Allergia imitátor 1: élesztőgombás fertőzöttség

Az élesztőgombás fertőzés tünetei nagyban hasonlítanak az allergiás hátterű tünetekhez. Elkülönítésükben segítség lehet, hogy a gombák a meleg idő beköszöntével kezdenek el szaporodni, tél közeledtével pedig mérséklődnek. Kedvelik a nedves, meleg helyeket, bőrtünetei jellemzően a füleken, hónaljban, végbél tájékán, az ujjak és talppárnák között, a pofa ráncaiban, bőrredőkben jelennek meg.

Egészséges kutyákon is megtalálhatjuk az élesztőgombákat (pl. Malassezia, Candida), jellemzően a bőrön, a fülben és a belekben építenek ki kisebb telepeket. Ha a kutya normál baktériumflórájának egyensúlya felbomlik, az élesztőgombák először a bélben, majd a kültakarón is szaporodni kezdenek, az allergiához hasonló tüneteket produkálva.

Mi boríthatja fel a normál flórát?

  • Magas keményítő tartalmú kutyakaja,
  • alacsony tápanyag- és vitamintartalmú kutyakaja,
  • legyengült immunrendszer,
  • hiperaktív immunrendszer (azaz allergia),
  • gyakori fürdetés, mely csökkenti a bőr pH értékét,
  • antibiotikum kúra,
  • nehéz fémek és vegyszerek (pl. antibiotikum, GMO növények),

Mik az élesztőgombás fertőzöttség tünetei?

  • Apró fekete pettyek a hason. Ez az egyik legkorábbi jele a fertőzöttségnek.
  • A mancs rágása, nyalogatása.
  • A talpszőrzet vöröses-barnás elszíneződése.
  • Olajos tapintatú, édeskés-kellemetlen szagú szőrzet (leginkább a penészes kenyérre vagy a sajtos chipsre hasonlít).
  • Erősen korpás bőr.
  • Gyakori vakarózás.
  • A fül gyakori vakarása vagy a fej rázása.
  • A fülek kipirosodása, sárgás felrakódások, barna, viaszos váladék.
  • Szőrvesztés a farkon és a háton.
  • A szőrrel nem fedett helyeken a bőr megvastagodása és feketés elszíneződése.
  • A tünetek ciklikus megjelenése; tavasszal kezdődik, őszre mérséklődnek a tünetek. Emiatt összetéveszthető a szezonális pollen allergiával.

A talp szőrének barnás elszíneződése

A fül élesztőgombás fertőzöttsége

A gombák jelenléte mikroszkópos vizsgálattal, és tenyész kultúra vizsgálattal is igazolható.

 Hogyan kezeljük?

Mindenek előtt ne adjunk „enni” az élesztőgombáknak. Cukorral táplálkoznak, ezért minden cukrot (mézet, fruktózt), ill. a cukorra bomló keményítőket is meg kell vonni a kutyától, azaz ne kapjon kukorica, zab, búza, rizs, burgonya, édesburgonya, borsó tartalmú ételt, tehát a tápok többsége kilőve, hisz a legtöbb tartalmazza ezek valamelyikét. Ne feledkezzünk meg a jutalomfalatokról sem, ebben az esetben csakis szárított húst/belsőséget adjunk.

Kerüljük a normál baktériumflórát károsító gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok (pl. bolha-, kullancs ellenes szerek!) túlzott használatát. Ha nélkülözhetetlen az antibiotikum adagolása, mindenképpen kapjon mellé probiotikumot is, hogy a normál baktériumflóra egyensúlya mielőbb helyreálljon.

Kapjon a kutya probiotikumot, vagy ebben gazdag ételeket. Széles a választék, de nem azonos minőségben, ezért vásárlás előtt gondosan tanulmányozzuk a címkéket; mindenképpen tartalmazzon lactobacillus acidophilus és bifidus törzseket, és minél többféle van benne, annál jobb. Minden készítményen fel kell tüntetni az un. kolóniaképző egység, azaz az életképes mikroorganizmusok számát (angolul CFU), ez legalább 109 (tízmilliárd) legyen. (Megjegyzés: bár legtöbb tápban van probiotikum, nem dőlhetünk hátra, az abban lévő élő mikroorganizmusok száma nem éri el ezt a szintet.)

Probiotikumban gazdag ételek közül az élőflórás savanyított tejtermékek, vagy a tejsavas erjesztéssel fermentált zöldségek jöhetnek szóba.

A hasznos baktériumoknak táplálék is kell, ezért a hatékonyság növelése érdekében probiotikum mellé mindig kell adni prebiotikumot (frukto- és oligoszacharidok, rövidítve FOS) is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a FOS-ban gazdag élelmiszerek többsége keményítőt is tartalmaz, ezért élesztőgomba fertőzöttség esetén ezeket mellőzni kell. Célszerű valamilyen magas inulin tartalmú növényt adagolni e célból, pl. csicsókát, gyermekláncfüvet, cikóriát. Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, rendszerint a növények gyökere tartalmazza, és nincs bennük keményítő. A hagymaféléknek is magas az inulintartalma, de mivel ezeknek egyéb egészségkárosító hatása is lehet, az adagolásukkal nagyon körültekintően kell bánni.

Csicsóka

Étrend kiegészítők közük a gombaölő hatású kókusz olajat és oregánó olajat érdemes beiktatni az étrendbe. A kókusz olajnál a hidegen sajtolt, üvegben (és nem műanyagban) forgalmazott termékeket részesítsük előnyben. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható, fenntartó adagja 5 kg-ként 1 teáskanál, de mindig kisebb dózissal kezdjük, hogy ne legyen hasmenése a kutyánknak. Oregánó olajből 1-2 cseppet javasolt naponta az ételhez keverni.

Legyengült immunrendszer esetén omega3 zsírsavat is iktassunk be.

Külsőleg alkalmazandó szerek közül az almaecet kiemelkedő hatással bír (hígítása: 2 rész víz, 1 rész almaecet). A teafa olaja is jó választás, de sosem szabad töményen alkalmazni. Számos gombaölő termék/sampon kapható, nekünk a Nizoral samponnal voltak jó tapasztalataink.

Almaecetes sampon
Forrás: Dogs Naturally Magazine

A talpakat és a füleket rendszeresen fertőtlenítsük valamilyen gombaölő oldattal és tartsuk szárazon, hisz a gombák a meleg, nedves helyeken szaporodnak leggyorsabban. A mancsokat nem elég bekenni, vagy befújni, be kell áztatni őket.

Almaecetes-kókuszolajos sampon
Forrás: Pinterest

A viszketés csillapítására ebben az esetben nem alkalmazható a zabfürdő, hiszen a zab tovább táplálja a bőrön elszaporodott élesztőgombákat.

Súlyos, az egész testre kiterjedő, vagy szisztémás fertőzöttség esetén gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, de erről konzultáljunk állatorvossal.

Reklámok

Nem minden allergia, ami annak látszik

Az allergia mára a kutyák között is “népbetegséggé” vált, én is rengeteg kérdést kapok allergiás tünetekkel kapcsolatban. A bőrtünetek megjelenésekor legtöbben ételallergiára gyanakodnak, ám ennek előfordulása jóval ritkább, mint ahogy azt a gazdik vélik, ráadásul könnyen összetéveszthető az étel intoleranciával. Hogy még nehezebb legyen a pontos diagnózis és a hatékony kezelés, vannak olyan állapotok, melyek tünetei hasonlítanak ugyan az allergiára, de hátterükben nem az immunrendszer túlműködéséről van szó. Ebben az összetett kérdéskörben próbálok meg valamiféle rendet vágni, több részletben.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciója, amikor az amúgy egészségre nem káros, azt nem veszélyeztető fehérjéket is betolakodóként kezeli és megtámadja. Extrém esetben az immunrendszer a test saját sejtjeit is megtámadja, ekkor beszélünk autoimmun betegségekről. A túlérzékenységi reakciók változatos megjelenési formájúak lehetnek, ezeket az orvostudomány négy típusba sorolja.

Az allergia az I. típusba tartozó túlérzékenységi reakció, ahol az allergén (testidegen fehérje) által kiváltott immunreakció során IgE-típusú ellenanyag (más néven antitest v.immunglobulin) termelődik, ami a hízósejtekhez és bazofil granulocitákhoz kötődik. (Azokban a kutyákban, akik nem allergiásak, IgG-típusú ellenanyagok termelődnek.) Az első találkozáskor még nem mutatkoznak a tünetek, de a következő alkalommal az IgE-vel összekapcsolódott sejtek hisztamint bocsátanak ki, ami gyulladást okoz a környező szövetekben.

A II. típusba tartozó túlérzékenyégi reakciót az IgG és IgM-típusú antitestek idézik elő, melyek jellemzően saját sejteket támadják, de termelődhetnek idegen anyag ellen is (pl. transzfúzió során). E reakció nyomán alakulnak ki az autoimmun bőrbetegségek is, mint pl. Pemphigus foliaceus.

A III. típusú túlérzékenységi reakcióban (más néven szérumbetegség) a vérben felhalmozódnak az antigénekkel összekapcsolódó antitestek, melyek lerakódnak az erek falán vagy a szervezet bizonyos pontjain (pl. ízületekben, vesékben), és gyulladást, szövetkárosodást okoznak.

A II. és III. típusú túlérzékenységi reakciók során az antigén jellemzően érintés vagy belélegzés útján kerül a szervezetbe, ill. ez a jelenség áll az étel intolerancia mögött is.

A IV. vagy késői típusú túlérzékenységi reakcióban fontos különbség az előző típusokhoz képest az is, hogy ezt nem ellenanyagok, hanem aktivált sejtek közvetítik. E folyamat áll a kontakt dermatitisz mögött.

Lehetséges okok

Az allergia egy sok tényező által meghatározott, ún. multifaktoriális kórkép, amit az egyed genetikai adottságai mellett immunrendszerének állapota, valamint a környezeti tényezők egyaránt jelentős mértékben befolyásolnak. A környezeti tényezőkhöz sorolhatjuk az alultápláltságot, krónikus vírusos-, bakteriális-, parazitafertőzéseket, az öregedést, egyes gyógyszereket, toxinokat, a stresszt, a vemhességet és szoptatást, ill. azt, hogy az allergénnel szemben a tolerancia nem alakul ki kölyökkorban.  A vadon élő állatokkal ellentétben a mai kutyák szinte steril környezetben nevelkednek, tiszta tálakból esznek, ágyakban alszanak, életük korai szakaszában nem találkoznak idegen állatokkal, gyógyszerekkel viszont annál inkább. Ennek következményeként edzetlen lesz az immunrendszerük, a későbbiekben pedig nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk allergia.

 Allergia, vagy sem?

Allergia gyanúja esetén leggyakrabban a bőrtesztet alkalmazzák, ahol a leggyakoribb allergénekből fecskendeznek be kis mennyiséget a bőrbe, és megfigyelik a bőrreakciókat. Vérvétellel is lehet igazolni vagy kizárni az allergiát, ekkor a szérum IgE és IgG szintjét vizsgálják. Magas IgE szint allergiára utal.

Érdemes tudni, hogy a bőrteszt és a vérvétel étel allergia esetén nagyon pontatlan eredményt ad, fals pozitív (van reakció, de a kutya valójában nem allergiás az adott mintára) és fals negatív (nincs reakció, de a kutya valójában allergiás az adott mintára) eredmények egyaránt előfordulhatnak. A negatív eredmény a megbízhatóbb, tehát ha a teszt szerint a kutya egy adott élelmiszerre nem allergiás, akkor nagy valószínűséggel valóban nem az, míg a pozitív eredmények nagyobb arányban fals pozitívak.

Az allergia leggyakoribb tünetei kutyánál

  • hot-spot a bőrön
  • fülek és/vagy szemek váladékozása
  • emésztési problémák
  • a farok környékének rágása
  • bőrviszketés (pruritis)
  • a bőr, mancsok rágása, nyalogatása
  • a bőr vörös vagy barnás elszíneződése
  • fülgyulladás, fülviszketés

Azonban nem csak allergiás állapot produkálhatja ezeket a tüneteket, vannak un. allergia-imitátorok is, ide sorolható az élesztőgombás fertőzöttség, a szivárgó bél szindróma (leaky gut), az étel intolerancia, a pajzsmirigy alulműködés, valamint a bolha-, atka-, és ótvar fertőzöttség.

 A következő rész: élesztőgombás fertőzöttség