betegség tüneteit mutató kutyát nem lehet probiotikummal meggyógyítani, sosem helyettesítheti az orvosi ellátást!

Ha probiotikum fogyasztás mellett a kutyának gyomorpanaszai lesznek, valószínűleg „túladagoltuk”.

 Mire kell figyelni probiotikum vásárlása előtt?

Tudni kell, hogy minden probiotikumnak számít, amiben élő mikroorganizmusok vannak. Ezek mennyiségét jelzi a csíraszám (életképes baktériumok száma), aminek a hatékony termékekben többmilliós vagy milliárdos nagyságrendűnek kell lennie. A csíraszámot általában a CFU rövidítéssel jelzik (CFU=colony-forming units, azaz kolóniaképző egység) a termék 1 grammjára vonatkoztatva. A 106 a milliós, a 109 a milliárdos nagyságrendet jelenti (1pl. 2x 106 CFU azt jelenti, hogy 1 gramm termékben 2 millió a csíraszám, a 2x 109 CFU pedig 2 milliárddal egyenlő).

A lejárati dátum mellett ellenőrizni kell azt is, hogy a gyártás után mikor kezd el a termékben csökkenni a mikroorganizmusok száma. Tehát a gyártás ideje fontosabb, mint a lejárati idő.

Humán probiotikum is jó-e a kutyának?

Rövid válasz: NEM.

Hosszabb válasz: az emberben a bifidus törzs a legjellemzőbb, addig kutyában ez jóval kisebb számban található meg, így pl. egy bifidus törzset tartalmazó humán probiotikum a kutya bélflóráján nem erősíti és feljavítja, hanem felborítja annak egyensúlyát.

Továbbá, a kutya gyomra jóval savasabb közeg, mint az emberé, így a humán készítmények nem biztos, hogy túlélik a kutyagyomor savfürdőjét.

Mi a különbség az étrendkiegészítők és a természetes probiotikumok között?

Az étrendkiegészítőkben liofilizált (fagyasztva szárított), míg természetes formájában, azaz a tejtermékekben, fermentált (erjesztett) élelmiszerekben élő mikroorganizmusok vannak, és jóval nagyobb számban, mint a liofilizált formában. Mindig az élő mikroorganizmusok bevitelére kell törekedni.

Akár a gyári készítmények, akár a természetes formák mellett döntünk, hasznos hetente variálni őket, hogy a kutya minél változatosabb baktérium populációkkal találkozzon, hasonlóan a bélflóra összetételéhez.

Csináljunk probiotikumot

A természetes probiotikum bevitelének legkézenfekvőbb formája, ha valamilyen savanyított tejtermékeket, kefírt, joghurtot vásárolunk, de ezt akár otthon is elkészíthetjük. Legegyszerűbb formája, ha fél liter pasztőrözött teljes tejet (kecske, tehén) beoltunk egy kapszula készen vásárolható probiotikummal. Megfelelő kultúra birtokában készíthetünk kefírt vagy joghurtot is, ezek közül az alacsony tejcukor tartalmú kecsketejből készült kefir ajánlott.

 Alternatív megoldások

A kutyáknál is ismert a laktóz-intolerancia, azaz amikor a szervezet nem tudja megfelelőn lebontani, és ebből következően rendesen megemészteni a tejcukrot (laktóz). Tünetei: hasmenés, puffadás, belek gázossága, hányinger, és gyomorgörcsök.

Szerencsére ebben az esetben is van megoldás a probiotikum bevitelre valamilyen tejsavas erjedésen átesett zöldség/gyümölcs formájában. A tejsavas erjesztés során nagy mennyiségű hasznos mikroorganizmus és enzim termelődik, melyek „előemésztik” az ételeket, a bennük lévő tápanyagok könnyebben felszívódnak, a kutya szervezete jól tudja őket hasznosítani (magas biológiai értékűek).

Savanyú káposzta

A legkönnyebben elérhető friss savanyú káposzta nagyszerű, laktóz-mentes probiotkum forrás a kutya számára. Az erjesztett savanyú káposzta (vagy más zöldség) megszámlálhatatlan mennyiségben tartalmaz hasznos baktériumokat, valamin A, C, B, E vitaminokat, továbbá magas a kalcium, magnézium, folsav, vas tartalma.

Fokozatosan vezessük be, a napi adag 1-3 teáskanál/10 kg.

Amire figyelni kell: vannak bort tartalmazó savanyú káposzták is, ezt természetesen tilos adni.

 Erjesztett (kovászolt) alma

A tejsavas erjedésen átesett alma jól emészthető, a kutya szervezete több tápanyagot tud belőle hasznosítani. Magasabb a vitamintartalma, mint a nem erjesztett gyümölcsöké, zöldségeké. Könnyen készíthetünk otthon is az alábbiakból:

  • 3 közepes méretű, lehetőleg vegyszermentesen termelt alma
  • 1 citrom kifacsart leve
  • 1 evőkanál Himalája só
  • 1 l víz

Az almákat negyedeljük, magjukat vágjuk ki, szeleteljük vékonyra, és tegyük egy üvegbe. A sót és a citrom héját tegyük a vízbe, forrásig melegítsük, hogy a só feloldódjon benne, majd öntsük az almákra, el kell lepnie. Műanyag leszorítóval vagy vastagabb almaszeletekkel tartsuk a víz alatt az almákat. Az üveg száját kössük le egy tiszta, légáteresztő textíliával. Szobahőmérsékleten hagyjuk erjedni 3-4 napig. Akkor jó, ha a vízben apró buborékok keletkeznek.

Édes ízű, enyhe csípős beütéssel. Ha készen van, tegyük a hűtőszekrénybe, itt három hónapig eltartható. 10 kg-ként 1-2 evőkanálnyi a napi adagja.

fermentalt_alma

3 napja fermentálódó alma

Kimcsi, azaz fermentált káposzta

A kimcsit hagyományosan káposztából készítik, de számos más zöldséget is felhasználhatunk hozzá, pl. sárgarépát, céklát, batátát, csicsókát. A fermentált almához hasonlóan készül. A zöldségeket szeleteljük vagy gyaluljuk vékonyra, helyezzük üvegbe, és öntsük fel a sós, citromos vízzel.

Kókuszvíz-kefir

„Kefirt” tej felhasználása nélkül is készíthetünk, mégpedig kókuszvíz, víz és kefír starter segítségével. Egy üvegkancsóban 2-4 evőkanál kefir starter granulátumot keverjünk össze 4 csésze kókuszvízzel, lazán lefedve hagyjuk 12 órán át szobahőmérsékleten állni. Ha letelt, elkezdhetjük kóstolgatni, és amikor elérte az erjedés kívánatos mértékét, szűrjük le. A kefir gombákat egy újabb adag kókuszvízzel vagy tejjel újra felhasználhatjuk.

Chlorella, kék-alga, spirulina

Nagy mennyiségben tartalmaznak lactobacillust és  bifido-baktériumokat. A por alakban kapható kék-alga növényi fehérjéket, béta-karotint, több mint 60-féle enzimet, vitamint, ásványi anyagokat. Az algában található 10 nem esszenciális, és 8 esszenciális, könnyen felszívódó aminosav a kutya számára magas biológia értékkel bír.

Zöld pacal

A marha előgyomrának tisztítatlan változata, nagy mennyiségben tartalmaz hasznos mikroorganizmusokat, enzimeket, és előemésztett növényi részeket. Nyersen kell etetni.

A mikrobiom is éhes – prebiotikumok

A bélflórát alkotó mikroorganizmusoknak aktivitásuk és hatékonyáguk növelése érdekében táplálékra is szüksége van, mégpedig vízben nem oldódó rostokra, azaz prebiotikumokra. Tehát a probiotikum mellé ezt is adagolni kell. Néhány példa: bogyós gyümölcsök, pitypanglevél, almaecet, fermentált alma, őrölt lenmag.

kokenylekvar.JPG

Reklámok

A nyers csirke etetése bénulást okozhat! Vagy mégsem…

Az Dr. Matthias le Chevoir vezette ausztrál állatorvosi kutatás szerint a nyers csirke, különösen a csirkenyak etetése jelentősen megnöveli az akut polyradiculoneuritis (APN) kockázatát.

Az APN, vagy hátulsó testfél gyengeség egy perifériás ideg rendellenesség, mely a végtagok bénulásával járhat.  A betegség lényege, hogy az immunrendszer hibás működése miatt károsodik az idegsejteket „szigetelő” myelin-hüvely, aminek következtében nem lesz megfelelő az információtovábbítás az idegsejtek és az izmok között, ez pedig végül bénuláshoz vezet.

A rendellenes immunválasz hátterében a feltételezések szerint egy régebbi fertőzés, vagy autoimmun folyamat állhat. A betegségnek van emberi megfelelője is, a Ladry-Guillain-Barré szindróma, melynél egyes esetekben az ember emésztőrendszeréből kimutatható egy Campilobacter jejuni nevű baktérium. A feltételezések szerint ez a baktérium módosítja az immunrendszer működését, ami aztán az Ladry-Guillain-Barré szindróma kialakulásához vezet.

Ezt az öszefüggést vette alapul az ausztrál kutatás, melynek során 27 APN-es, és 47 egészséges kutyánál vizsgálták a székletet, valamint a viselkedési és étkezési szokásokat, különös tekintettel a nyers csirke fogyasztására. A székletminták vizsgálata azt mutatta, hogy az APN-es kutyák 48%-ban kimutatható volt a Campilobacter fertőzés, és összességében 9,4x gyakrabban fordult elő, mint a kontroll csoportban. Mivel az APN-es kutyák 98%-a nyers étrenden volt, azt feltételezik, hogy a baktérium a nyers csirkehús etetése során jut a kutya szervezetébe. Ennek kivédése érdekében a nyers etetés helyett a tápok etetését javasolják.

Az eredmények publikálása után felhördült az állatorvosi szakma, különösen a nyers etetést pártoló része, a média is felkapta, majd hamarosan megjelentek a kritikák is.

Dr. Conor Brady a dogfirst.com oldalon publikált egy hosszabb cáfolatot a Campilobacter fertőzés és az APN összefüggése között. Szerinte a kutatás felépítése, és a levont következtetések is hibásak, az alábbi okok miatt:

  1. A Campilobacter a kutyák és macskák közel felének a tápcsatornájában megtalálható függetlenül attól, tápot eszik, vagy nyerset. Tehát az, hogy az APN-es kutyák 48%-a Campilobacter fertőzött, nem kiugró gyakoriság, hanem majdnem azonos a normál kutya populációval.
  2. Korábbi kutatások vizsgálták már az APN és a Campilobacter összefüggését, és nem találtak kapcsolatot. 2011-ben az Ehrilia canis, a Campilobacter, a Borrelia burgdorferi, a Toxoplazma gondii, a Neospora caninum, valamint a szopornyica vírus és az APN közötti ok-okozati összefüggést vizsgálva csupán a Toxoplazma gondii esetében találtak szignifikáns kapcsolatot.
  3. A nyers csirke etetése okozta APN teória ellen szól az is, hogy 4-8 hetes labradoroknál is dokumentáltak már APN-t, akik nyilvánvalóan még sosem ettek nyers csirkét.
  4. A kutatás rendkívül kis mintával dolgozott, és a kontroll csoport nem random módon volt kiválasztva. (Mindkettő alapvető kutatás-tervezési hiba.) A kontroll csoportban jóval alacsonyabb volt a nyersen étkező kutyák aránya, átlagos testsúlyuk pedig majdnem 2x több volt, mint a betegséggel érintett csoportban.
  5. Ha az érintett kutyák 48%-nak székletmintájában jelen volt a Campilobacter, és ők több nyers csirkenyakat és szárnyat esznek, mint a kontroll csoport, ebből nem következik az, hogy ez okozza az APN-t. Mert akkor mi okozza a negatív székletmintát produkáló, de nyers étrenden lévő kutyáknál?

Szerinte sokkal inkább arról lehet szó, mint a szőrtüsző atka esetében. A kutyák szervezetében az atka  állandóan jelen van, de csak akkor tud elszaporodni és okoz tüneteket, ha a szervezet valamilyen fertőzés miatt legyengül. Az APN-re lefordítva: a Campilobacter az APN miatt legyengült kutya szervezetében tud elszaporodni, és ekkor jelenik meg a székletben is.

Felteszi a kérdést: még ha tudományosan bizonyított is lenne a nyers csirke fogyasztása és az APN közötti ok-okozati összefüggés, miért kellene a nyers étrendet teljes mértékben elhagyni, és áttérni az amúgy főleg csirkéből készülő táppal való etetésre? (A nyers étrend nem egyenlő a nyers csirkével.)

Röviden összefoglalva: az ausztrál kutatás kutatásmódszertani hibák miatt nem bizonyítja, hogy kapcsolat lenne a nyers csirke etetése, és az APN között.

A Campilobacter

Hasonló megállapításokat tesz a The Raw Feeding Community weboldal is, az alábbiakat hangsúlyozva:

  1. Jelenlegi ismeretek szerint az APN nem köthető egyetlen kiváltó okhoz, de mindenképpen köthető a legyengült, vagy túlérzékeny immunrendszerhez. Az APN a mosómedve harapással is összefüggésbe hozható, ezért Coonhound Paralysis-nek is nevezik.
  2. Az APN-nek a Campilobacterrel való kapcsolata még nem teljesen felderített, és az semmiképpen nem jelenthető ki, hogy közvetlen okozója, hisz a baktérium az egészséges kutyák 76%-nak a székletében is előfordul, tehát a jelenléte önmagában nem patogén. Más kutatások magasabb arányban találtak Campilobactert az egészséges kontrollcsoport székletében, mint az APN-es kutyákéban.
  3. Az ausztrál kutatók az APN kivédése érdekében a táppal való etetést javasolják, de ezzel két baj van: egyrészt nem készült kutatás arra vonatkozóan, van-e Campilobacter a száraztápban, ugyanakkor ismert, hogy a Campilobacter hatékonyan áll ellen az élelmiszer feldolgozásnak, tehát nagyon is valószínű, hogy a tápban is megtalálható.
  4. Gyenge, vagy túlérzékeny immunrendszerű kutyáknál nagyon fontos, hogy a gazdi a nyers etetés minden rizikóját számításba vegye, és különös gondot kell fordítani a hús tárolására, feldolgozására, és a használt eszközök megfelelő tisztítására. Pl. hosszú fagyasztással csökkenthető a nyers csirkehús Campilobacter tartalma, bár nem mind pusztul el.

 

A végére még egy humán vonatkozású érdekesség. Miközben e témában olvasgattam, többször is belebotlottam egy figyelmeztetésbe: nem szabad a mosogató csapja alatt megmosni a nyers csirkét! Mégpedig azért, mert magában a húsban lévő baktériumok jelentős része elpusztul ugyan a főzés/sütés során, de a leöblítés során teleszórtuk már baktériummal a mosogatót és mindazon felületeket, ahol vagy amiben a csirkét megmostuk. A csap alatt való leöblítés helyett csak erre a célra használatos, fertőtleníthető edényekben célszerű a műveletet elvégezni.

Ismétlés a tudás anyja

Már írtam a tiltott élelmiszerekről, de az alábbi ábra annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, nem árt átismételni a leckét .

Egy megjegyzés: ha valami eddig nem történt meg velünk, az nem jelenti azt, hogy nem is fog. Tehát, ha evett már a kutyánk szőlőt, és nem álltak le tőle a veséi, az nem jelenti azt, hogy soha, semmi baja nem lehet a szőlőtől. Azt meg főleg nem jelenti, hogy más kutyáknak sem lesz baja tőle. (Soha nem értem meg az ilyen hozzászólásokat: “adhatod nyugodtan, az enyém is kap, semmi baja tőle”. )

dangerous-dogfoods

 

Mint a farkas

Egyre szélesebb körben terjed a farkaséra leginkább hasonlító, prey modell néven ismert nyers étrend is, melynek lényege, hogy a kutyát kizárólag hússal etetik az alábbi összetételben:

80% izomhús vagy hal

10% csont, húsos csont

10% belsőség, melynek fele máj

Az étrend a lazacolajon és a zöldkagyló kivonaton semmilyen kiegészítőt nem tartalmaz, követői szerint a hús, a csont és a belsőség minden, a kutya számára szükséges tápanyagot tartalmaz. Abban különbözik a BARF-tól, hogy nem tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket, mert úgy vélik, bár ezek nem ártalmasak, a kutyának nincs szüksége rá.

Nem javasolt a darált hús (darálék), hisz nem dolgoztatja a fogakat, pofaizmokat, márpedig ez a prey modell egyik lényege.

A húsforrás legyen változatos, és lehetőség szerint vadon élő állat húsát, csontját adjuk, hisz ezek tápanyag tartalma magasabb, mint az ipari körülmények között vagy iparilag előállított takarmányon felnevelt állatoké.

A belsőségek közül a máj és a vese a legjobb. A zúza és a szív ez esetben nem a belsőségek, hanem az izomhús közé soroland

A Csendes óceánból származó halakat fogyasztás előtt néhány hétig fagyasztani kell, mert egy kutyák számára halálos betegséget terjesztő parazitát tartalmaz.

Ne adjunk nagytestű állatok teherhordó csontjait, nem tudja elrágni, és beletörhet a foga. Tartózkodjunk a furcsa alakú, vagy apró csontoktól is (pl. karajcsontok), mert bélelzáródást okozhatnak.

Fontos, hogy a felkínált eleség egészben, vagy nagyobb darabokban kerüljön a kutya tányérjára, mert a rágás, tépés, csontroppantás tisztán és egészségesen tartja a fogakat. Olyan méretű darabokat adjunk a kutyának, amit biztosan nem tud rágás nélkül lenyelni, ez ugyanis fulladást vagy elzáródást okozhat. (Pipacs és Molly pl. ezért nem kap csirkenyakat.)

wolf eating

A prey modell követése sok-sok húst jelent, ennek kezeléséhez némi előkészület szükséges. Elsőként ajánlott egy külön, erre kizárólag erre a célra használatos fagyasztót beszerezni, különösen több kutya esetén. Célszerű adagonként lefagyasztani a beszerzett húst. Kezdetben – amíg az adagolás rutinná nem válik – hasznos eszköz egy mérleg, és egy húsdarabolásra alkalmatos célszerszám.

A napi adag mennyiségét tekintve a kutya ideális testsúlyának 2-3%-a megfelelő kiindulási alap, amit a napi aktivitás, időjárás, vemhesség-szoptatás, életkor felfelé és lefelé is módosíthat. Természetesen, ha a kutyus dagi, nem az aktuális súly 2-3%-át kell alapul venni, hanem az ideális testsúllyal számoljunk.

Kölyköknél kiindulásképpen az aktuális testsúly 10%-a a napi adag, amíg el nem éri felnőttkori testsúlyának 3%-át, ekkor fokozatosan le kell csökkenteni az adagot a 2-3%-ra.

Felnőtteknél napi 2, kölyköknél napi 3-4 etetést javasolnak.

A bevezetés üteme

A prey modell követői szerint az étrend fokozatos bevezetésével megelőzhetjük az átállással járó emésztőrendszeri problémákat. A fokozatos bevezetés azonban semmiképpen nem azt jelenti, hogy kezdetben táppal keverve adjuk a nyers húst.

A bevezetés előtti napon ajánlott koplaltatni a kutyát, majd az első két napon csak kisebb adagnyit adjunk, pl. csirkefarhátat. A harmadik napon be lehet iktatni a csirkecombot is, étkezésenként váltogatva a farháttal.

Olyan kutyáknál, akik hosszú ideig csak tápot kaptak, az első héten megfigyeltek egy alkalmankénti hányással, laza széklettel, esetleg hasmenéssel járó ún. detoxikációs szakaszt, ám ez nem jelent bajt. Mindössze arról van szó, hogy a nyers hús megemésztéséhez az emésztőrendszernek át kell terveznie működését. Az átállást nagyban elősegítjük, ha az első 2 hétben csak egyféle húsforrást – legjobb talán a csirke – használunk.

A 3. héten bevezethetünk egy újabb fehérjeforrást is, pl. pulykát (nyak, szárny), amit étkezésenként váltakozva adjunk a csirkével. Ha ennek hatására a széklet lazábbá válna, lépjünk vissza, adjuk ritkábban. Problémamentes emésztés mellett a következő héten jöhet pl. a hal, itt a nyers és a konzerv változat egyaránt megfelelő. Hetente iktathatunk be újabb húsféléket, ezeket mindig váltakozva adjunk a már bevezetettekkel, közben figyeljük a széklet konzisztenciáját.

A hatodik héten bevezethetjük a marhahúst, ugyanakkor a marhacsont nagy sűrűsége miatt nem javallott (kivéve a bordák).

Megjegyzés: a prey modell leírásában legtöbb helyen szerepel a sertéshús is. A nyers sertéshús etetésének tilalma az Aujeszky-betegség kórokozójának hordozása miatt nálam ökölszabály. Létezik ugyan ellene védőoltás a sertések számára, de épp a napokban hallottam egy adatot: Magyarországon a sertéshús 40%-a a fekete-gazdaságból származik, azaz állatorvosi ellenőrzés nélkül kerül a fogyasztókhoz, tehát nem lehetünk biztosak benne, hogy az olcsón vásárolt hús biztosan mentes az Aujeszky kórokozójától.

A 7-8. héttől bevezethetjük a belsőségeket is. Tápértékének megőrzése érdekében nyersen javasolt adni, ám ha a kutya ebben a formában idegenkedne tőle, kezdetben a külsejét nagyon enyhén meg lehet pirítani, de idővel ezt is hagyjuk el. Itt is tartsuk be a hetenkénti fokozatosságot, előbb csak májat adjunk, majd jöhet a vese, lép, stb. is. Mivel lazítják a székletet, célszerű a farháttal együtt adni, így annak székletet szilárdító hatása kiegyensúlyozza a belsőségek okozta lazítást.

A belsőségeket adhatjuk naponta, betartva a 80-10-10%-os arányt, vagy kiszámítjuk, a napi 10%-nyi mennyiség hetente mennyit tesz ki, és azt hetente 1 alkalommal, egy étkezésre odaadni.

Kutya paleo

Reneszánszát éli a nyers táplálás, a BARF mellett újabb, nyers, csontos hús alapú étrendek jelennek meg. A Steve Brown által kifejlesztett, the Canine Ancestral Diet néven ismert modell is a háziasítás előtti kutyák étrendjét igyekszik lemásolni.

Az ős-kutyák és farkasok elsősorban vadásztak, de dögöt is ettek, étrendjük főként húsból, olykor halból, némi gyümölcsből és fűfélékből állt. Bár a friss húst részesítették előnyben, zsákmány hiányában gyakorlatilag minden ehetőt megettek. Megfigyelték, hogy a farkasok szívesebben pecáztak, mint vadásztak; amennyiben élőhelyükön a lazac bőségesen rendelkezésükre állt, erősen visszaesett szarvasvadászati tevékenységük.

Paleo vacsora

Paleo vacsora

A becslések szerint a farkasok étrendjének 85-90%-a húsból, elsősorban egész prédából, halból, némi tojásból, és 10-15% fűféléből, bogyóból, dióból, mogyoróból, és egyéb növényekből állt. Tápértékét az alábbi táblázat foglalja össze:

 

A bevitt kalóriamennyiség %-ban

1000 kcal-ban

Átlagos tápban kalóriamennyiség %-ban

Protein 49% 123 g 26%
Zsír 44% 49 g 32%
Szénhidrát 6% 16 g 42%

 

Ezt a modellt felhasználva a szerző étrendjének filozófiája – amit ő ABC-nek, ill. „gold standard”-nak nevez – az alábbiakban foglalható össze:

A – Add high quality protein, azaz könnyen emészthető, jó minőségű fehérjék bevitele (csontos nyers hús, marhaszív, szardínia, tojás)

B – Balanced fats, azaz a telítet és telítetlen zsírsavak megfelelő aránya és mennyisége

C – Complete the nutrition, azaz a bevitt vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya

A zsírbevitelnél figyelembe veszi, milyen hús az alapja az étrendnek, és attól függően, hogy ez pl. csirke vagy marha, más-más kiegészítőt javasol a telítetlen és telített zsírok mennyiségének, valamint az optimális omega 6 – omega 3 arány fenntartásához.

Nehéz meghatározni, hogy alakult mindez az ősi kutyák étrendjében, de egy bonyolult becslési módszerrel a következőképpen nézhetett ki:

Összes zsír: 49g (1000 kcal-ban), ebből:

Telített zsírok: 15–20g

Egyszeresen telítetlen zsírok: 15–25 g

Többszörösen telítetlen: 5–15 g

A többszörösen telítetlen zsírokon belül:

LA: 3.5–12 g

ALA: 1–4 g

EPA + DHA: 0.2–1 g

Az omega-6/omega-3 arány: 2:1 to 6:1

Figyelembe veszi azt is, a felszolgált húsféle vadon élő állat, vagy háziasított, netán iparilag előállított. Összehasonlítva a vadon élő zsákmányállat, valamint a háziasított, nem természetesen táplálkozó állatok húsának beltartalmi értékét, azt találjuk, hogy utóbbiak fehérje-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma alacsonyabb, zsírsavai nem kiegyensúlyozottak. Míg a vadon élő zsákmány állat húsában a kalóriatartalom nagyrészt fehérjéből, míg a háziasított állat esetében zsírból származik.

Az USDA összehasonlító vizsgálatában jelentős eltéréseket talált a vadkacsa és a házikacsa húsának beltartalmi értékei között. Míg a vadkacsa húsában (1000 kcal-ra vetítve) 85 gramm fehérje található, addig a házikacsáéban csak 29 gramm. Utóbbi ugyanakkor jóval zsírosabb, 39,3%-os zsírtartalma több mint a duplája a vadkacsa 15,5%-os zsírtartalmának. Kalóriatartalmuk is jelentősen eltér, a vadkacsa 959, a házikacsa 1836 kcal-t tartalmaz (az adat nem 1 kg-ra, hanem 1 lb-re, azaz 0,45 kg-ra vonatkozik).

Ugyan ilyen eltérés tapasztalható a vadnyúl és a házinyúl között: előbbi húsa jóval soványabb, zsírtartalma csak 2,3%, míg a háziasított tapsifüleseké 5,6%.

Vitaminok és nyomelemek, ásványi anyagok tekintetében is kimutatható az eltérés: egy vadkacsa húsában kg-ként 25 NE E-vitamin van, míg a házi kacsában csak 10 NE. A vadkacsában 2x több vas, réz, magnézium és szelén van, mint háziasított rokonában.

A telített és telítetlen zsírsavak arányát tekintve is a vadon élő állatok felé billen a mérleg. A marhahús főként telített zsírsavakat tartalmaz, a csirkében pedig túlsúlyban vannak az omega 6 zsírsavak, ez az arány akár 25:1 is lehet, ha a bőrt és a látható zsírt nem távolítjuk el a húsról. Magában a csirkezsírban ez az arány 40:1.

Erre alapozva az alábbi összetételű étrendet állította össze, amely – figyelembe véve a ma rendelkezésre álló élelmiszereket – véleménye szerint a lehető legközelebb áll az ősi étrendhez:

85% csontos hús vagy hal és marhaszív,

11,5 % zöldség, gyümölcs (pl. brokkoli, alma, spenót, zöld saláta, spárga)
1.5% szardínia (EPA és DHA forrás)
1% tojás
0.5% mogyoró
0.5% napraforgó mag

Marhaszív: fehérjetartalma magas, gazdag taurinban, karnitinban, Q-10 koenzimben, ribose-ban, linolsavban (LA), gamma-linolsavban (GLA), nyomelemekben. Hasonlóan jó a birka és a vad szív. Nyersen vagy minimális főzés után adható.

Tojás: minden kutya étrendjében szerepelnie kell, különösen vemhes szukák etetésekor javasolt adni. Mivel a héjban és a héjat belülről borító hártyában is számos fontos tápanyag van (pl. glukozamin, kondroitin-szulfát, hyaluron sav), legjobb nyersen, héjastól adni. (A biotin felszívódást akadályozó tulajdonsága miatt csak heti 1-2 alkalommal javasolt.)

Szardínia: a kutya számára legkönnyebben feltárható EPA és DHA forrás.

Zöldségek és gyümölcsök: antioxidáns tartamuknak köszönhetően rákmegelőző hatással bírnak. A sötét bogyós gyümölcsök (kivéve szőlő) az agy fejlődését támogatják, a narancssárga színűek a szem egészségét védik, a spenót, a kelfélék, a tavaszi zöldek gazdagok szintén gazdagok ásványi anyagokban, nyomelemekben. A salátafélék bórban és klorofillban gazdagok. A karfiolfélék – különösen a brokkoli kitűnő rákmegelőző hatással bír.

Úgy véli, ha legalább hetente 1x követjük z általa javasolt étrendet – azaz heti 1x ABC napot tartunk, máris minden különösebb erőfeszítés nélkül közeledünk a mai kutyák őseinek étrendjéhez, azaz a gold standardhoz.

dog_fishing

Almaecet

Egy újabb fura hozzávaló a kutyaétrend összeállításához: almaecet. Jótékony egészségügyi hatásáról kutyáknál először a BARF étrendbe beiktatva olvastam róla, aztán fürjtenyésztő ismerősünk is javasolta, adjunk almaecetet az ivóvizükhöz, és ez már elég volt ahhoz, hogy nyomozzak egy kicsit.

 Az almaecet normalizálja a gyomorsav mennyiségét, javítja az emésztést. Csökkenti a belekben képződő gáz mennyiségét, javul a tápanyagok felszívódása. Csökkenti az ízületi gyulladás tüneteit, segít megelőzni a húgykövek kialakulását és a húgyszervek gyulladását. Javítja az állóképességet, ellenállóbbá tesz a fertőzésekkel szemben. Jelentős a nyomelem, ásványi anyag és vitamin tartalma, különösen káliumban gazdag.

?????????????

Az almaecet szerves sav, amely az ivóvízbe vagy ételbe adagolva ellenállóbbá teszi a kutyát a kórokozókkal szemben (roncsolják a káros baktériumok DNS-ét, meggátolva szaporodásukat), véd a belső parazitától és élősködőktől. Az itatásra használt víz pH-ja kedvez a baktériumok – köztük a Salmonella – szaporodásának, almaecet hozzáadásával azonban savas irányban változik a pH, megakadályozva a baktériumok szaporodását.

 Az adagolási javaslat szerint kis mennyiséggel kezdjük, és fokozatosan növeljük az adagot 7kg/1 teáskanálra. (Tehát ha a kutyánk 26 kg, 3,5 teáskanál legyen a maximális napi adag.) Az ételhez keverve tapasztalatom szerint nem zavarja őket az íze, ha mégis, össze lehet keverni egy kis mézzel.

Az internetes fórumok hozzászólói egy hónap elteltével a következő jótékony hatásokat tapasztalták: javul a szőr állapota, kevesebbet vakarózik, kevésbé van „kutyaszaga”, visszaszorítja a bolhásságot, csökken vagy megszűnik a könnyezés okozta foltosság a szem körül,  izületi bántalmakban szenvedő kutyáknál pedig mérséklődik a fájdalom.

 Az almaecetet külsőleg is alkalmazhatjuk allergiás eredetű bőrgyulladás, bolhásság, és kopaszító sömör/ótvar ellen.  A szőrzet átöblítéséhez szükséges vízmennyiség minden literjéhez adjunk 2 evőkanál almaecetet, ezzel heti egy alkalommal pacsmagoljuk be kutyát. (Az almaecetet nem kell kiöblíteni a szőrből.)

A szezonális allergia sok kutyánál okozza a mancsok, talppárnák viszketését, ezt is kezelhetjük almaecetes mancsáztatással, itt a javasolt hígítás: 1 csésze almaecetet keverjünk össze 2 csésze víz. A beszámolók szerint igen hatásosan csökkenti a viszketést. (Ezt még nem próbáltam – szerencsére nem volt szükség rá -, de szerintem, ha bármilyen sérülés van a mancson, ez így túl tömény.)

 Gyógyhatású étrendkiegészítőként az olcsóbb fajta almaecet állítólag nem ér semmit, bio-verziót kell venni. Mivel vannak bizonyos fenntartásaim a biotermékekkel szemben (nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy számos termék indokolatlanul viseli ezt a jelzést), és mert az ellenőrzött biocuccok drágák, készíthetünk otthon is almaecetet. Számos recept található a neten, íme az én verzióm:

Egy 5 literes befőttes üvegbe 2 kg szeletelt almát, almahéjat, almacsutkát rétegezünk 20 dkg cukorral, és felöntjük 2 l felforralt, és visszahűtött vízzel. A tetejére – mintha kovászolnánk – tegyünk 1 szelet kenyeret. Az üveg száját kössük le vászonkendővel, és állítsuk árnyékos, 20-28 °C-os helyre. 10 nap érlelés után a folyadékot szűrjük le, és mérjük le. Literenként adjunk hozzá 10 dkg cukrot, ismét kössük le vászonkendővel, és hagyjuk erjedni. Először forrni kezd, majd fokozatosan feltisztul a folyadék, közben kialakul a tetején egy kocsonyás trutyi, ez az ecetágy. Négy hét elteltével az ecetágyat óvatosan félretolva lefejthetjük az ecetet. Az ecetágyat hagyjuk az üvegben, felhasználhatjuk a következő adaghoz, ekkor nem kell már kenyeret beletenni.