Nem minden allergia, ami annak látszik

Az allergia mára a kutyák között is “népbetegséggé” vált, én is rengeteg kérdést kapok allergiás tünetekkel kapcsolatban. A bőrtünetek megjelenésekor legtöbben ételallergiára gyanakodnak, ám ennek előfordulása jóval ritkább, mint ahogy azt a gazdik vélik, ráadásul könnyen összetéveszthető az étel intoleranciával. Hogy még nehezebb legyen a pontos diagnózis és a hatékony kezelés, vannak olyan állapotok, melyek tünetei hasonlítanak ugyan az allergiára, de hátterükben nem az immunrendszer túlműködéséről van szó. Ebben az összetett kérdéskörben próbálok meg valamiféle rendet vágni, több részletben.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciója, amikor az amúgy egészségre nem káros, azt nem veszélyeztető fehérjéket is betolakodóként kezeli és megtámadja. Extrém esetben az immunrendszer a test saját sejtjeit is megtámadja, ekkor beszélünk autoimmun betegségekről. A túlérzékenységi reakciók változatos megjelenési formájúak lehetnek, ezeket az orvostudomány négy típusba sorolja.

Az allergia az I. típusba tartozó túlérzékenységi reakció, ahol az allergén (testidegen fehérje) által kiváltott immunreakció során IgE-típusú ellenanyag (más néven antitest v.immunglobulin) termelődik, ami a hízósejtekhez és bazofil granulocitákhoz kötődik. (Azokban a kutyákban, akik nem allergiásak, IgG-típusú ellenanyagok termelődnek.) Az első találkozáskor még nem mutatkoznak a tünetek, de a következő alkalommal az IgE-vel összekapcsolódott sejtek hisztamint bocsátanak ki, ami gyulladást okoz a környező szövetekben.

A II. típusba tartozó túlérzékenyégi reakciót az IgG és IgM-típusú antitestek idézik elő, melyek jellemzően saját sejteket támadják, de termelődhetnek idegen anyag ellen is (pl. transzfúzió során). E reakció nyomán alakulnak ki az autoimmun bőrbetegségek is, mint pl. Pemphigus foliaceus.

A III. típusú túlérzékenységi reakcióban (más néven szérumbetegség) a vérben felhalmozódnak az antigénekkel összekapcsolódó antitestek, melyek lerakódnak az erek falán vagy a szervezet bizonyos pontjain (pl. ízületekben, vesékben), és gyulladást, szövetkárosodást okoznak.

A II. és III. típusú túlérzékenységi reakciók során az antigén jellemzően érintés vagy belélegzés útján kerül a szervezetbe, ill. ez a jelenség áll az étel intolerancia mögött is.

A IV. vagy késői típusú túlérzékenységi reakcióban fontos különbség az előző típusokhoz képest az is, hogy ezt nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik. E folyamat áll a kontakt dermatitisz mögött.

Lehetséges okok

Az allergia egy sok tényező által meghatározott, ún. multifaktoriális kórkép, amit az egyed genetikai adottságai mellett immunrendszerének állapota, valamint a környezeti tényezők egyaránt jelentős mértékben befolyásolnak. A környezeti tényezőkhöz sorolhatjuk az alultápláltságot, krónikus vírusos-, bakteriális-, parazitafertőzéseket, az öregedést, egyes gyógyszereket, toxinokat, a stresszt, a vemhességet és szoptatást, ill. azt, hogy az allergénnel szemben a tolerancia nem alakul ki kölyökkorban.  A vadon élő állatokkal ellentétben a mai kutyák szinte steril környezetben nevelkednek, tiszta tálakból esznek, ágyakban alszanak, életük korai szakaszában nem találkoznak idegen állatokkal, gyógyszerekkel viszont annál inkább. Ennek következményeként edzetlen lesz az immunrendszerük, a későbbiekben pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk allergia.

 Allergia, vagy sem?

Allergia gyanúja esetén leggyakrabban a bőrtesztet alkalmazzák, ahol a leggyakoribb allergénekből fecskendeznek be kis mennyiséget a bőrbe, és megfigyelik a bőrreakciókat. Vérvétellel is lehet igazolni vagy kizárni az allergiát, ekkor a szérum IgE és IgG szintjét vizsgálják. Magas IgE szint allergiára utal.

Érdemes tudni, hogy a bőrteszt és a vérvétel étel allergia esetén nagyon pontatlan eredményt ad, fals pozitív (van reakció, de a kutya valójában nem allergiás az adott mintára) és fals negatív (nincs reakció, de a kutya valójában allergiás az adott mintára) eredmények egyaránt előfordulhatnak. A negatív eredmény a megbízhatóbb, tehát ha a teszt szerint a kutya egy adott élelmiszerre nem allergiás, akkor nagy valószínűséggel valóban nem az, míg a pozitív eredmények nagyobb arányban fals pozitívak.

Az allergia leggyakoribb tünetei kutyánál

  • hot-spot a bőrön
  • fülek és/vagy szemek váladékozása
  • emésztési problémák
  • a farok környékének rágása
  • bőrviszketés (pruritis)
  • a bőr, mancsok rágása, nyalogatása
  • a bőr vörös vagy barnás elszíneződése
  • fülgyulladás, fülviszketés

Azonban nem csak allergiás állapot produkálhatja ezeket a tüneteket, vannak un. allergia-imitátorok is, ide sorolható az élesztőgombás fertőzöttség, a szivárgó bél szindróma (leaky gut), az étel intolerancia, a pajzsmirigy alulműködés, valamint a bolha-, atka-, és ótvar fertőzöttség.

 A következő rész: élesztőgombás fertőzöttség

Reklámok

Szoptatós szuka

A szuka számára az alom felnevelése valóságos „táplálkozási stressz”. A szukának nem csak saját testét kell visszaépítenie, hanem elegendő mennyiségű, és tápláló tejet kell termelnie a kölykök felneveléséhez.

A tejtermelés rendkívül energia-, fehérje- és kalcium igényes élettani folyamat, ezért különösen fontos, hogy energiában, fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag, koncentrált, jól emészthető ételt kapjon. A szoptatás során a szuka még a leggondosabb táplálás esetén is lefogyhat kissé, súlya az első hónapban 5%-kal csökkenhet (ennyi belefér), a szoptatás befejezése után 1 hónappal vissza kell nyernie az eredeti súlyát.

p1230610

Első héten testsúlya 2,7%-nak, 4 hetes kölyöknél 8,6%-nak megfelelő mennyiségű tejet termel. A tejmennyiség nagysága függ az alom nagyságától, a kölykök méretétől, ill. a kölykök korától, azaz a gyorsan növekvő alom szoptatása a napok, hetek előrehaladtával egyre inkább megterheli a szuka szervezetét. A szuka energiaigénye a kölykök 3-4 hetes kora között a legmagasabb.

 

p1230665

Energiaigény változása

Első héten a létfenntartó adag 150%-a
Második héten a létfenntartó adag 200%-a
Harmadik héten a létfenntartó adag 300%-a

Találtam egy másik ajánlást is, mely szerint:

Első héten a létfenntartó adag 150%-a
Második héten a létfenntartó adag 350%-a
Harmadik héttől a létfenntartó adag 400%-a

A FEDIAF-nak az alomszámot is figyelembe vevő ajánlása szerinti képletből is kiszámíthatjuk az energiaszükségletet:

1-4 kölyök esetén: 132*metabolikus testtömeg + 24n * Testsúly kg * L

5-8 kölyök esetén: 132*metabolikus testtömeg + (96 +12n) * Testsúly kg *L

n = alomszám; L = 1 héten: 0,75;  2 héten: 0,95;   3 héten: 1,1;  4 héten: 1,2

Egy tanulmány szerint ahhoz, hogy a szuka ne veszítsen a súlyából, vagy csak nagyon keveset, 100 g tápláléknak 427 kcal-t kell tartalmaznia. 310 kcal/100 g (vagy ennél kevesebb) energiatartalom mellett viszont a szuka fogyni fog, ha négy vagy több kölyköt nevel.

Az Eukanuba ajánlása szerint a szoptató szuka tápjának energiatartalma minimum 4.500 kcal/ME/kg legyen, melyből 50-65%-ot tegyen ki a zsír, 30-35%-ot a fehérje, 10-15%-ot a CH, 3-7%-ot a rost.

A lényeg: attól nem kell tartani, hogy túletetjük, elhízni nem fog. Bármelyik számítást is vesszük alapul, naponta ellenőrizni kell a kondícióját, és ha fogyni kezd, emelni kell az adagot.

Fehérjeigény változása

Átlagosan 25%-kal nő, mindez számszerűsítve:

  • metabolikus testtömegre vetítve 12,4 g/Testtömeg0,75,
  • a kapott étel 1000 kcal egységére számítva minimum 62,6 g,
  • 100 g szárazanyagtartalomra vonatkoztatva minimum 25 g fehérjét tartalmazzon az étel, de ez is függ az alom nagyságától.

Tápoknál a fehérjetartalom a szárazanyag tartalomra vonatkoztatva legalább 30% legyen, de felmehet akár 50%-ig is. A zsírtartalom 20-25% között legyen.

Minőségi éhezés

Ha a szuka a korábbi napi adagjának 400%-a mellett is fogy, a mennyiség további növelése helyett át kell gondolni az összetételét, és inkább az energiasűrűséget kell növelni.

Az energiasűrűség több módon is növelhető, pl. a zsírtartalom növelésével, de nem szabad pusztán a zsírbevitelt emelni. Az olyan almokban, ahol az energiasűrűség emelését csak a zsírtartalom emelésével érték el, gyakrabban fordul elő alacsony születési súly és/vagy magas halálozási arány, mert ilyen esetben egy relatív fehérjehiány alakul ki.  A zsírtartalom emelésének tehát mindig a fehérjetartalom emelésével kell együtt járnia.
p1230667

Kalcium és foszfor igény

A tejtermelés miatt a szoptatós szukának sok Ca-ra van szüksége. A tejtermelés a 3-4 héten van a csúcson, ekkor a létfenntartó mennyiség kb. ötszörösére van szüksége, alomszámtól függően 250-500 mg/testtömeg, foszforból 175-335 mg /testtömeg.

A nyers étrenden tartott kutyák napi adagjának összeállításánál tehát kalciumban gazdag összetevőket kell használni. Léteznek kifejezetten szoptatós kutyáknak készült tápok is, de kölyöktáppal is biztosíthatjuk a kalcium és foszforszükségletet, tehát ezek mellé nem kell kalcium kiegészítést adni!

Vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok

Vitaminok közül a B vitamin család, a C-vitamin, cink bevitelére kell elsősorban ügyelni.

 

ELVÁLASZTÁS

A kölyköket 4-5-6 (szukától is függ) hetes korban kell elválasztani az anyjuktól. Ezt természetesen fokozatosan hajtsuk végre: eleinte 1-2 órára, majd egyre több időre, az utolsó 2-3 napon pedig már csak éjszakára engedjük a kiskutyákat a szukához.

Az elválasztás a hatodik hétre lezárul. Ha a szuka ezt követően is bőségesen termelne tejet, az emlőgyulladáshoz vezethet. Ennek elkerülése érdekében több napon keresztül csökkentett adaggal etessük a szukát, sőt, több helyen 1 napos koplalás beiktatását is javasolják ilyen esetben, majd az ezt következő napon a létfenntartó energia 25%, következő napon 50%, a harmadik napon 75%-át kapja, a negyedik napon pedig vissza lehet térni a 100%-ra.

Az elválasztás befejeződésével a szuka fizikai állapotát figyelembe véve, fokozatosan térjünk vissza a normál mennyiségű és energiatartalmú táplálásra. A hangsúly a fokozatosan szón van, az időszak átlagosan 1 hétig tartson.

Vemhes kutya

Vemhes kutya

A vemhes kutya megfelelő táplálása a tervezett fedezés előtti hónapokban kezdődik. Ebben az időszakban mindenképpen jól emészthető, állati fehérjén alapuló étrendet kapjon, és legyen jó kondiban; ne legyen sovány, de kövér sem, le kell róla faragni minden túlsúlyt, az ugyanis a megtermékenyülést, és később az ellést is megnehezíti. Mozogjon eleget, legyen energikus, erős, ha lehetőség van rá, ússzon sokat. Ebben az időszakban mindenképpen kapja meg az esedékes vakcinákat és kapjon féregtelenítőt is.

A kutya vemhessége 9 hétig tart, ami a magzatok fejlődése valamint a szuka táplálási igényeinek meghatározása szempontjából 3 szakaszra (trimeszterre) osztható.

Első trimeszter (1-21.nap) 

Energiaigény: Változatlan.

Az első trimeszterben a vemhességet fenntartó progeszteron hormon gyorsítja a szuka anyagcseréjét és növeli az étvágyát. Mivel az ebben az időszakban bevitt tápanyagok még nem épülnek be a magzatokba, a plusz kalóriák csak a szukát hizlalják, ezért nem kell megemelni az energia- és a fehérjebevitelt. Mivel az ellés alatti komplikációk megelőzése érdekében kiemelten fontos az elhízás megelőzése, az első három hétben mindenképpen álljunk ellen a „most azonnal éhen fogok halni” tekinteteknek.

Tapasztalataink szerint a vemhesség egyik első jele, hogy a szuka ellustul, kevesebbet mozog, látványosan többet pihen. Ennek ellenére mindvégig noszogassuk a mozgásra, hogy ez mennyi és milyen intenzív legyen, azt ő pontosan tudja, és jelezni fogja, ami már sok, vagy megerőltető számára.

Második trimeszter (21-42. nap)

 Energiaigény változása: Az 5 héttől (28-35. nap) átlagosan heti 10%-kal kell növelni a metabolikus energia mennyiségét.

Molly 26. naposan

Molly 26. naposan

Harmadik trimeszter (43-65. nap)

 Energiaigény változása: továbbra is átlagosan heti 10%-kal kell növelni a metabolikus energia mennyiségét. Az energiaszükséglet a vemhesség végére a vemhesség előttihez képest 1,5 x-re, nagy alomszám esetén 2 x-re növekszik.

Étrendjének javasolt beltartalmi értéke 30% fehérje és 20%-os zsírtartalom, omega3 : omega6 arány 5:1 – 10: 1.

A magzatok az utolsó trimeszterben indulnak rohamos fejlődésnek, erre az időszakra tehető a magzatépítés, az emlők és a méhlepény fejlődése is. Ha ebben az időszakban nem jut elegendő energiához és fehérjéhez, ezeket saját testéből kezdi beépíteni a magzatokba, és lesoványodik. Ám nem csak a szuka kondíciója miatt érzékeny időszak ez: a fedeztetés előtti, ill. a vemhesség alatti hiányos táplálás, alultápláltság gyakran vezet korai kölyökhalálhoz. (Olvastam olyan tanulmányt is, mely szerint a korai kölyökhalál 20-30%-a szuka hiányos táplálására vezethető vissza.)

Molly 36 naposan

Nem csak akkor alultáplált a szuka, ha nem kap elegendő mennyiségű ételt. A mennyiségre elegendő, de alacsony beltartalmi értékű, nem állati fehérjén alapuló, nem kiegyensúlyozott táplálás is alultápláltsághoz vezet (minőségi éhezés). Különösen a vemhesség utolsó harmadában okozhat károkat, de a fogamzásra is hatással lehet (alacsony lesz az alomszám), növeli a születési rendellenességek gyakoriságát, a tejtermelés nem lesz kielégítő. Mindez a kövér szukára is vonatkozhat.

A súlygyarapodása a vemhesség végére ne haladja meg a 15-25%-ot. A lefogyás is nagyon veszélyes; tartós energiahiány esetén a szuka anyagcseréje oly mértékben leromlik, hogy a szervezetében felhalmozódó mérgező anyagok miatt vemhességi toxikózis alakulhat ki.

Mivel a harmadik trimeszterben a növekvő magzatok nyomják a beleket és a gyomrot, a napi mennyiséget el kell osztani 2, később 3 adagra.

Állatorvosunk tanácsa: az ellés megkönnyítése érdekében a vemhesség utolsó hetében újra vissza kell fogni a táplálékbevitelt a második trimeszterben javasolt 1,2 x-re.

A FEDIAF ajánlása (normál aktivitás, átlagos hőmérséklet)

Átlagos energiaszükséglet

Első 4 hét: 132 kcal/metabolikus testtömeg

5-9 hét: 132 kcal/ metabolikus testtömeg + 26/testsúly kg

Télen több, akár ennek 2x-se is lehet.

Fehérjeigény a vemhesség alatt

5,7 g/metabolikus testtömeg (azaz a testsúly 0,75-dik hatványa).

Vitamin pótlás a vemhesség alatt

Jó minőségű táp mellé a vemhesség alatt sem kell pótlólagos vitamint adni. Különösen kerülni kell az A és D vitamin túladagolását, előbbi a szukáknál hasmenést, felszívódási zavart, a kölykök növekedésének visszamaradását, a D vitamin túladagolás pedig a magzatok súlyos csontosodási zavarát okozza.

A vemhes kutya napi A vitamin szükséglete 400 NE/kg, D vitamin szükséglete 2 NE/kg.

A C vitamint – különösen télen – érdemes pótolni, hiszen a vemhesség és szülés a szuka szervezete számára fokozott fizikai stresszt jelent.

Rozika 45 naposan

Rozika 45 naposan

Nem kell kalcium pótlás a vemhesség alatt!

Sokszor találkozom azzal a véleménnyel, mely szerint a vemhesség utolsó heteiben kalciumot kell adni a szukának. A szakirodalom azonban épp az ellenkezőjét mondja: az erre az időszakra eső fokozott kalcium bevitel az ellés alatt fájásgyengeséghez, a szoptatás időszakában elégtelen tejtermelődéshez, görcsök kialakulásához, súlyos esetben a szuka elpusztulásához vezethet.

Ennek oka, hogy a vemhesség alatt adagolt kalcium készítmények megemelik a vér kalcium szintjét, ezért a kalcium-háztartásért felelős mellékpajzsmirigy parathormon aktivitása csökken (mivel folyamatosan megemelkedett szérum kalcium szintet észlel). A lecsökkent hormonaktivitás az ellés után, a tejtermelés megindulásával megemelkedett kalcium igényt nem képes kielégíteni (nem von ki elegendő kalciumot a csontokból), ezért a szoptatás kezdeti időszakában izomgyengeség, izomgörcsök léphetnek fel, különösen kistestű kutyákban.

A kalcium hiány tünetei: enyhe formájában nyálzás, erőtlenség, remegés, kötött járás, súlyos formájában pupillatágulás, magas láz, merev és/vagy rángógörcsök alakulnak ki, a görcsök a sima izmokra (pl. légzőizmokra) is átterjedhetnek.

A fájásgyengeség elkerülése, a megfelelő tejtermelés, valamint a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése érdekében tehát nagyon fontos, hogy a vemhesség időszakában a szuka semmiképpen ne kapjon kalcium tartalmú étrend-kiegészítőket, és étrendje sem legyen kalciumban gazdagabb. Így magas kalciumtartalmú kölyöktáp helyett inkább a munkakutyák számára gyártott, magas energiatartalmú táp javasolt. Nyers étrenden tartott szukáknál a 7-8. héttől kerülni kell a kalciumban gazdag összetevőket.

 

Folyt. köv: Szoptatós kutya

Táplálási javaslatok 1936-ból

Az alábbi táplálási útmutató 1936-ben jelent meg a Természettudományi Közlöny (68. évfolyam, 1043-1066. füzet 149-150. o.) Dr. Zimmermann Gusztáv tollából, amit változtatások nélkül teszek közzé.

ebed

A kutya táplálásáról

A kutya húsevő állat, Carnivora. Ennek ellenére, különösen városokban, ahol szinte családi körben él, innen a latin neve, Canis familiaris, mindentevővé, Omnivora lett, csokoládét, cukrot is eszik, sőt alkoholt is fogyaszt. Hogy ez nem tesz jót egészségének, az kétségtelen, mert szervezete, emésztőkészüléke húsevésre berendezett.

A hús a kutya természetes tápláléka. A nyers hús e célra jobban megfelel, mint a főtt hús. A nyers húst könnyebben emészti meg, szívesebben is eszi meg. A különféle állatfajok húsa majdnem egyformán alkalmas a kutya táplálására. A lóhus sem ártalmas a kutyának, mint azt némelyek állítják és téves az a nézet is, hogy a kutya a nyers hús fogyasztásától férgeket kap.
Célszerű a hús mellett csontot is etetni a szervezet mészsó-szükségletének fedezésére, de lehetőleg mellőzendő az apró vad és házimadarak csontjainak etetése és túl sok csont etetése, mert az székszorulást okoz. Friss hal, halfej is jól használható kutyák táplálására, de sohasem jó a sózott hal, madárfej, nyúlfej szőröstől (tollastól) bőröstől.
Fiatal kutyák természetes tápláléka az első hónapokban a tej, de idősebb állatok ne kapjanak nagyobb mennyiségben tejet, mert ettől bélrenyheség származik és a szervezet ellenálló képessége különböző betegségekkel szemben csökken. Különösen mellőzendő egészséges kutyák táplálása tejben áztatott kenyérrel.
Növényi eredetű táplálékot nem annyira tápláló értéke miatt, mint inkább a jólakottság érzetét keltő béltöltő és izgató, a bélmozgást fokozó hatása miatt adnak a kutyának. A rizs mint jól emészthető, aránylag olcsó tápszer erre különösen alkalmas (bár Németországban használata tilos, mert külföldről hozzák be). Pótlására megfelelnek különféle gabonaneműek és pedig a zab, árpa, rozs, búza, darált vagy megőrölt alakban. A burgonyának kevés a tápláló értéke és a kutya nehezen emészti; ennek ellenére koronként más táplálékkal keverve kár nélkül adható. Hüvelyesek közül a bab, borsó, lencse táplálóanyagokban bővelkedik ugyan, de nehezen emészthető és ezért semmi esetre sem szabad nagyobb mennyiségben etetni kutyákkal.
Kenyeret és süteményt legfeljebb kisebb mennyiségben és száraz állapotban kapjon a kutya, különösen áll ez cukrozott és csokoládés süteményekre, amelyek nem segítik elő az emésztést. A kutyapogácsát (Hundekuchen) lisztből, húsból, csontlisztből és vitamintartalmú növényi anyagokból készítik, tehát magukban foglalják a kutya táplálására alkalmas összes táplálóanyagokat. Még sem ajánlatos a kutyát tisztán kutyapogácsán tartani. Legjobb ezt tartalékul tartani arra az időre, amikor más táplálék nem áll rendelkezésre, utazások alkalmával, kiállításokon stb. A kutyapogácsát szárazon kell etetni.
Főzelékfélék etetése kisebb mennyiségben célszerű, mert a kutya emésztését elősegíti és értékes vitaminokat tartalmaz. Miután a legtöbb kutya nem szívesen eszi meg a főzelékféléket, finoman felaprózva, esetleg nyersen kell a táplálékhoz hozzákeverni. Erre alkalmasak a konyhai hulladékok is, zöldfőzelék, répafélék, stb. Megjegyzendő azonban, hogy a kutyát nem okvetlenül szükséges főzelékkel táplálni.
Nagyon érzékeny a kutya a konyhasóval szemben, ezért a kutyaeledelt sohasem kell megsózni. A fűszerek, így bors, kömény stb. is káros hatásúak. Csupán ételmaradékokkal rendszeresen tartani nem lehet a kutyát. Különösen a vendéglői, többnyire erősebben fűszerezett ételmaradékok, mártások stb. megártanak a kutyának.
A húst és csontot lehetőleg nyersen, a növényi eredetű eleséget pedig megfőzve kell adni a kutyának, amikor már kissé kihűlt, de még nem fagyos. Az eledel mennyisége és összetétele, úgyszintén az etetés ideje a kutya kora, nagysága, használata, tulajdonosának életviszonyai szerint különböző. Fontos azonban, hogy hirtelen változásoknak ne legyen kitéve, mert különben teljesen kifogástalan tápláléktól is megbetegszik. A jó emésztéshez egyébként rendszeres mozgás is feltétlenül szükséges.
A kutya legjobb itala a friss víz, melyet itatóedényében naponta kétháromszor kell felújítani. A túlhideg víz nem jó. Időnként tejet is lehet adni italként a kutyának.
Felnőtt kutya táplálékának fele vagy harmada a hús. Nagy testű kutya 1000 —1500 gr húst eszik meg naponta, középtestű 400—500 gr-ot, kistestű 200—300 gr húst. Elég, ha a felnőtt kutya naponta csak egyszer kap enni, lehetőleg naponta ugyanabban az időtájban.
KOCH hetenként egyszer teljes böjtöt, koplalónapot is ajánl a jó emésztés és az elhízás elkerülése érdekében. A naponta egyszeri étkezéshez szokott kutya nem koldul napközben és a megszokott rendtől való eltérés, kínálgatás nem kívánatos.
Fiatal korban, három hónapostól másfél éves korig bővebben kell táplálni a kutyát, táplálékának lehetőleg kétharmada hús, nyers hús legyen, mert a főzéssel fontos, a növekedésre jelentős anyagok mennek tönkre. Tejet csak kis mennyiségben, legfeljebb az első hónapokban kell adni. Alkalmatlan ilyenkor a kenyér, burgonya és ehhez hasonlók etetése, mert ezek csak megterhelik a gyomrot és a beleket, roszszul használtatnak fel, sőt hasmenést okoznak. A csontképzéshez szükséges meszet a fiatal kutya legjobban borjú és fiatal sertéscsontokban kaphatja meg, melyeket teljesen el tud fogyasztani. A vitaminszükséglet fedezésére kisebb mennyiségű zöldfőzelék (esetleg két-háromnaponként egy kávéskanálnyi csukamáj olaj) alkalmas. A fiatal kutyát naponta háromszor-négyszer kell etetni, kisebb adagokkal, melyeket teljesen elfogyaszt. Az újszülött kutyát anyja táplálja. Rendszerint három hetes korában a kutyakölyök más táplálék után is kezd érdeklődni. Ekkor azonban nem tejet, vagy tejben áztatott kenyeret kell adni neki, hanem finomra vagdalt, friss, nyers húst. Lehet ehhez zsigereket, májat, vesét, lépet, szívet is, mindenkor friss állapotban, és némi zöld főzeléket hozzáadni. Kutyakölykök naponta 2—5-ször táplálandók. Mesterséges felnevelésük az első két héten belül nehezen sikerül. Ilyenkor figyelembe veendő, hogy a kutya teje körülbelül háromszor annyi zsírt és fehérjét tartalmaz, mint a tehén teje.

Krónikus hasnyálmirigy gyulladás és EPI

KEDVES OLVASÓ! KÉRLEK, MINDENKÉPPEN OLVASD EL FERENC HOZZÁSZÓLÁSÁT IS!

Krónikus hasnyálmirigy gyulladás

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás jellemző tünete a visszatérő hányás, étkezés utáni hasi diszkomfort érzés, étvágytalanság, gyengeség, fogyás. A tünetek gyakran atipusosak – pl. a kutya passzívabb lesz, válogatós lesz, vagy egyes étkezéseket kihagy -, ezért sokszor nem, vagy tévesen diagnosztizálják.

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás gyakran egy másik krónikus betegség kísérőjelensége, leggyakrabban diabetes mellitus, IBD (irritábilis bél szindróma) hirtelen kialakuló magas serum kalcium szint, hiperlipidemia, pajzsmirigy alulműködése és a Cushing-kór is állhat a háttérben. Kiválthatják gyógyszerek és toxinok is.

A diabetessel való kapcsolata kétirányú: cukorbeteg kutyáknál gyakrabban alakul ki krónikus hasnyálmirigy gyulladás, illetve egy krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő kutya gyakrabban lesz cukorbeteg is (egyes adatok szerint 30%-ban ez áll a cukorbetegség hátterében).

A krónikus gyulladás időről-időre fellángolhat, és akut gyulladásba fordulhat. Fordítva is igaz: ismétlődő akut hasnyálmirigy gyulladás gyakran megy át krónikus formába.

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás másik gyakori következménye az exokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI), amikor a hasnyálmirigy többé nem képes emésztő enzimeket előállítani.

Leggyakrabban középkorú, inaktív, magas zsírtartalmú étrenden tartott kutyáknál fordul elő. Kiválthatja a zsíros, mócsingos, konyhai maradékokból származó étrend, különösen, ha emellett ráadásul alacsony a fehérjebevitel, illetve ha egy alacsony, vagy normál zsírtartalomhoz szokott kutya átmenet nélkül magas zsírtartalmú ételt kap.

A diagnózist csak a tünetek alapján, otthon nem lehet megállapítani!

Kezelése: elsősorban az alapbetegséget kell gyógyítani, de bármi is legyen a kiváltó ok, a kezelés fontos része a diéta.

Diétás alapelvek:

  • A kezelés alatt mellőzzük a tápokat. Az otthon összeállított étrend mindig jó minőségű, könnyen emészthető alapanyagokból álljon. A tápra – különösen a magas gabonatartalmú tápokra – a gyógyulás után sem célszerű visszaállni.
  • Alacsony zsírtartalmú étrend: az NRC (National Research Council, USA) javaslata szerint 1000 kcal-ra számítva 10% legyen (szárazanyag tartalomra számítva kb. 5%) a zsírtartalom.
  • Vércukorszint stabilizálása – ezt részben a magas glikémiás indexű zöldségek, gyümölcsök, méz elhagyásával, részben a napi adag többszöri étkezésre elosztásával érhetjük el.
  • Többszöri, alkalmanként kis adagos étkezés – a vércukorszint stabilizálása mellett csökkenti a hasnyálmirigy enzim aktivitását is.
  • Emésztő enzimek gyógyszeres pótlása.
  • Hosszabb távon szükséges alacsony zsírtartalmú étrend esetén szükséges a kalcium pótlása (800 mg/5 kg-ként).

A diétát a klinikai tünetek fennállása alatt kell alkalmazni. Amennyiben ez alatt az időszak alatt nem tapasztalunk az etetések után semmilyen tünetet (pl. hányás, hasi diszkomfort érzés), fokozatosan emelhetjük az étrend zsírtartalmát.

Az alacsony zsírtartalmú étrendet krónikus hasnyálmirigy gyulladás után is célszerű megtartani, különösen akkor, ha a gyulladást olyan gyógyszerek váltották ki (pl. epilepszia elleni gyógyszer), amelyeket nem lehet elhagyni.

pancreas-category_large

EPI – Endokrin hasnyálmirigy elégtelenség

Az endokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI=exogen pancreas insufficiencia) gyakran veleszületett, de lehet akut vagy krónikus gyulladás szövődménye is. Német juhászoknál, rövidszőrű collie-nál gyakoribb.

Alattomos betegség, hisz a klinikai tünetek csak a hasnyálmirigy állományának jelentős pusztulása (85-90%) után jelentkeznek.

Tünetek

  • Az enzimtermelés felborulása miatt a zsír emésztése elégtelenné válik, ennek eredménye a nagy mennyiségű, halvány színű, gyakori, zsíros széklet.
  • Jó étvágy mellet is fogyás.

A kezelés alapköve a zsírbevitel korlátozása. Egyedileg eltérő, hogy az EPI-ben szenvedő kutya mennyi zsírt tolerál, ennek mértékét a klinikai tünetek  (fájdalom, hasmenés, széklet állaga, minősége) folyamatos monitorozása mellett kell beállítani.

 Diétás alapelvek

  • könnyű emészthetőség (fehérje min. 90%, zsír min. 70%);
  • alacsony zsírtartalom, vagy annyi, amennyit a kutya még panaszmentesen tolerál (de semmiképpen sem magas!);
  • vitamin pótlás (különösen a zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K);
  • emésztő enzimek pótlása (közvetlenül az etetés előtt kell adni);
  • alacsony rosttartalom (max. 2% a szárazanyagtartalomra vonatkoztatva);
  • napi adagot több étkezésre kell elosztani (hasmenés így csökkenthető);
  • a normál testsúly elérése érdekében megemelt energia tartalom (pl. közepes láncú trigliceridekkel – szűz kókuszzsír).