Reneszánszát éli a nyers táplálás, a BARF mellett újabb, nyers, csontos hús alapú étrendek jelennek meg. A Steve Brown által kifejlesztett, the Canine Ancestral Diet néven ismert modell is a háziasítás előtti kutyák étrendjét igyekszik lemásolni.
Az ős-kutyák és farkasok elsősorban vadásztak, de dögöt is ettek, étrendjük főként húsból, olykor halból, némi gyümölcsből és fűfélékből állt. Bár a friss húst részesítették előnyben, zsákmány hiányában gyakorlatilag minden ehetőt megettek. Megfigyelték, hogy a farkasok szívesebben pecáztak, mint vadásztak; amennyiben élőhelyükön a lazac bőségesen rendelkezésükre állt, erősen visszaesett szarvasvadászati tevékenységük.
Paleo vacsora
A becslések szerint a farkasok étrendjének 85-90%-a húsból, elsősorban egész prédából, halból, némi tojásból, és 10-15% fűféléből, bogyóból, dióból, mogyoróból, és egyéb növényekből állt. Tápértékét az alábbi táblázat foglalja össze:
|
A bevitt kalóriamennyiség %-ban |
1000 kcal-ban |
Átlagos tápban kalóriamennyiség %-ban |
|
| Protein | 49% | 123 g | 26% |
| Zsír | 44% | 49 g | 32% |
| Szénhidrát | 6% | 16 g | 42% |
Ezt a modellt felhasználva a szerző étrendjének filozófiája – amit ő ABC-nek, ill. „gold standard”-nak nevez – az alábbiakban foglalható össze:
A – Add high quality protein, azaz könnyen emészthető, jó minőségű fehérjék bevitele (csontos nyers hús, marhaszív, szardínia, tojás)
B – Balanced fats, azaz a telítet és telítetlen zsírsavak megfelelő aránya és mennyisége
C – Complete the nutrition, azaz a bevitt vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya
A zsírbevitelnél figyelembe veszi, milyen hús az alapja az étrendnek, és attól függően, hogy ez pl. csirke vagy marha, más-más kiegészítőt javasol a telítetlen és telített zsírok mennyiségének, valamint az optimális omega 6 – omega 3 arány fenntartásához.
Nehéz meghatározni, hogy alakult mindez az ősi kutyák étrendjében, de egy bonyolult becslési módszerrel a következőképpen nézhetett ki:
Összes zsír: 49g (1000 kcal-ban), ebből:
Telített zsírok: 15–20g
Egyszeresen telítetlen zsírok: 15–25 g
Többszörösen telítetlen: 5–15 g
A többszörösen telítetlen zsírokon belül:
LA: 3.5–12 g
ALA: 1–4 g
EPA + DHA: 0.2–1 g
Az omega-6/omega-3 arány: 2:1 to 6:1
Figyelembe veszi azt is, a felszolgált húsféle vadon élő állat, vagy háziasított, netán iparilag előállított. Összehasonlítva a vadon élő zsákmányállat, valamint a háziasított, nem természetesen táplálkozó állatok húsának beltartalmi értékét, azt találjuk, hogy utóbbiak fehérje-, ásványi anyag és antioxidáns tartalma alacsonyabb, zsírsavai nem kiegyensúlyozottak. Míg a vadon élő zsákmány állat húsában a kalóriatartalom nagyrészt fehérjéből, míg a háziasított állat esetében zsírból származik.
Az USDA összehasonlító vizsgálatában jelentős eltéréseket talált a vadkacsa és a házikacsa húsának beltartalmi értékei között. Míg a vadkacsa húsában (1000 kcal-ra vetítve) 85 gramm fehérje található, addig a házikacsáéban csak 29 gramm. Utóbbi ugyanakkor jóval zsírosabb, 39,3%-os zsírtartalma több mint a duplája a vadkacsa 15,5%-os zsírtartalmának. Kalóriatartalmuk is jelentősen eltér, a vadkacsa 959, a házikacsa 1836 kcal-t tartalmaz (az adat nem 1 kg-ra, hanem 1 lb-re, azaz 0,45 kg-ra vonatkozik).
Ugyan ilyen eltérés tapasztalható a vadnyúl és a házinyúl között: előbbi húsa jóval soványabb, zsírtartalma csak 2,3%, míg a háziasított tapsifüleseké 5,6%.
Vitaminok és nyomelemek, ásványi anyagok tekintetében is kimutatható az eltérés: egy vadkacsa húsában kg-ként 25 NE E-vitamin van, míg a házi kacsában csak 10 NE. A vadkacsában 2x több vas, réz, magnézium és szelén van, mint háziasított rokonában.
A telített és telítetlen zsírsavak arányát tekintve is a vadon élő állatok felé billen a mérleg. A marhahús főként telített zsírsavakat tartalmaz, a csirkében pedig túlsúlyban vannak az omega 6 zsírsavak, ez az arány akár 25:1 is lehet, ha a bőrt és a látható zsírt nem távolítjuk el a húsról. Magában a csirkezsírban ez az arány 40:1.
Erre alapozva az alábbi összetételű étrendet állította össze, amely – figyelembe véve a ma rendelkezésre álló élelmiszereket – véleménye szerint a lehető legközelebb áll az ősi étrendhez:
85% csontos hús vagy hal és marhaszív,
11,5 % zöldség, gyümölcs (pl. brokkoli, alma, spenót, zöld saláta, spárga)
1.5% szardínia (EPA és DHA forrás)
1% tojás
0.5% mogyoró
0.5% napraforgó mag
Marhaszív: fehérjetartalma magas, gazdag taurinban, karnitinban, Q-10 koenzimben, ribose-ban, linolsavban (LA), gamma-linolsavban (GLA), nyomelemekben. Hasonlóan jó a birka és a vad szív. Nyersen vagy minimális főzés után adható.
Tojás: minden kutya étrendjében szerepelnie kell, különösen vemhes szukák etetésekor javasolt adni. Mivel a héjban és a héjat belülről borító hártyában is számos fontos tápanyag van (pl. glukozamin, kondroitin-szulfát, hyaluron sav), legjobb nyersen, héjastól adni. (A biotin felszívódást akadályozó tulajdonsága miatt csak heti 1-2 alkalommal javasolt.)
Szardínia: a kutya számára legkönnyebben feltárható EPA és DHA forrás.
Zöldségek és gyümölcsök: antioxidáns tartamuknak köszönhetően rákmegelőző hatással bírnak. A sötét bogyós gyümölcsök (kivéve szőlő) az agy fejlődését támogatják, a narancssárga színűek a szem egészségét védik, a spenót, a kelfélék, a tavaszi zöldek gazdagok szintén gazdagok ásványi anyagokban, nyomelemekben. A salátafélék bórban és klorofillban gazdagok. A karfiolfélék – különösen a brokkoli kitűnő rákmegelőző hatással bír.
Úgy véli, ha legalább hetente 1x követjük z általa javasolt étrendet – azaz heti 1x ABC napot tartunk, máris minden különösebb erőfeszítés nélkül közeledünk a mai kutyák őseinek étrendjéhez, azaz a gold standardhoz.
Kutya konyha 