Allergia imitátor 1: élesztőgombás fertőzöttség

Az élesztőgombás fertőzés tünetei nagyban hasonlítanak az allergiás hátterű tünetekhez. Elkülönítésükben segítség lehet, hogy a gombák a meleg idő beköszöntével kezdenek el szaporodni, tél közeledtével pedig mérséklődnek. Kedvelik a nedves, meleg helyeket, bőrtünetei jellemzően a füleken, hónaljban, végbél tájékán, az ujjak és talppárnák között, a pofa ráncaiban, bőrredőkben jelennek meg.

Egészséges kutyákon is megtalálhatjuk az élesztőgombákat (pl. Malassezia, Candida), jellemzően a bőrön, a fülben és a belekben építenek ki kisebb telepeket. Ha a kutya normál baktériumflórájának egyensúlya felbomlik, az élesztőgombák először a bélben, majd a kültakarón is szaporodni kezdenek, az allergiához hasonló tüneteket produkálva.

Mi boríthatja fel a normál flórát?

  • Magas keményítő tartalmú kutyakaja,
  • alacsony tápanyag- és vitamintartalmú kutyakaja,
  • legyengült immunrendszer,
  • hiperaktív immunrendszer (azaz allergia),
  • gyakori fürdetés, mely csökkenti a bőr pH értékét,
  • antibiotikum kúra,
  • nehéz fémek és vegyszerek (pl. antibiotikum, GMO növények),

Mik az élesztőgombás fertőzöttség tünetei?

  • Apró fekete pettyek a hason. Ez az egyik legkorábbi jele a fertőzöttségnek.
  • A mancs rágása, nyalogatása.
  • A talpszőrzet vöröses-barnás elszíneződése.
  • Olajos tapintatú, édeskés-kellemetlen szagú szőrzet (leginkább a penészes kenyérre vagy a sajtos chipsre hasonlít).
  • Erősen korpás bőr.
  • Gyakori vakarózás.
  • A fül gyakori vakarása vagy a fej rázása.
  • A fülek kipirosodása, sárgás felrakódások, barna, viaszos váladék.
  • Szőrvesztés a farkon és a háton.
  • A szőrrel nem fedett helyeken a bőr megvastagodása és feketés elszíneződése.
  • A tünetek ciklikus megjelenése; tavasszal kezdődik, őszre mérséklődnek a tünetek. Emiatt összetéveszthető a szezonális pollen allergiával.

A talp szőrének barnás elszíneződése

A fül élesztőgombás fertőzöttsége

A gombák jelenléte mikroszkópos vizsgálattal, és tenyész kultúra vizsgálattal is igazolható.

 Hogyan kezeljük?

Mindenek előtt ne adjunk „enni” az élesztőgombáknak. Cukorral táplálkoznak, ezért minden cukrot (mézet, fruktózt), ill. a cukorra bomló keményítőket is meg kell vonni a kutyától, azaz ne kapjon kukorica, zab, búza, rizs, burgonya, édesburgonya, borsó tartalmú ételt, tehát a tápok többsége kilőve, hisz a legtöbb tartalmazza ezek valamelyikét. Ne feledkezzünk meg a jutalomfalatokról sem, ebben az esetben csakis szárított húst/belsőséget adjunk.

Kerüljük a normál baktériumflórát károsító gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok (pl. bolha-, kullancs ellenes szerek!) túlzott használatát. Ha nélkülözhetetlen az antibiotikum adagolása, mindenképpen kapjon mellé probiotikumot is, hogy a normál baktériumflóra egyensúlya mielőbb helyreálljon.

Kapjon a kutya probiotikumot, vagy ebben gazdag ételeket. Széles a választék, de nem azonos minőségben, ezért vásárlás előtt gondosan tanulmányozzuk a címkéket; mindenképpen tartalmazzon lactobacillus acidophilus és bifidus törzseket, és minél többféle van benne, annál jobb. Minden készítményen fel kell tüntetni az un. kolóniaképző egység, azaz az életképes mikroorganizmusok számát (angolul CFU), ez legalább 109 (tízmilliárd) legyen. (Megjegyzés: bár legtöbb tápban van probiotikum, nem dőlhetünk hátra, az abban lévő élő mikroorganizmusok száma nem éri el ezt a szintet.)

Probiotikumban gazdag ételek közül az élőflórás savanyított tejtermékek, vagy a tejsavas erjesztéssel fermentált zöldségek jöhetnek szóba.

A hasznos baktériumoknak táplálék is kell, ezért a hatékonyság növelése érdekében probiotikum mellé mindig kell adni prebiotikumot (frukto- és oligoszacharidok, rövidítve FOS) is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a FOS-ban gazdag élelmiszerek többsége keményítőt is tartalmaz, ezért élesztőgomba fertőzöttség esetén ezeket mellőzni kell. Célszerű valamilyen magas inulin tartalmú növényt adagolni e célból, pl. csicsókát, gyermekláncfüvet, cikóriát. Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, rendszerint a növények gyökere tartalmazza, és nincs bennük keményítő. A hagymaféléknek is magas az inulintartalma, de mivel ezeknek egyéb egészségkárosító hatása is lehet, az adagolásukkal nagyon körültekintően kell bánni.

Csicsóka

Étrend kiegészítők közük a gombaölő hatású kókusz olajat és oregánó olajat érdemes beiktatni az étrendbe. A kókusz olajnál a hidegen sajtolt, üvegben (és nem műanyagban) forgalmazott termékeket részesítsük előnyben. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható, fenntartó adagja 5 kg-ként 1 teáskanál, de mindig kisebb dózissal kezdjük, hogy ne legyen hasmenése a kutyánknak. Oregánó olajből 1-2 cseppet javasolt naponta az ételhez keverni.

Legyengült immunrendszer esetén omega3 zsírsavat is iktassunk be.

Külsőleg alkalmazandó szerek közül az almaecet kiemelkedő hatással bír (hígítása: 2 rész víz, 1 rész almaecet). A teafa olaja is jó választás, de sosem szabad töményen alkalmazni. Számos gombaölő termék/sampon kapható, nekünk a Nizoral samponnal voltak jó tapasztalataink.

Almaecetes sampon
Forrás: Dogs Naturally Magazine

A talpakat és a füleket rendszeresen fertőtlenítsük valamilyen gombaölő oldattal és tartsuk szárazon, hisz a gombák a meleg, nedves helyeken szaporodnak leggyorsabban. A mancsokat nem elég bekenni, vagy befújni, be kell áztatni őket.

Almaecetes-kókuszolajos sampon
Forrás: Pinterest

A viszketés csillapítására ebben az esetben nem alkalmazható a zabfürdő, hiszen a zab tovább táplálja a bőrön elszaporodott élesztőgombákat.

Súlyos, az egész testre kiterjedő, vagy szisztémás fertőzöttség esetén gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, de erről konzultáljunk állatorvossal.

Reklámok

Nem minden allergia, ami annak látszik

Az allergia mára a kutyák között is “népbetegséggé” vált, én is rengeteg kérdést kapok allergiás tünetekkel kapcsolatban. A bőrtünetek megjelenésekor legtöbben ételallergiára gyanakodnak, ám ennek előfordulása jóval ritkább, mint ahogy azt a gazdik vélik, ráadásul könnyen összetéveszthető az étel intoleranciával. Hogy még nehezebb legyen a pontos diagnózis és a hatékony kezelés, vannak olyan állapotok, melyek tünetei hasonlítanak ugyan az allergiára, de hátterükben nem az immunrendszer túlműködéséről van szó. Ebben az összetett kérdéskörben próbálok meg valamiféle rendet vágni, több részletben.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciója, amikor az amúgy egészségre nem káros, azt nem veszélyeztető fehérjéket is betolakodóként kezeli és megtámadja. Extrém esetben az immunrendszer a test saját sejtjeit is megtámadja, ekkor beszélünk autoimmun betegségekről. A túlérzékenységi reakciók változatos megjelenési formájúak lehetnek, ezeket az orvostudomány négy típusba sorolja.

Az allergia az I. típusba tartozó túlérzékenységi reakció, ahol az allergén (testidegen fehérje) által kiváltott immunreakció során IgE-típusú ellenanyag (más néven antitest v.immunglobulin) termelődik, ami a hízósejtekhez és bazofil granulocitákhoz kötődik. (Azokban a kutyákban, akik nem allergiásak, IgG-típusú ellenanyagok termelődnek.) Az első találkozáskor még nem mutatkoznak a tünetek, de a következő alkalommal az IgE-vel összekapcsolódott sejtek hisztamint bocsátanak ki, ami gyulladást okoz a környező szövetekben.

A II. típusba tartozó túlérzékenyégi reakciót az IgG és IgM-típusú antitestek idézik elő, melyek jellemzően saját sejteket támadják, de termelődhetnek idegen anyag ellen is (pl. transzfúzió során). E reakció nyomán alakulnak ki az autoimmun bőrbetegségek is, mint pl. Pemphigus foliaceus.

A III. típusú túlérzékenységi reakcióban (más néven szérumbetegség) a vérben felhalmozódnak az antigénekkel összekapcsolódó antitestek, melyek lerakódnak az erek falán vagy a szervezet bizonyos pontjain (pl. ízületekben, vesékben), és gyulladást, szövetkárosodást okoznak.

A II. és III. típusú túlérzékenységi reakciók során az antigén jellemzően érintés vagy belélegzés útján kerül a szervezetbe, ill. ez a jelenség áll az étel intolerancia mögött is.

A IV. vagy késői típusú túlérzékenységi reakcióban fontos különbség az előző típusokhoz képest az is, hogy ezt nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik. E folyamat áll a kontakt dermatitisz mögött.

Lehetséges okok

Az allergia egy sok tényező által meghatározott, ún. multifaktoriális kórkép, amit az egyed genetikai adottságai mellett immunrendszerének állapota, valamint a környezeti tényezők egyaránt jelentős mértékben befolyásolnak. A környezeti tényezőkhöz sorolhatjuk az alultápláltságot, krónikus vírusos-, bakteriális-, parazitafertőzéseket, az öregedést, egyes gyógyszereket, toxinokat, a stresszt, a vemhességet és szoptatást, ill. azt, hogy az allergénnel szemben a tolerancia nem alakul ki kölyökkorban.  A vadon élő állatokkal ellentétben a mai kutyák szinte steril környezetben nevelkednek, tiszta tálakból esznek, ágyakban alszanak, életük korai szakaszában nem találkoznak idegen állatokkal, gyógyszerekkel viszont annál inkább. Ennek következményeként edzetlen lesz az immunrendszerük, a későbbiekben pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk allergia.

 Allergia, vagy sem?

Allergia gyanúja esetén leggyakrabban a bőrtesztet alkalmazzák, ahol a leggyakoribb allergénekből fecskendeznek be kis mennyiséget a bőrbe, és megfigyelik a bőrreakciókat. Vérvétellel is lehet igazolni vagy kizárni az allergiát, ekkor a szérum IgE és IgG szintjét vizsgálják. Magas IgE szint allergiára utal.

Érdemes tudni, hogy a bőrteszt és a vérvétel étel allergia esetén nagyon pontatlan eredményt ad, fals pozitív (van reakció, de a kutya valójában nem allergiás az adott mintára) és fals negatív (nincs reakció, de a kutya valójában allergiás az adott mintára) eredmények egyaránt előfordulhatnak. A negatív eredmény a megbízhatóbb, tehát ha a teszt szerint a kutya egy adott élelmiszerre nem allergiás, akkor nagy valószínűséggel valóban nem az, míg a pozitív eredmények nagyobb arányban fals pozitívak.

Az allergia leggyakoribb tünetei kutyánál

  • hot-spot a bőrön
  • fülek és/vagy szemek váladékozása
  • emésztési problémák
  • a farok környékének rágása
  • bőrviszketés (pruritis)
  • a bőr, mancsok rágása, nyalogatása
  • a bőr vörös vagy barnás elszíneződése
  • fülgyulladás, fülviszketés

Azonban nem csak allergiás állapot produkálhatja ezeket a tüneteket, vannak un. allergia-imitátorok is, ide sorolható az élesztőgombás fertőzöttség, a szivárgó bél szindróma (leaky gut), az étel intolerancia, a pajzsmirigy alulműködés, valamint a bolha-, atka-, és ótvar fertőzöttség.

 A következő rész: élesztőgombás fertőzöttség

Vakcinázási ügyek

Dr. Ronald Schultz állatorvosi immunológus, vakcina kutató (University of Wisconsin’s Department of Pathobiological Sciences tanszékvezetője) még fiatal kutatóként, az 1970-es években kezdett el azon gondolkodni, ha pl. a szopornyicából meggyógyuló kutyák, vagy a panleukopéniából meggyógyuló macskák évekkel később is rendelkeznek az újbóli fertőzés elleni védettséggel, miért kell ezek ellen évenként újra vakcinázni őket? (Hasonlóan az embergyerekhez, akiknél számos fertőző betegséggel való találkozás egész életre szóló immunitást biztosít számukra.)

1978 óta tartó kutatásai során kollégáival több mint 1000 kutyát oltottak be a piacon kapható vakcinák valamelyikével. Ezt követően mérték egyrészt a vérben lévő antitest szintet, és végeztek ún. provokációs teszteket is, amikor a kutyát kitették egy fertőző betegség kórokozójának. Dr. Schultz szerint a vakcinák által biztosított védettség a következőképpen alakul vakcinázás után:

 

  Provokációs teszt esetén Szerológiai vizsgálatok szerint
Szopornyica 7 év 15 év
Parvo 7 év 7 év
Adenovírus 7 év 9 év
Veszettség 3 év 7 év

A fenti adatok nem azt jelentik, hogy ezt követően megszűnik az immunizáció, hanem csak azt, hogy a kutyákat a vakcina beadása után ennyi év elteltével tesztelték utoljára. (Ezért rövidebbek a provokációs tesztnél feltüntetett évek, mert idős kutyákat már nem tettek ki ilyen vizsgálatnak.)

A fenti eredmények csak egyszer, kölyökkorban vakcinázott kutyák esetében is érvényesek.

A mérések eredményei alapján úgy véli, a vakcinák ennél is hosszabb, olykor egész életen át tartó védettséget biztosítanak. Kimutatta, hogy az élő, legyengített vírussal történő ismételt immunizálás nem biztosít nagyobb és hosszabb védettséget, mert a korábbi oltással megszerzett immunitás során termelődő antitestek blokkolni fogják az ismételten beadott vakcinában lévő vírusokat, így az újraoltástól az állatban nem fog érdemben emelkedni az antitestek mennyisége, nem szaporodnak el a memória sejtek, nem lesz jobb a betegség elleni védettségi szint. Az immunrendszer emlékezete által biztosított immunitás felülmúlja a hagyományos, évenkénti vakcinázásét.

Tehát teljesen felesleges évenként vakcinázni, mert e nélkül is rendelkezik a kutya a kellő védettséggel. Mégis elterjedt az évenkénti vakcinázás gyakorlata, amelynek hátterében nem állt semmilyen tudományos megerősítés. Hogy miért? Feltehetően anyagi okokból, hisz ez komoly bevételi forrás mind a vakcina gyártók, mind az állatorvosok számára. Amerikai adatok szerint egy praxis bevételének 14%-át teszik ki ez évenkénti vakcinázási gyakorlat, és ettől a bevételtől nem óhajtanak elesni. Gyártói oldalról a bevételek mellett egyfajta biztonsági játék is szerepet játszik: mivel az immunitás időtartamát megállapító vizsgálatok drágák, a gyártók csak rövid ideig tesztelik vakcináikat és a „biztonság kedvéért” évenkénti beadási javaslattal dobják piacra.

Dr. Schultz kutatási eredményeit látva az American Animal Hospital Association (AAHA) 2003-ban egy speciális munkacsoportot hozott létre, amely kompromisszumos döntés eredményeként a 3 évenkénti vakcinázásra tett javaslatot. A munkacsoport egyik tagja szerint az időtartam meghatározása hasra ütve született meg, indokoltságát semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, ellenkezőleg, csak arra van tudományos bizonyíték, hogy jóval hosszabb, akár egész életen át tartó védettséget ad az egyszer beadott vakcina.

Az AAHA által összehívott munkacsoport a javaslattétel mellett felszólította a jelentősebb vakcina gyártókat, hogy termékeiken tüntessék fel, hatása legalább 3 évig tart. Próbaképen megnéztem, Nobivac Parvo C oltóanyag leírását, valóban rajta van, hogy 3 évente kell ismételni.

2006-ban az AAHA „3 év, vagy hosszabb”-ra módosította újravakcinázási javaslatát, amit 2011-ben azzal egészített ki, hogy egészséges kutyáknál a vakcinák akár 5 évig is védettséget biztosítanak.

Az AAHA azonban csak javaslatot tesz, nem kötelező protokollokat alkot e kérdésben. Mivel az állatorvosi társadalom szemlélete lassan változik csak ebben a kérdésben – részben a félretájékoztatás, részben a szakma konzervatív természete miatt -, csak lassan terjed el a ritkább vakcinázás protokollja. Próbaképpen megnéztem 10 állatorvosi honlapot, mindegyik évenkénti vakcinázást javasolt. (Saját állatorvosaink szerencsére nem tartoznak közéjük :-).)

Dr. Schultz időközben publikálta azon problémák listáját, melyet a gyakori vakcinázás okozhat. Ezt itt nem szeretném részletezni, de szerepel köztük pl. az ételallergia is, melyet a vakcina vivőanyaga okoz.

 

A bejegyzés az „Are we vaccinatng too much,” (JAVMA, No. 4, August 15, 1995, pg. 421.) cikk alapján készült.

Máriatövis (Silybum marianum)

Népies nevei: őszbogáncs, szamárkóró, Boldogasszony teje, máriabogáncs, Szűz Mária Teje, angolul: Milk thistle.

silybum-marianumEz a bogáncsra hasonlító, lila virágú, mutatós gyógynövényt a májbetegségek, és mérgezések csodaszereként tartják számon. Májvédő hatása tudományosan is elismert. Szerepel az Európai Gyógyszerkönyvben, 2013-ban az Év Gyógynövénye volt.

A májkárosító mérgek lebontásában tapasztalt hatékonysága már-már legendás. Olvastam olyan adatot is, hogy az infúzióval bevitt máriatövis-kivonat gyilkos galóca mérgezés esetén is képes megakadályozni a májsejtek tömeges pusztulását. Sokan a túlzott alkoholfogyasztás másnapján alkalmazzák, mert gyorsan regenerálja a májat, megszünteti a másnaposság, okozta tünetek többségét.

Termésének legfontosabb hatóanyaga a szilimarin, amely több fontos hatással bír:

  • serkenti az új májsejtek (hepatocyták) képződését, a májsejtek osztódását, ezáltal elősegíti a károsodott májszövet regenerációját
  • gyorsítja a májban a mérgek lebontását már kialakult mérgezések esetén
  • előzetesen adagolva csökkenti bizonyos gyógyszerek (pl. citosztatikum) mérgező hatását
  • védi a sejtmembránt, átjárhatatlanná teszi egyes mérgekkel szemben
  • serkenti az epetermelést, ezáltal a zsírok lebontását
  • antioxidáns, fokozza a sejtek fehérjeszintézisét, megköti a szabadgyököket

E hatások más szervek működését is pozitívan befolyásolja:

  • a fertőzéses eredetű vesekárosodás, a máriatövis felgyorsítja a gyógyulási folyamatot
  • enyhíti a hasnyálmirigy gyulladás tüneteit
  • antioxidáns hatású
  • a programozott sejthalál módosításával csökkenti a daganatok kialakulásának esélyét, megakadályozza, lassítja a rákos sejtek osztódását.
  • csökkenti a vércukorszintet

Mark E. Richardson: The Truth Cause of Allergies c. cikkében arról ír, hogy az allergiás reakció jelentkezését a máj méregtelenítő funkciójának elégtelensége okozza. A méregtelenítő funkcióban bekövetkező kismértékű elégtelenség is oly mértékben megemeli a vérben keringő toxinok mennyiségét, hogy a szervezet védekezésül hisztamint kezd termelni, ami raktározódik. Amikor a szervezetbe allergén anyag jut, a szervezet hisztamint szabadít fel, ami allergiás tüneteket produkál a kutyánál. Hogy ezt kivédjük, elsődlegesen a szervezet reakcióképességét kell normalizálni. Ha a máj méregtelenítésével csökkenthetjük a vérben keringő toxinok mennyiségét, csökkenni fog a hisztamint termelés is, ami okán enyhülnek vagy megszűnnek az allergiás tünetek.

Pozitív hatásait a kutyák gyógykezelésében is eredményesen használják, főként a májbetegségek gyógyításában vannak dokumentált tapasztalatok.

A fentebb említett cikkre hivatkozva természetgyógyász állatorvosok az allergia kezelésében is alkalmazzák a máriatövist, állítólag működik…

A máriatövisre mindig gyógyszerként tekintsünk, ne pedig étrend kiegészítőként.

Alkalmazása elsősorban:

  • akut és krónikus gyulladásos, valamint degeneratív májbetegségek esetén,
  • epekövesség esetén,
  • mérgezések (pl. patkányméreg), a májat károsító toxinok, gyógyszerek semlegesítésében,
  • egyes daganatos betegségek, kemoterápia esetén javallott.

Tehát NEM javallott megelőzésképpen, étrend kiegészítőként alkalmazni.

ADAGOLÁSA

Kúraszerűen javallott adni, 3-6 hetes szedést követően 1-3 hét szünetet kell tartani. Számos máriatövis készítmény kapható, olyat válasszunk, melynek szilimarin tartalma legalább 80%.

A kifejezetten kutyák számára gyártott készítmények a rajtuk lévő adagolási útmutató szerint alkalmazzuk, de aki humán készítményt vásárol (amik jóval olcsóbbak!), akkor az alábbi útmutató szerint járjunk el:

5 kg-ig az ember adag 15%-a

5-10 kg között            20%-a

11–20 kg között         30%-a

21-35 kg között          50%-a

36-50 kg között          75%-a

50 felett                      100%-a

(Forrás: Healty pets – Naturally)

Másutt: az oldatból a kezdő adag 10 kg-ként ¼ teáskanálnyi, a porból 4-10 mg/kg.

Súlyos állapotban (akut gyulladás, heveny mérgezés) 400 mg/10 kg testsúly, vagy a fenti útmutatóban szereplő adag 2.-3x-a.

MELLÉKHATÁSOK
Alkalmazása esetén enyhe hasmenés, puffadás előfordulhat.

Vemhes és szoptató kutyáknál nem ajánlott, mert nincsenek megbízható klinikai tapasztalatok arra vonatkozóan, árt-e a magzatoknak/kölyköknek.

“Trash to cash”

Keith Levy, a Royal Canin USA elnökének a Forbes magazinban megjelent interjújában (a cikk címe: Dog Food Made From Feathers: A Win-Win for Royal Canin) arról beszélt, hogy sok vásárló a maga képére akarja formálni kutyájának takarmányozását, ezért pl. Blöki is csak organikusan előállított eledelt kap, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy az első összetevő hús legyen. A Royal Canin azonban nem ezekre, hanem a végeredményre fókuszál. Levy szerint a kutyatulajdonosok csupán csak valamiféle hóbortból preferálják azokat a kutyakajákat, amelyeknek az elsődleges alapanyaga hús, holott ez irreleváns a végeredmény (analitikai összetevők, magas fehérjetartalom) szempontjából. Ennek szellemében az utóbbi évtizedben alternatív fehérjeforrások után kutattak, és meg is találták a toll-liszt (feather meal) személyében.

Mi is az a toll-liszt?

A toll szárazanyag tartalmának 96%-a fehérje, közelebbről keratin, ami amellett, hogy emészthetetlen, aminosav összetétele sok ponton számottevően eltér a kutya aminosav szükségletétől, pl. a lizin illetve metionin tartalma alacsony, cisztin tartalma magas. Aminosav profilja ITT látható.

Az emészthetővé tétel érdekében meg kell változtatni a tollat alkotó keratin molekula térszerkezetét, ezt hívják hidrolízisnek. A fehérje hidrolízise során enzimek és egyéb adalékanyagok segítségével bontják le az emészthetetlen keratin fehérjét aminosavakra, amelyek így már fel tudnak szívódni a bélből. A folyamathoz használt adalékanyagok között megtalálhatjuk pl. a sósavat, kénsavat, vagy lúgot is. (Arra nem találtam adatot, hogy a csirkegyárakban alkalmazott, és a tollakban lerakódó vegyi anyagokat, pl. arzént hogy vonják ki a tollból…)

A toll-lisztet az agráripar régóta használja trágyaként, valamint adalékanyagként a baromfi-, hal- és sertéstakarmányozásban (tehát nem elsődleges fehérjeforrásként!). A 2000-es évek kezdete óta már a háziállat-eledel ipar is felhasználja alapanyagként, pl. a Royal Canin egyes termékeikben, mint elsődleges fehérjeforrást.

Honnan származik a toll? A csirkegyárakból, azaz a toll-liszt előállításához a baromfifeldolgozó iparban termelődő vágóhídi hulladékot használják fel, ami így néz ki:

toll

Levy szerint a toll-liszt tápanyagban gazdag és ízletes a kutya számára. Ezt úgy érik el, hogy a hidrolízissel aminosavakra bontott tollat mesterségesen ízesítik, hisz az aminosavak önmagukban nem ízletesek. A hidrolizáció során aminosavakra bontott fehérje másik előnye Levy szerint, hogy az immunrendszer nem fogja testidegen fehérjeként azonosítani, azaz nem okoz allergiát.

A Royal Canin másik fontos fehérjeforrása a hidrolizált szójafehérje, és kiterjedt kutatásokat végeznek arra vonatkozóan, hogyan tudnák a férgeket (worm) alternatív fehérjeforrásként felhasználni termékeikben.

Az, hogy a hidrolizált toll-fehérje nem okoz allergiát, sokak számára vonzó lehet, ám ez bármilyen más hidrolizált fehérjére igaz, szóval szerintem ez nem elegendő ok arra, hogy toll-liszt alapú táppal etessek. Én legalábbis semmi vonzót nem találok ebben az összetételben: kukoricakeményítő, alacsony molekulatömegű madártoll-hidrolizátum (L-aminosavak- és oligopeptidek-forrása), kókuszolaj, szójaolaj, ásványi sók, növényi rostok, stb.(Royal Canin Anallergenic táp.)

Ám ha van olyan, akit ez nem zavar, egy dolgot akkor is érdemes megfontolni. A cisztinuriában, vagy bármilyen vesebetegségben szenvedő kutyák esetében mindenképpen kerülni kell a toll-lisztet tartalmazó tápokat, mert a magas cisztin tartalom vesekőképződést okoz. Tehát ha az összetevők között szerepelnek az alábbiak: feather meal, a poultry or chicken digest, vagy a poultry/chicken by product, kerüljük el.

Bár Levy szerint a toll-liszt előállítása költségesebb, mint a csirkehús, senkinek ne legyenek kétségei, a tápgyártók nem biológiai értéke, hanem költséghatékonysága miatt használja őket. „Trash to cash”, szemétből pénzt csinálni, kinek ne érné meg?

poultry feather meal_thumb[1]

Következik: Az idős kutya táplálása.

 

Keményítők a tápokban

A kutyatáp piacon egyre több márka vezeti be gabonamentes termékét azt sugallva (vagy direkt ajánlással), hogy ezek hipoallergén tápok, allergiában szenvedő kutyák is fogyaszthatják. (Olykor visszakérdezek a tukmálós eladóknál: atópiás allergiára is jó? Persze fogalmuk sincs, miről beszélek, jön a terelés és/vagy a betanult szöveg zsolozsmázása.)

E termékekben glutént nem tartalmazó borsóval, rizzsel, burgonyával helyettesítik a gabonákat, így valóban nagyon hasznosak lehetnek egy olyan kutya számára, aki glutén érzékeny. Ám sajnálatos módon az erős viszketéssel, vakarózással, a mancsok rágicsálásával  járó tünetegyüttes, vagy a makacs fülfertőzés mögött koránt sem biztos, hogy gabonaallergia áll, hanem pl. az élesztőgombák elszaporodása (vagy sok minden más).

Az élesztőgombák a kutya normál flórjának részei, a szervezetben és a kültakarón egyaránt jelen vannak, ám extrém mértékű elszaporodásuk erős viszketést, vakarózást, a mancs rágicsálását, harapdálását, súlyosabb esetben gombás bőrgyulladást, gombás fülfertőzést okoznak.

Mikor szaporodik el? Kell hozzá egy legyengült immunrendszer (amely együtt jár a bőr ellenállóképességének csökkenésével is), valamint bőséges szénhidrát bevitel, hogy az élesztőgombácskáknak legyen mit zabálnia. Ők ugyanis cukorral táplálkoznak, amelyet a szervezet bőségesen előállít számukra a keményítőtartalmú kutyakajából.

Miben van keményítő? Mindenben, amivel a tápokban a gabonát helyettesítik, azaz a rizsben, burgonyában, édesburgonyában, borsóban. Az anyagcsere során a keményítő cukorra bomlik, igazi terülj-terülj asztalkám az élesztőgombáknak, akik a kutya emésztőrendszerében és a szőrtüszőkben egyaránt esztelen szaporodásba kezdenek, a fenti tüneteket okozva. Tehát önmagában a gabonamentesség (grain-free) még koránt sem garancia a viszketés-mentességre.

Viszketős kutyánál tehát célszerű erősen visszafogni a keményítő bevitelt (is), ezzel párhuzamosan fel kell erősíteni az immunrendszerét, javítani kell a bőr ellenállóképességét. Legfontosabb azonban egy megbízható diagnózis.

starch

 A képen nem szereplő rizsben 810 g keményítő van kg-ként.

 

(Képen látható adatok forrása: Borggreve et al; Murray et al.)