Nyers hal vs. halolaj

A halolaj magas omega-3 tartalmának köszönhetően talán az egyik leggyakrabban adagolt étrendkiegészítő, azonban az talán kevéssé ismert róla hogy káros is lehet, egyrészt a tengerek, folyóvizek szennyezettsége, másrészt az omega-3 instabilitása miatt.

Hatásosságát tekintve is csorbult a nimbusza, egyre több kutatás bizonyítja, a halolaj nem rendelkezik ugyan azokkal a kedvező élettani hatásokkal, mint a hal fogyasztása. Bár a halolaj kapszulákat még ma is ajánlják a szív- és keringési betegségek megelőzésére, egy DART-2 néven futó kutatás (az angina pectoris és a halolaj összefüggéseit kutatta) eredményei szerint a halolajt fogyasztók között megnövekedett a szívbetegségek kialakulása és a hirtelen szívhalál. (Személyes tapasztalat: 1,5x magasabb volt a triglicerid szintem 2 hónap halolaj kapszula fogyasztása után, mint eredetileg.)

Számos kutatás igazolta ugyanakkor, hogy a heti 2-4 adag halat fogyasztók körében csökkent pl. a stroke gyakorisága, míg halolajjal ez a hatás nem váltható ki. Tehát, a kedvező élettani hatás eléréséhez nem mindegy, hogy halat, vagy halolajat fogyasztunk.

Miért ne halolajat?

Az omega-3 rendkívül érzékeny a hőmérsékletre, fényre, levegőre, így a halolaj gyártási folyamata, valamint tárolás során az omega-3 nagy része tönkre megy, és kedvezőtlen kémiai folyamatok indulnak be benne.

A halolaj levegővel érintkezve, azaz minden egyes használatkor azonnal oxidálódni kezd – ezt hívják oxidatív stressznek -, szabadgyökök és malondialdehid (MDA) alakulnak ki benne, mindkettő káros a kutya szervezetére.

Az oxidatív stressz mellett a tengeri halakból készült halolajaknak az óceánok szennyezettsége miatt magas lehet a nehézfém (elsősorban higany) és egyes mérgező anyagok, pl. PCB (poliklórozott bifenil) és dioxin tartalma. Bár karcinogén hatása miatt a PBC-t már 40 éve betiltották, mivel nem bomlik le, máig jelen van a tengerekben. A halfarmon nevelt halakkal sem jobb a helyzet, a PBC (valamint számottevő mennyiségű antibiotikum) ezekben is megtalálható, különösen az európai tenyészetek érintettek.

Ugyan számos gyártó feltünteti a címkéjén, hogy a termék nem tartalmaz toxinokat, egy 2010-ben lezajlott bírósági per során bizonyosságot nyert, hogy a „mentes” halolajakban is van PCB.

Miért baj ez? Mind az MDA, mind a szabad gyökök károsítják a fehérjéket, a DNS-t és a sejtek szerkezetét, és korai öregedést okoznak. A nehézfémek idegrendszeri zavarokat, vakságot, rákot, irreverzibilis máj- és vesekárosodást és akár halált is okozhatnak. A PCB bőrproblémákat, izomgörcsöket, hörghurutot és idegrendszeri rendellenességeket, a dioxin bőr, az endokrin rendszer, a máj és az immunrendszer problémáit, reprodukciós zavarokat, valamint egyes rákok kialakulását idézi elő, főleg fiatal kutyáknál. A PBC hat, a higany 1egy év alatt ürül ki a szervezetből.

Mit tehetünk?

Milyen halat?

A szennyezettség kivédésére (vagy a kockázat csökkentésére) javasolt megoldás: minél kisebb a hal, annál kevesebb szennyeződést tartalmaz. Legjobb a szardínia, sprotni, szardella. Ezek konzerv változataiból a vízben eltett változat javasolt.

A halakat nyersen adjuk, főve a csontos, szálkák keménnyé válnak és sérüléseket okozhatnak a tápcsatornában, továbbá az omega3 mennyiségét is csökkenti a hőkezelés.

A nyers halakat felhasználás előtt ajánlatos legalább 1 hétig fagyasztani, hogy elpusztuljanak benne az esetleges káros baktériumok és paraziták. A paraziták miatt kerülendő az Alaszka és Kalifornia közöti régióból kifogott lazac, ez parazitákkal különösen fertőzött terület.

Mivel a hal bőrében és belső szerveiben halmozódnak fel a nehézfémek és egyéb mérgező anyagok, nagyobb halak esetén ezeket ne etessük. A hal bőre akár tízezerszer több PBC-t tartalmazhat, mint a víz, amiben a hal él.  Ez okból kerülendő a halbőrből készített, szárított jutalomfalat is, valamint azok a halolajak, melyekhez a hal bőrét és belsőségeit is felhasználták (amennyiben ez kideríthető)!

Milyen halolajat?

Fontos tudni, hogy a halolaj terméken lévő szavatossági idő a felbontatlan termékre vonatkozik. Amikor felbontunk egy flakon halolajat, a kedvezőtlen kémiai folyamatok azonnal beindulnak, és nem megfelelő tárolás mellett 30, gondos tárolás mellet pedig 90 napon belül veszélyessé válnak.

Mi a nem gondos tárolás? Ha fénynek, levegőnek, melegnek kitéve tartjuk a halolajas flakont. Tehát mindig hűtőszekrényben, vagy annak megfelelő hőmérsékletű helyen tároljuk, gondosan lezárva, fénytől védve. Ebből következik, hogy ne vegyünk átlátszó flakonú terméket, vagy ha már megvettük, be kell csomagolni alufóliába.

A kapszulázott halolajra is ez vonatkozik, minden egyes üveg/levél elővételekor károsító fénynek tesszük ki.

Lehetőleg kis kiszerelésű, vagy max. 90 napra elegendő terméket vásároljunk, sajnos így biztosan drágább lesz.

Kerüljük a pumpás kiszereléseket, hisz ezek a palackba is juttatnak levegőt, ami felgyorsítja az oxidációs folyamatot.

Csak olyan terméket vásároljunk, ami tartalmaz alfa, gamma és delta tokoferot (E-vitamin), ezek semlegesítik a szabadgyököket, lassítják az oxidációs folyamatot.

Szerezzünk információkat a gyártótól, és ellenőrizzük, rendelkezik e a termék tanúsítvánnyal. A Certificate of Analysis (COA) jelzést keressük a címkén. Ez egyfajta biztosíték a minőségre, de nem ad sajnos teljes garanciát, ahogy azt több vizsgálat, és a már említett per is bizonyította.

Mindig ellenőrizzük, nem avas-e a halolaj, friss, tenger szagúnak kell lennie, nem pedig rothadt hal szagúnak.

Legyen etanol mentes. A feldolgozás során költségcsökkentési céllal használt etanol káros a kutya szervezetére, elsősorban a központi idegrendszerre (koordinációs problémákat, tudatzavart, álmosságot okoz). A halolaj etanol tartalmát otthon is ellenőrizhetjük. Öntsünk egy is halolajat egy hungarocell pohárba. Ha az olaj kevesebb, mint 30 perc alatt átmarja a poharat, biztosan tartalmaz etanolt.

 

Reklámok

A labradorok weboldala

Már látogatható a Falkánk, a Piperkőc labradorok honlapja. Egyelőre a jelenleg elérhető kölykökről szóló információk, és néhány egyéb tartalom van fenn, de folyamatosan bővítjük. Itt érhető el: http://piperkockennel.wordpress.com

Itt a Kutyakonyhán hamarosan a halolajakról írok új bejegyzést.

 

Probiotikumok

Ma már minden magára valamit adó táp címkéjén szerepel a probiotikum, sokszor konkrétan megnevezve a baktérium törzseket is. Nem véletlen azonban, hogy nem azt írtam: a tápokban van probiotikum. Ugyanis az alapanyagok ilyen mértékű feldolgozottságában csak rendkívül elenyésző számban vannak élő organizmusok, ezért úgy kell tekintenünk rájuk, mintha nem is lennének.

Erre vonatkozóan vizsgálatot is végeztek egy kanadai állatorvosi egyetemen. A 19 bevizsgált táp egyikében sem találták meg az összes, a címkéken szereplő mikroorganizmust, a negyedében pedig semmilyen élő organizmus nem volt. Ugyanakkor a tápok felében olyan baktériumtelepek nőttek, melyeknek nem lett volna szabad ott lenniük.

A probiotikum a gyógyszerhez hasonló gyűjtőfogalom, „hatóanyaga” élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) valamilyen kombinációja. Ezek a „jó” mikroorganizmusok a kutya szervezetében is megtalálhatók sok más, kórokozónak tekinthető „rossz” mikroorganizmussal (pl. E-coli) egyetemben, ezeket összefoglalóan mikrobiomnak nevezzük. A káros és hasznos mikroorganizmusok egyensúlya, egymáshoz viszonyított aránya az egészség fontos tényezője, az egyensúly felbomlása idővel diszfunkcionális működéshez, majd betegségekhez (pl. allergia) vezethetnek.

A kutya szervezetében leggyakrabban megtalálható „jó” baktériumok az alábbiak:

  • Lactobacillus acidophilus
  • Enterococcus faecium
  • Bifidobacterium lactis
  • Lactobacillus casei
  • Bifidobacterium breve

A hasznos mikroorganizmusok tartják kontroll alatt a károsak elszaporodását, pl. egyes lactobacillus törzsek anyagcseretermékei gátolják egyes kórokozók növekedését.

Az egyensúly felbomlásának hátterében leggyakrabban az antibiotikumos kezelés szerepel, hisz a gyógyszer a hasznos baktériumokat is elpusztítja, lehetőséget teremtve a káros mikroorganizmusok későbbi elszaporodásának, és az egyensúly káros felé tolódásának. Hasonló károkat okozhat a szteroidok, non-szteroid gyulladáscsökkentők adása, a környezetben lévő toxinok, a túlvakcinázás, krónikus stressz, magas szénhidrát tartalmú táplálék.

Mire jó?

A kutyák szervezetében lévő mikrobiomnak számos élettani funkciója van, többek között.

  • az immunrendszer fontos építőkövei, növelik a szervezetnek a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét;
  • részt vesznek a szénhidrátok lebontásában, támogatják az emésztést, csökkenti a gázképződést és a kellemetlen szájszagot;
  • segítik a tápanyagok felszívódását;
  • részt vesznek vitaminok és enzimek szintézisében.

Kell-e adni rendszeresen?

Nem. Az egészséges kutya szervezete képes fenntartani a bélflóra kívánatos egyensúlyát. Az alábbi esetekben azonban érdemes adni, antibiotikumos kezelés alatt/után pedig mondhatni kötelező.

  • Ha a kutyát valamilyen stressz éri (pl. utazás, költözés, panzió).
  • Helytelen táplálkozás/étrendváltás miatt kialakult hasmenés.
  • Antibiotikumos v. hosszabb szteroidos kezelés alatt/után, lehetőleg koncentrált formában, ilyenkor a probiotikus joghurt nem biztos, hogy elegendő.
  • Hasmenés esetén, de a tartós hasmenés okát mindenképpen tisztázni kell, mert pl. a bélgyulladást nem lehet csak probiotikummal orvosolni.
  • Idős kutyáknak, ha már romlik a tápanyagok felszívódása.

Mikor ne adjunk?

Fél évnél fiatalabb egészséges kölyköknek, mert ha túladagoljuk, a fejlődésben lévő emésztőrendszere túlterhelődhet.

FONTOS! Az emésztőrendszeri betegség tüneteit mutató kutyát nem lehet probiotikummal meggyógyítani, sosem helyettesítheti az orvosi ellátást!

Ha probiotikum fogyasztás mellett a kutyának gyomorpanaszai lesznek, valószínűleg „túladagoltuk”.

 Mire kell figyelni probiotikum vásárlása előtt?

Tudni kell, hogy minden probiotikumnak számít, amiben élő mikroorganizmusok vannak. Ezek mennyiségét jelzi a csíraszám (életképes baktériumok száma), aminek a hatékony termékekben többmilliós vagy milliárdos nagyságrendűnek kell lennie. A csíraszámot általában a CFU rövidítéssel jelzik (CFU=colony-forming units, azaz kolóniaképző egység) a termék 1 grammjára vonatkoztatva. A 106 a milliós, a 109 a milliárdos nagyságrendet jelenti (1pl. 2x 106 CFU azt jelenti, hogy 1 gramm termékben 2 millió a csíraszám, a 2x 109 CFU pedig 2 milliárddal egyenlő).

A lejárati dátum mellett ellenőrizni kell azt is, hogy a gyártás után mikor kezd el a termékben csökkenni a mikroorganizmusok száma. Tehát a gyártás ideje fontosabb, mint a lejárati idő.

Humán probiotikum is jó-e a kutyának?

Rövid válasz: NEM.

Hosszabb válasz: az emberben a bifidus törzs a legjellemzőbb, addig kutyában ez jóval kisebb számban található meg, így pl. egy bifidus törzset tartalmazó humán probiotikum a kutya bélflóráján nem erősíti és feljavítja, hanem felborítja annak egyensúlyát.

Továbbá, a kutya gyomra jóval savasabb közeg, mint az emberé, így a humán készítmények nem biztos, hogy túlélik a kutyagyomor savfürdőjét.

Mi a különbség az étrendkiegészítők és a természetes probiotikumok között?

Az étrendkiegészítőkben liofilizált (fagyasztva szárított), míg természetes formájában, azaz a tejtermékekben, fermentált (erjesztett) élelmiszerekben élő mikroorganizmusok vannak, és jóval nagyobb számban, mint a liofilizált formában. Mindig az élő mikroorganizmusok bevitelére kell törekedni.

Akár a gyári készítmények, akár a természetes formák mellett döntünk, hasznos hetente variálni őket, hogy a kutya minél változatosabb baktérium populációkkal találkozzon, hasonlóan a bélflóra összetételéhez.

Csináljunk probiotikumot

A természetes probiotikum bevitelének legkézenfekvőbb formája, ha valamilyen savanyított tejtermékeket, kefírt, joghurtot vásárolunk, de ezt akár otthon is elkészíthetjük. Legegyszerűbb formája, ha fél liter pasztőrözött teljes tejet (kecske, tehén) beoltunk egy kapszula készen vásárolható probiotikummal. Megfelelő kultúra birtokában készíthetünk kefírt vagy joghurtot is, ezek közül az alacsony tejcukor tartalmú kecsketejből készült kefir ajánlott.

 Alternatív megoldások

A kutyáknál is ismert a laktóz-intolerancia, azaz amikor a szervezet nem tudja megfelelőn lebontani, és ebből következően rendesen megemészteni a tejcukrot (laktóz). Tünetei: hasmenés, puffadás, belek gázossága, hányinger, és gyomorgörcsök.

Szerencsére ebben az esetben is van megoldás a probiotikum bevitelre valamilyen tejsavas erjedésen átesett zöldség/gyümölcs formájában. A tejsavas erjesztés során nagy mennyiségű hasznos mikroorganizmus és enzim termelődik, melyek „előemésztik” az ételeket, a bennük lévő tápanyagok könnyebben felszívódnak, a kutya szervezete jól tudja őket hasznosítani (magas biológiai értékűek).

Savanyú káposzta

A legkönnyebben elérhető friss savanyú káposzta nagyszerű, laktóz-mentes probiotkum forrás a kutya számára. Az erjesztett savanyú káposzta (vagy más zöldség) megszámlálhatatlan mennyiségben tartalmaz hasznos baktériumokat, valamin A, C, B, E vitaminokat, továbbá magas a kalcium, magnézium, folsav, vas tartalma.

Fokozatosan vezessük be, a napi adag 1-3 teáskanál/10 kg.

Amire figyelni kell: vannak bort tartalmazó savanyú káposzták is, ezt természetesen tilos adni.

 Erjesztett (kovászolt) alma

A tejsavas erjedésen átesett alma jól emészthető, a kutya szervezete több tápanyagot tud belőle hasznosítani. Magasabb a vitamintartalma, mint a nem erjesztett gyümölcsöké, zöldségeké. Könnyen készíthetünk otthon is az alábbiakból:

  • 3 közepes méretű, lehetőleg vegyszermentesen termelt alma
  • 1 citrom kifacsart leve
  • 1 evőkanál Himalája só
  • 1 l víz

Az almákat negyedeljük, magjukat vágjuk ki, szeleteljük vékonyra, és tegyük egy üvegbe. A sót és a citrom héját tegyük a vízbe, forrásig melegítsük, hogy a só feloldódjon benne, majd öntsük az almákra, el kell lepnie. Műanyag leszorítóval vagy vastagabb almaszeletekkel tartsuk a víz alatt az almákat. Az üveg száját kössük le egy tiszta, légáteresztő textíliával. Szobahőmérsékleten hagyjuk erjedni 3-4 napig. Akkor jó, ha a vízben apró buborékok keletkeznek.

Édes ízű, enyhe csípős beütéssel. Ha készen van, tegyük a hűtőszekrénybe, itt három hónapig eltartható. 10 kg-ként 1-2 evőkanálnyi a napi adagja.

fermentalt_alma

3 napja fermentálódó alma

Kimcsi, azaz fermentált káposzta

A kimcsit hagyományosan káposztából készítik, de számos más zöldséget is felhasználhatunk hozzá, pl. sárgarépát, céklát, batátát, csicsókát. A fermentált almához hasonlóan készül. A zöldségeket szeleteljük vagy gyaluljuk vékonyra, helyezzük üvegbe, és öntsük fel a sós, citromos vízzel.

Kókuszvíz-kefir

„Kefirt” tej felhasználása nélkül is készíthetünk, mégpedig kókuszvíz, víz és kefír starter segítségével. Egy üvegkancsóban 2-4 evőkanál kefir starter granulátumot keverjünk össze 4 csésze kókuszvízzel, lazán lefedve hagyjuk 12 órán át szobahőmérsékleten állni. Ha letelt, elkezdhetjük kóstolgatni, és amikor elérte az erjedés kívánatos mértékét, szűrjük le. A kefir gombákat egy újabb adag kókuszvízzel vagy tejjel újra felhasználhatjuk.

Chlorella, kék-alga, spirulina

Nagy mennyiségben tartalmaznak lactobacillust és  bifido-baktériumokat. A por alakban kapható kék-alga növényi fehérjéket, béta-karotint, több mint 60-féle enzimet, vitamint, ásványi anyagokat. Az algában található 10 nem esszenciális, és 8 esszenciális, könnyen felszívódó aminosav a kutya számára magas biológia értékkel bír.

Zöld pacal

A marha előgyomrának tisztítatlan változata, nagy mennyiségben tartalmaz hasznos mikroorganizmusokat, enzimeket, és előemésztett növényi részeket. Nyersen kell etetni.

A mikrobiom is éhes – prebiotikumok

A bélflórát alkotó mikroorganizmusoknak aktivitásuk és hatékonyáguk növelése érdekében táplálékra is szüksége van, mégpedig vízben nem oldódó rostokra, azaz prebiotikumokra. Tehát a probiotikum mellé ezt is adagolni kell. Néhány példa: bogyós gyümölcsök, pitypanglevél, almaecet, fermentált alma, őrölt lenmag.

kokenylekvar.JPG

A nyers csirke etetése bénulást okozhat! Vagy mégsem…

Az Dr. Matthias le Chevoir vezette ausztrál állatorvosi kutatás szerint a nyers csirke, különösen a csirkenyak etetése jelentősen megnöveli az akut polyradiculoneuritis (APN) kockázatát.

Az APN, vagy hátulsó testfél gyengeség egy perifériás ideg rendellenesség, mely a végtagok bénulásával járhat.  A betegség lényege, hogy az immunrendszer hibás működése miatt károsodik az idegsejteket „szigetelő” myelin-hüvely, aminek következtében nem lesz megfelelő az információtovábbítás az idegsejtek és az izmok között, ez pedig végül bénuláshoz vezet.

A rendellenes immunválasz hátterében a feltételezések szerint egy régebbi fertőzés, vagy autoimmun folyamat állhat. A betegségnek van emberi megfelelője is, a Ladry-Guillain-Barré szindróma, melynél egyes esetekben az ember emésztőrendszeréből kimutatható egy Campilobacter jejuni nevű baktérium. A feltételezések szerint ez a baktérium módosítja az immunrendszer működését, ami aztán az Ladry-Guillain-Barré szindróma kialakulásához vezet.

Ezt az öszefüggést vette alapul az ausztrál kutatás, melynek során 27 APN-es, és 47 egészséges kutyánál vizsgálták a székletet, valamint a viselkedési és étkezési szokásokat, különös tekintettel a nyers csirke fogyasztására. A székletminták vizsgálata azt mutatta, hogy az APN-es kutyák 48%-ban kimutatható volt a Campilobacter fertőzés, és összességében 9,4x gyakrabban fordult elő, mint a kontroll csoportban. Mivel az APN-es kutyák 98%-a nyers étrenden volt, azt feltételezik, hogy a baktérium a nyers csirkehús etetése során jut a kutya szervezetébe. Ennek kivédése érdekében a nyers etetés helyett a tápok etetését javasolják.

Az eredmények publikálása után felhördült az állatorvosi szakma, különösen a nyers etetést pártoló része, a média is felkapta, majd hamarosan megjelentek a kritikák is.

Dr. Conor Brady a dogfirst.com oldalon publikált egy hosszabb cáfolatot a Campilobacter fertőzés és az APN összefüggése között. Szerinte a kutatás felépítése, és a levont következtetések is hibásak, az alábbi okok miatt:

  1. A Campilobacter a kutyák és macskák közel felének a tápcsatornájában megtalálható függetlenül attól, tápot eszik, vagy nyerset. Tehát az, hogy az APN-es kutyák 48%-a Campilobacter fertőzött, nem kiugró gyakoriság, hanem majdnem azonos a normál kutya populációval.
  2. Korábbi kutatások vizsgálták már az APN és a Campilobacter összefüggését, és nem találtak kapcsolatot. 2011-ben az Ehrilia canis, a Campilobacter, a Borrelia burgdorferi, a Toxoplazma gondii, a Neospora caninum, valamint a szopornyica vírus és az APN közötti ok-okozati összefüggést vizsgálva csupán a Toxoplazma gondii esetében találtak szignifikáns kapcsolatot.
  3. A nyers csirke etetése okozta APN teória ellen szól az is, hogy 4-8 hetes labradoroknál is dokumentáltak már APN-t, akik nyilvánvalóan még sosem ettek nyers csirkét.
  4. A kutatás rendkívül kis mintával dolgozott, és a kontroll csoport nem random módon volt kiválasztva. (Mindkettő alapvető kutatás-tervezési hiba.) A kontroll csoportban jóval alacsonyabb volt a nyersen étkező kutyák aránya, átlagos testsúlyuk pedig majdnem 2x több volt, mint a betegséggel érintett csoportban.
  5. Ha az érintett kutyák 48%-nak székletmintájában jelen volt a Campilobacter, és ők több nyers csirkenyakat és szárnyat esznek, mint a kontroll csoport, ebből nem következik az, hogy ez okozza az APN-t. Mert akkor mi okozza a negatív székletmintát produkáló, de nyers étrenden lévő kutyáknál?

Szerinte sokkal inkább arról lehet szó, mint a szőrtüsző atka esetében. A kutyák szervezetében az atka  állandóan jelen van, de csak akkor tud elszaporodni és okoz tüneteket, ha a szervezet valamilyen fertőzés miatt legyengül. Az APN-re lefordítva: a Campilobacter az APN miatt legyengült kutya szervezetében tud elszaporodni, és ekkor jelenik meg a székletben is.

Felteszi a kérdést: még ha tudományosan bizonyított is lenne a nyers csirke fogyasztása és az APN közötti ok-okozati összefüggés, miért kellene a nyers étrendet teljes mértékben elhagyni, és áttérni az amúgy főleg csirkéből készülő táppal való etetésre? (A nyers étrend nem egyenlő a nyers csirkével.)

Röviden összefoglalva: az ausztrál kutatás kutatásmódszertani hibák miatt nem bizonyítja, hogy kapcsolat lenne a nyers csirke etetése, és az APN között.

A Campilobacter

Hasonló megállapításokat tesz a The Raw Feeding Community weboldal is, az alábbiakat hangsúlyozva:

  1. Jelenlegi ismeretek szerint az APN nem köthető egyetlen kiváltó okhoz, de mindenképpen köthető a legyengült, vagy túlérzékeny immunrendszerhez. Az APN a mosómedve harapással is összefüggésbe hozható, ezért Coonhound Paralysis-nek is nevezik.
  2. Az APN-nek a Campilobacterrel való kapcsolata még nem teljesen felderített, és az semmiképpen nem jelenthető ki, hogy közvetlen okozója, hisz a baktérium az egészséges kutyák 76%-nak a székletében is előfordul, tehát a jelenléte önmagában nem patogén. Más kutatások magasabb arányban találtak Campilobactert az egészséges kontrollcsoport székletében, mint az APN-es kutyákéban.
  3. Az ausztrál kutatók az APN kivédése érdekében a táppal való etetést javasolják, de ezzel két baj van: egyrészt nem készült kutatás arra vonatkozóan, van-e Campilobacter a száraztápban, ugyanakkor ismert, hogy a Campilobacter hatékonyan áll ellen az élelmiszer feldolgozásnak, tehát nagyon is valószínű, hogy a tápban is megtalálható.
  4. Gyenge, vagy túlérzékeny immunrendszerű kutyáknál nagyon fontos, hogy a gazdi a nyers etetés minden rizikóját számításba vegye, és különös gondot kell fordítani a hús tárolására, feldolgozására, és a használt eszközök megfelelő tisztítására. Pl. hosszú fagyasztással csökkenthető a nyers csirkehús Campilobacter tartalma, bár nem mind pusztul el.

 

A végére még egy humán vonatkozású érdekesség. Miközben e témában olvasgattam, többször is belebotlottam egy figyelmeztetésbe: nem szabad a mosogató csapja alatt megmosni a nyers csirkét! Mégpedig azért, mert magában a húsban lévő baktériumok jelentős része elpusztul ugyan a főzés/sütés során, de a leöblítés során teleszórtuk már baktériummal a mosogatót és mindazon felületeket, ahol vagy amiben a csirkét megmostuk. A csap alatt való leöblítés helyett csak erre a célra használatos, fertőtleníthető edényekben célszerű a műveletet elvégezni.

Allergia imitátorok 3: Étel intolerancia

Allergia gyanúja esetén sok gazdi étel allergiára gyanakszik, pedig a valódi ételallergia valójában nagyon ritka, az étel/táplálék intolerancia 10-15x gyakoribb .

Mi a különbség?

Az allergia egy azonnali immunválasz, amikor az immunrendszer testidegenként azonosítja a szervezetbe jutó fehérjét, és antitesteket (IgE és IgG immunglobulinokat) kezd el termelni, hogy megsemmisítse. (I. típusú hiperszenzitivitás.)

Ezzel szemben az étel intolerancia krónikus állapot, amely hosszú hónapok, néha évek alatt alakul ki, ha az intoleranciát okozó ételt a kutya folyamatosan kapja. Itt nem az immunrendszer válaszreakciójáról van szó, mint az allergiánál, hanem emésztési problémákról, azaz a szervezet nem tud bizonyos alapanyagokat megemészteni.

Jellemző tünetei:

  • Irritábilis bélszindrómához hasonló emésztőrendszeri tünetek, hányás, hasmenés. EZ ALLERGIÁBAN NINCS!
  • Krónikus vakarózás.
  • Bélkorgás, böfögés, gázos belek.
  • Krónikus fülgyulladás.
  • A láb (mancs) gombás fertőzése, a mancs gyakori rágása.
  • A bőr kipirosodása, gyulladása.
  • A nyálban és a székletben IgA és IgM antitestek jelennek meg.

Az étel intolerancia a vérben, illetve a nyálban megtalálható IgA és IgM antitestek kimutatásával diagnosztizálható. Az allergiához hasonlóan pontosan kimutatható, mire, és milyen mértékben érzékeny a kutya.

A kezelése nagyon egyszerű: ki kell iktatni (eliminálni) az étrendből azokat a fehérjéket, melyekkel szemben intoleranciát mutat.

Amennyiben a kutya 12 vagy több fehérjeforrásra mutat intoleranciát, nagy valószínűséggel szivárgó bél szindrómája is van, ezért az elimináció mellett annak terápiáját is alkalmazni kell.