Ismétlés a tudás anyja

Már írtam a tiltott élelmiszerekről, de az alábbi ábra annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, nem árt átismételni a leckét .

Egy megjegyzés: ha valami eddig nem történt meg velünk, az nem jelenti azt, hogy nem is fog. Tehát, ha evett már a kutyánk szőlőt, és nem álltak le tőle a veséi, az nem jelenti azt, hogy soha, semmi baja nem lehet a szőlőtől. Azt meg főleg nem jelenti, hogy más kutyáknak sem lesz baja tőle. (Soha nem értem meg az ilyen hozzászólásokat: “adhatod nyugodtan, az enyém is kap, semmi baja tőle”. )

dangerous-dogfoods

 

Reklámok

Mint a farkas

Egyre szélesebb körben terjed a farkaséra leginkább hasonlító, prey modell néven ismert nyers étrend is, melynek lényege, hogy a kutyát kizárólag hússal etetik az alábbi összetételben:

80% izomhús vagy hal

10% csont, húsos csont

10% belsőség, melynek fele máj

Az étrend a lazacolajon és a zöldkagyló kivonaton semmilyen kiegészítőt nem tartalmaz, követői szerint a hús, a csont és a belsőség minden, a kutya számára szükséges tápanyagot tartalmaz. Abban különbözik a BARF-tól, hogy nem tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket, mert úgy vélik, bár ezek nem ártalmasak, a kutyának nincs szüksége rá.

Nem javasolt a darált hús (darálék), hisz nem dolgoztatja a fogakat, pofaizmokat, márpedig ez a prey modell egyik lényege.

A húsforrás legyen változatos, és lehetőség szerint vadon élő állat húsát, csontját adjuk, hisz ezek tápanyag tartalma magasabb, mint az ipari körülmények között vagy iparilag előállított takarmányon felnevelt állatoké.

A belsőségek közül a máj és a vese a legjobb. A zúza és a szív ez esetben nem a belsőségek, hanem az izomhús közé soroland

A Csendes óceánból származó halakat fogyasztás előtt néhány hétig fagyasztani kell, mert egy kutyák számára halálos betegséget terjesztő parazitát tartalmaz.

Ne adjunk nagytestű állatok teherhordó csontjait, nem tudja elrágni, és beletörhet a foga. Tartózkodjunk a furcsa alakú, vagy apró csontoktól is (pl. karajcsontok), mert bélelzáródást okozhatnak.

Fontos, hogy a felkínált eleség egészben, vagy nagyobb darabokban kerüljön a kutya tányérjára, mert a rágás, tépés, csontroppantás tisztán és egészségesen tartja a fogakat. Olyan méretű darabokat adjunk a kutyának, amit biztosan nem tud rágás nélkül lenyelni, ez ugyanis fulladást vagy elzáródást okozhat. (Pipacs és Molly pl. ezért nem kap csirkenyakat.)

wolf eating

A prey modell követése sok-sok húst jelent, ennek kezeléséhez némi előkészület szükséges. Elsőként ajánlott egy külön, erre kizárólag erre a célra használatos fagyasztót beszerezni, különösen több kutya esetén. Célszerű adagonként lefagyasztani a beszerzett húst. Kezdetben – amíg az adagolás rutinná nem válik – hasznos eszköz egy mérleg, és egy húsdarabolásra alkalmatos célszerszám.

A napi adag mennyiségét tekintve a kutya ideális testsúlyának 2-3%-a megfelelő kiindulási alap, amit a napi aktivitás, időjárás, vemhesség-szoptatás, életkor felfelé és lefelé is módosíthat. Természetesen, ha a kutyus dagi, nem az aktuális súly 2-3%-át kell alapul venni, hanem az ideális testsúllyal számoljunk.

Kölyköknél kiindulásképpen az aktuális testsúly 10%-a a napi adag, amíg el nem éri felnőttkori testsúlyának 3%-át, ekkor fokozatosan le kell csökkenteni az adagot a 2-3%-ra.

Felnőtteknél napi 2, kölyköknél napi 3-4 etetést javasolnak.

A bevezetés üteme

A prey modell követői szerint az étrend fokozatos bevezetésével megelőzhetjük az átállással járó emésztőrendszeri problémákat. A fokozatos bevezetés azonban semmiképpen nem azt jelenti, hogy kezdetben táppal keverve adjuk a nyers húst.

A bevezetés előtti napon ajánlott koplaltatni a kutyát, majd az első két napon csak kisebb adagnyit adjunk, pl. csirkefarhátat. A harmadik napon be lehet iktatni a csirkecombot is, étkezésenként váltogatva a farháttal.

Olyan kutyáknál, akik hosszú ideig csak tápot kaptak, az első héten megfigyeltek egy alkalmankénti hányással, laza széklettel, esetleg hasmenéssel járó ún. detoxikációs szakaszt, ám ez nem jelent bajt. Mindössze arról van szó, hogy a nyers hús megemésztéséhez az emésztőrendszernek át kell terveznie működését. Az átállást nagyban elősegítjük, ha az első 2 hétben csak egyféle húsforrást – legjobb talán a csirke – használunk.

A 3. héten bevezethetünk egy újabb fehérjeforrást is, pl. pulykát (nyak, szárny), amit étkezésenként váltakozva adjunk a csirkével. Ha ennek hatására a széklet lazábbá válna, lépjünk vissza, adjuk ritkábban. Problémamentes emésztés mellett a következő héten jöhet pl. a hal, itt a nyers és a konzerv változat egyaránt megfelelő. Hetente iktathatunk be újabb húsféléket, ezeket mindig váltakozva adjunk a már bevezetettekkel, közben figyeljük a széklet konzisztenciáját.

A hatodik héten bevezethetjük a marhahúst, ugyanakkor a marhacsont nagy sűrűsége miatt nem javallott (kivéve a bordák).

Megjegyzés: a prey modell leírásában legtöbb helyen szerepel a sertéshús is. A nyers sertéshús etetésének tilalma az Aujeszky-betegség kórokozójának hordozása miatt nálam ökölszabály. Létezik ugyan ellene védőoltás a sertések számára, de épp a napokban hallottam egy adatot: Magyarországon a sertéshús 40%-a a fekete-gazdaságból származik, azaz állatorvosi ellenőrzés nélkül kerül a fogyasztókhoz, tehát nem lehetünk biztosak benne, hogy az olcsón vásárolt hús biztosan mentes az Aujeszky kórokozójától.

A 7-8. héttől bevezethetjük a belsőségeket is. Tápértékének megőrzése érdekében nyersen javasolt adni, ám ha a kutya ebben a formában idegenkedne tőle, kezdetben a külsejét nagyon enyhén meg lehet pirítani, de idővel ezt is hagyjuk el. Itt is tartsuk be a hetenkénti fokozatosságot, előbb csak májat adjunk, majd jöhet a vese, lép, stb. is. Mivel lazítják a székletet, célszerű a farháttal együtt adni, így annak székletet szilárdító hatása kiegyensúlyozza a belsőségek okozta lazítást.

A belsőségeket adhatjuk naponta, betartva a 80-10-10%-os arányt, vagy kiszámítjuk, a napi 10%-nyi mennyiség hetente mennyit tesz ki, és azt hetente 1 alkalommal, egy étkezésre odaadni.

Kutya paleo

Reneszánszát éli a nyers táplálás, a BARF mellett újabb, nyers, csontos hús alapú étrendek jelennek meg. A Steve Brown által kifejlesztett, the Canine Ancestral Diet néven ismert modell is a háziasítás előtti kutyák étrendjét igyekszik lemásolni.

Az ős-kutyák és farkasok elsősorban vadásztak, de dögöt is ettek, étrendjük főként húsból, olykor halból, némi gyümölcsből és fűfélékből állt. Bár a friss húst részesítették előnyben, zsákmány hiányában gyakorlatilag minden ehetőt megettek. Megfigyelték, hogy a farkasok szívesebben pecáztak, mint vadásztak; amennyiben élőhelyükön a lazac bőségesen rendelkezésükre állt, erősen visszaesett szarvasvadászati tevékenységük.

Paleo vacsora

Paleo vacsora

A becslések szerint a farkasok étrendjének 85-90%-a húsból, elsősorban egész prédából, halból, némi tojásból, és 10-15% fűféléből, bogyóból, dióból, mogyoróból, és egyéb növényekből állt. Tápértékét az alábbi táblázat foglalja össze:

 

A bevitt kalóriamennyiség %-ban

1000 kcal-ban

Átlagos tápban kalóriamennyiség %-ban

Protein 49% 123 g 26%
Zsír 44% 49 g 32%
Szénhidrát 6% 16 g 42%

 

Ezt a modellt felhasználva a szerző étrendjének filozófiája – amit ő ABC-nek, ill. „gold standard”-nak nevez – az alábbiakban foglalható össze:

A – Add high quality protein, azaz könnyen emészthető, jó minőségű fehérjék bevitele (csontos nyers hús, marhaszív, szardínia, tojás)

B – Balanced fats, azaz a telítet és telítetlen zsírsavak megfelelő aránya és mennyisége

C – Complete the nutrition, azaz a bevitt vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya

A zsírbevitelnél figyelembe veszi, milyen hús az alapja az étrendnek, és attól függően, hogy ez pl. csirke vagy marha, más-más kiegészítőt javasol a telítetlen és telített zsírok mennyiségének, valamint az optimális omega 6 – omega 3 arány fenntartásához.

Nehéz meghatározni, hogy alakult mindez az ősi kutyák étrendjében, de egy bonyolult becslési módszerrel a következőképpen nézhetett ki:

Összes zsír: 49g (1000 kcal-ban), ebből:

Telített zsírok: 15–20g

Egyszeresen telítetlen zsírok: 15–25 g

Többszörösen telítetlen: 5–15 g

A többszörösen telítetlen zsírokon belül:

LA: 3.5–12 g

ALA: 1–4 g

EPA + DHA: 0.2–1 g

Az omega-6/omega-3 arány: 2:1 to 6:1

Figyelembe veszi azt is, a felszolgált húsféle vadon élő állat, vagy háziasított, netán iparilag előállított. Összehasonlítva a vadon élő zsákmányállat, valamint a háziasított, nem természetesen táplálkozó állatok húsának beltartalmi értékét, azt találjuk, hogy utóbbiak fehérje-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma alacsonyabb, zsírsavai nem kiegyensúlyozottak. Míg a vadon élő zsákmány állat húsában a kalóriatartalom nagyrészt fehérjéből, míg a háziasított állat esetében zsírból származik.

Az USDA összehasonlító vizsgálatában jelentős eltéréseket talált a vadkacsa és a házikacsa húsának beltartalmi értékei között. Míg a vadkacsa húsában (1000 kcal-ra vetítve) 85 gramm fehérje található, addig a házikacsáéban csak 29 gramm. Utóbbi ugyanakkor jóval zsírosabb, 39,3%-os zsírtartalma több mint a duplája a vadkacsa 15,5%-os zsírtartalmának. Kalóriatartalmuk is jelentősen eltér, a vadkacsa 959, a házikacsa 1836 kcal-t tartalmaz (az adat nem 1 kg-ra, hanem 1 lb-re, azaz 0,45 kg-ra vonatkozik).

Ugyan ilyen eltérés tapasztalható a vadnyúl és a házinyúl között: előbbi húsa jóval soványabb, zsírtartalma csak 2,3%, míg a háziasított tapsifüleseké 5,6%.

Vitaminok és nyomelemek, ásványi anyagok tekintetében is kimutatható az eltérés: egy vadkacsa húsában kg-ként 25 NE E-vitamin van, míg a házi kacsában csak 10 NE. A vadkacsában 2x több vas, réz, magnézium és szelén van, mint háziasított rokonában.

A telített és telítetlen zsírsavak arányát tekintve is a vadon élő állatok felé billen a mérleg. A marhahús főként telített zsírsavakat tartalmaz, a csirkében pedig túlsúlyban vannak az omega 6 zsírsavak, ez az arány akár 25:1 is lehet, ha a bőrt és a látható zsírt nem távolítjuk el a húsról. Magában a csirkezsírban ez az arány 40:1.

Erre alapozva az alábbi összetételű étrendet állította össze, amely – figyelembe véve a ma rendelkezésre álló élelmiszereket – véleménye szerint a lehető legközelebb áll az ősi étrendhez:

85% csontos hús vagy hal és marhaszív,

11,5 % zöldség, gyümölcs (pl. brokkoli, alma, spenót, zöld saláta, spárga)
1.5% szardínia (EPA és DHA forrás)
1% tojás
0.5% mogyoró
0.5% napraforgó mag

Marhaszív: fehérjetartalma magas, gazdag taurinban, karnitinban, Q-10 koenzimben, ribose-ban, linolsavban (LA), gamma-linolsavban (GLA), nyomelemekben. Hasonlóan jó a birka és a vad szív. Nyersen vagy minimális főzés után adható.

Tojás: minden kutya étrendjében szerepelnie kell, különösen vemhes szukák etetésekor javasolt adni. Mivel a héjban és a héjat belülről borító hártyában is számos fontos tápanyag van (pl. glukozamin, kondroitin-szulfát, hyaluron sav), legjobb nyersen, héjastól adni. (A biotin felszívódást akadályozó tulajdonsága miatt csak heti 1-2 alkalommal javasolt.)

Szardínia: a kutya számára legkönnyebben feltárható EPA és DHA forrás.

Zöldségek és gyümölcsök: antioxidáns tartamuknak köszönhetően rákmegelőző hatással bírnak. A sötét bogyós gyümölcsök (kivéve szőlő) az agy fejlődését támogatják, a narancssárga színűek a szem egészségét védik, a spenót, a kelfélék, a tavaszi zöldek gazdagok szintén gazdagok ásványi anyagokban, nyomelemekben. A salátafélék bórban és klorofillban gazdagok. A karfiolfélék – különösen a brokkoli kitűnő rákmegelőző hatással bír.

Úgy véli, ha legalább hetente 1x követjük z általa javasolt étrendet – azaz heti 1x ABC napot tartunk, máris minden különösebb erőfeszítés nélkül közeledünk a mai kutyák őseinek étrendjéhez, azaz a gold standardhoz.

dog_fishing

Almaecet

Egy újabb fura hozzávaló a kutyaétrend összeállításához: almaecet. Jótékony egészségügyi hatásáról kutyáknál először a BARF étrendbe beiktatva olvastam róla, aztán fürjtenyésztő ismerősünk is javasolta, adjunk almaecetet az ivóvizükhöz, és ez már elég volt ahhoz, hogy nyomozzak egy kicsit.

 Az almaecet normalizálja a gyomorsav mennyiségét, javítja az emésztést. Csökkenti a belekben képződő gáz mennyiségét, javul a tápanyagok felszívódása. Csökkenti az ízületi gyulladás tüneteit, segít megelőzni a húgykövek kialakulását és a húgyszervek gyulladását. Javítja az állóképességet, ellenállóbbá tesz a fertőzésekkel szemben. Jelentős a nyomelem, ásványi anyag és vitamin tartalma, különösen káliumban gazdag.

?????????????

Az almaecet szerves sav, amely az ivóvízbe vagy ételbe adagolva ellenállóbbá teszi a kutyát a kórokozókkal szemben (roncsolják a káros baktériumok DNS-ét, meggátolva szaporodásukat), véd a belső parazitától és élősködőktől. Az itatásra használt víz pH-ja kedvez a baktériumok – köztük a Salmonella – szaporodásának, almaecet hozzáadásával azonban savas irányban változik a pH, megakadályozva a baktériumok szaporodását.

 Az adagolási javaslat szerint kis mennyiséggel kezdjük, és fokozatosan növeljük az adagot 7kg/1 teáskanálra. (Tehát ha a kutyánk 26 kg, 3,5 teáskanál legyen a maximális napi adag.) Az ételhez keverve tapasztalatom szerint nem zavarja őket az íze, ha mégis, össze lehet keverni egy kis mézzel.

Az internetes fórumok hozzászólói egy hónap elteltével a következő jótékony hatásokat tapasztalták: javul a szőr állapota, kevesebbet vakarózik, kevésbé van „kutyaszaga”, visszaszorítja a bolhásságot, csökken vagy megszűnik a könnyezés okozta foltosság a szem körül,  izületi bántalmakban szenvedő kutyáknál pedig mérséklődik a fájdalom.

 Az almaecetet külsőleg is alkalmazhatjuk allergiás eredetű bőrgyulladás, bolhásság, és kopaszító sömör/ótvar ellen.  A szőrzet átöblítéséhez szükséges vízmennyiség minden literjéhez adjunk 2 evőkanál almaecetet, ezzel heti egy alkalommal pacsmagoljuk be kutyát. (Az almaecetet nem kell kiöblíteni a szőrből.)

A szezonális allergia sok kutyánál okozza a mancsok, talppárnák viszketését, ezt is kezelhetjük almaecetes mancsáztatással, itt a javasolt hígítás: 1 csésze almaecetet keverjünk össze 2 csésze víz. A beszámolók szerint igen hatásosan csökkenti a viszketést. (Ezt még nem próbáltam – szerencsére nem volt szükség rá -, de szerintem, ha bármilyen sérülés van a mancson, ez így túl tömény.)

 Gyógyhatású étrendkiegészítőként az olcsóbb fajta almaecet állítólag nem ér semmit, bio-verziót kell venni. Mivel vannak bizonyos fenntartásaim a biotermékekkel szemben (nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy számos termék indokolatlanul viseli ezt a jelzést), és mert az ellenőrzött biocuccok drágák, készíthetünk otthon is almaecetet. Számos recept található a neten, íme az én verzióm:

Egy 5 literes befőttes üvegbe 2 kg szeletelt almát, almahéjat, almacsutkát rétegezünk 20 dkg cukorral, és felöntjük 2 l felforralt, és visszahűtött vízzel. A tetejére – mintha kovászolnánk – tegyünk 1 szelet kenyeret. Az üveg száját kössük le vászonkendővel, és állítsuk árnyékos, 20-28 °C-os helyre. 10 nap érlelés után a folyadékot szűrjük le, és mérjük le. Literenként adjunk hozzá 10 dkg cukrot, ismét kössük le vászonkendővel, és hagyjuk erjedni. Először forrni kezd, majd fokozatosan feltisztul a folyadék, közben kialakul a tetején egy kocsonyás trutyi, ez az ecetágy. Négy hét elteltével az ecetágyat óvatosan félretolva lefejthetjük az ecetet. Az ecetágyat hagyjuk az üvegben, felhasználhatjuk a következő adaghoz, ekkor nem kell már kenyeret beletenni.

Ne főzzünk? Adjuk nyersen?

A BARF (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food, vagy Bones and Raw Flesh rövidítése) vagy Raw Diet étrend elterjedése egyfajta tiltakozásként, a száraztápok elleni fellépésként indult Ausztráliában és az USA-ban. Egyre több kutyatulajdonosnak kellett ugyanis szembesülnie kedvencének emésztési problémáival, gyulladásos bélbetegségével, állandósult hasmenésével, fogkövességével, melyek hátterében sokszor egyértelműen azonosítható a gabona allergia, és a rágás hiánya.

A BARF, vagyis nyers koszt lényege, a különféle nyers csontos hús – lehetőleg egészben, vagy nagyobb darabokban történő etetése zöldséggel, gyümölccsel kiegészítve. A BARF étrendben nem szerepel gabona, vagy semmilyen ebből készült étel (tehát tészta sem). A hús legtöbbször csirke, de tetszés szerint lehet bárány, marha, vadhús, kacsa, nyúl, sertés, hal.

A mozgalommá terebélyesedett étrend Dr. Ian Billinghurst nevéhez köthető, aki Juliette de Bairacli Levy, ausztrál „füvesasszony” 1930-ban, a kisállatok holisztikus táplálásáról írt könyveit alapul véve 1993-ban publikált e témában először.
A BARF egyik alaptétele, hogy a kutyák emésztőrendszere nehezen küzd meg a gabonafélék emésztésével; míg a farkasok, vagy a vadkutyák természetes étrendjében a hús mellett szerepel némi zöld, vagy gyümölcs, a gabonaféléket nem keresik. A kutyák emésztőrendszere az ehhez szükséges enzimek hiányában nem is képes megemészteni a gabonákat. A száraztápok emellett a fogra ragadva ideális körülményeket teremtenek a fogkövességet, ínygyulladást okozó baktériumok megtelepedésének és szaporodásának.
Egy tipikus BARF étrend 60-80%-os nyers csontos húsosból (melynek mintegy 50% hús, pl. csirke nyak-, hát és a szárnyak) és 20-40% gyümölcsből, zöldségből, belsőségekből, tojásból, tejtermékekből áll. Ehhez adható csukamájolaj, vagy valamilyen halolaj, az Omega-3 zsírsav pótlására.
A BARF étrend bevezetésének tapasztalatairól a kutyatartók levelezőlistákon, fórumokon osztják meg egymással, és az érdeklődőkkel tapasztalataikat. A legjellemzőbb változások között említették:
  • A kutyának nincs „kutyaszaga”.
  • A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.
  • A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.
  • Kevesebb, szilárdabb széklet.
  • Csökkenő állatorvosi költségek.
  • A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.
  • A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.
  • A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.
  • A korábban enervált, lustább mozgású kutyák „életre kelését”, a korábbinál sokkal mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek.
  • Megszűnnek az allergiás tünetek.
  • Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.
  • A kutya jól tartja a normál súlyát.
  • Megszűnik a kellemetlen kutyaszag.
  • Hosszabb életűek lesznek.
  • A szukák jobban viselik a vemhességet.
Ellenzői szerint a nyers húsban lévő baktériumok megbetegítik a kutyát, ám a hívek szerint ez nem reális veszély, hisz baktériumok mindenütt vannak. A kutya erős immunrendszerrel rendelkezik, és mindenfajta baktérium elpusztítására képes, ezért az egészséges nyers hús a kutyának nem árt. Salmonella, E-coli, stb. valóban előfordulhat a nyers húsban, de ugyan úgy megtalálhatók a hűtőszekrényben, a mosogatóban, padlón, a kertben, az autón, vagy a parkban.
Ellenérvként szerepel a csontok okozta fogtörés, bélelzáródás, bélperforáció, gasztroenteritis, a hívek szerint ezek azonban ritkábban jelentkeznek, mint a fogkövesedés és annak következményei, és az éles, szilánkos törés inkább a főtt csontokra jellemző.