Allergia imitátor 1: élesztőgombás fertőzöttség

Az élesztőgombás fertőzés tünetei nagyban hasonlítanak az allergiás hátterű tünetekhez. Elkülönítésükben segítség lehet, hogy a gombák a meleg idő beköszöntével kezdenek el szaporodni, tél közeledtével pedig mérséklődnek. Kedvelik a nedves, meleg helyeket, bőrtünetei jellemzően a füleken, hónaljban, végbél tájékán, az ujjak és talppárnák között, a pofa ráncaiban, bőrredőkben jelennek meg.

Egészséges kutyákon is megtalálhatjuk az élesztőgombákat (pl. Malassezia, Candida), jellemzően a bőrön, a fülben és a belekben építenek ki kisebb telepeket. Ha a kutya normál baktériumflórájának egyensúlya felbomlik, az élesztőgombák először a bélben, majd a kültakarón is szaporodni kezdenek, az allergiához hasonló tüneteket produkálva.

Mi boríthatja fel a normál flórát?

  • Magas keményítő tartalmú kutyakaja,
  • alacsony tápanyag- és vitamintartalmú kutyakaja,
  • legyengült immunrendszer,
  • hiperaktív immunrendszer (azaz allergia),
  • gyakori fürdetés, mely csökkenti a bőr pH értékét,
  • antibiotikum kúra,
  • nehéz fémek és vegyszerek (pl. antibiotikum, GMO növények),

Mik az élesztőgombás fertőzöttség tünetei?

  • Apró fekete pettyek a hason. Ez az egyik legkorábbi jele a fertőzöttségnek.
  • A mancs rágása, nyalogatása.
  • A talpszőrzet vöröses-barnás elszíneződése.
  • Olajos tapintatú, édeskés-kellemetlen szagú szőrzet (leginkább a penészes kenyérre vagy a sajtos chipsre hasonlít).
  • Erősen korpás bőr.
  • Gyakori vakarózás.
  • A fül gyakori vakarása vagy a fej rázása.
  • A fülek kipirosodása, sárgás felrakódások, barna, viaszos váladék.
  • Szőrvesztés a farkon és a háton.
  • A szőrrel nem fedett helyeken a bőr megvastagodása és feketés elszíneződése.
  • A tünetek ciklikus megjelenése; tavasszal kezdődik, őszre mérséklődnek a tünetek. Emiatt összetéveszthető a szezonális pollen allergiával.

A talp szőrének barnás elszíneződése

A fül élesztőgombás fertőzöttsége

A gombák jelenléte mikroszkópos vizsgálattal, és tenyész kultúra vizsgálattal is igazolható.

 Hogyan kezeljük?

Mindenek előtt ne adjunk „enni” az élesztőgombáknak. Cukorral táplálkoznak, ezért minden cukrot (mézet, fruktózt), ill. a cukorra bomló keményítőket is meg kell vonni a kutyától, azaz ne kapjon kukorica, zab, búza, rizs, burgonya, édesburgonya, borsó tartalmú ételt, tehát a tápok többsége kilőve, hisz a legtöbb tartalmazza ezek valamelyikét. Ne feledkezzünk meg a jutalomfalatokról sem, ebben az esetben csakis szárított húst/belsőséget adjunk.

Kerüljük a normál baktériumflórát károsító gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok (pl. bolha-, kullancs ellenes szerek!) túlzott használatát. Ha nélkülözhetetlen az antibiotikum adagolása, mindenképpen kapjon mellé probiotikumot is, hogy a normál baktériumflóra egyensúlya mielőbb helyreálljon.

Kapjon a kutya probiotikumot, vagy ebben gazdag ételeket. Széles a választék, de nem azonos minőségben, ezért vásárlás előtt gondosan tanulmányozzuk a címkéket; mindenképpen tartalmazzon lactobacillus acidophilus és bifidus törzseket, és minél többféle van benne, annál jobb. Minden készítményen fel kell tüntetni az un. kolóniaképző egység, azaz az életképes mikroorganizmusok számát (angolul CFU), ez legalább 109 (tízmilliárd) legyen. (Megjegyzés: bár legtöbb tápban van probiotikum, nem dőlhetünk hátra, az abban lévő élő mikroorganizmusok száma nem éri el ezt a szintet.)

Probiotikumban gazdag ételek közül az élőflórás savanyított tejtermékek, vagy a tejsavas erjesztéssel fermentált zöldségek jöhetnek szóba.

A hasznos baktériumoknak táplálék is kell, ezért a hatékonyság növelése érdekében probiotikum mellé mindig kell adni prebiotikumot (frukto- és oligoszacharidok, rövidítve FOS) is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a FOS-ban gazdag élelmiszerek többsége keményítőt is tartalmaz, ezért élesztőgomba fertőzöttség esetén ezeket mellőzni kell. Célszerű valamilyen magas inulin tartalmú növényt adagolni e célból, pl. csicsókát, gyermekláncfüvet, cikóriát. Az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag, rendszerint a növények gyökere tartalmazza, és nincs bennük keményítő. A hagymaféléknek is magas az inulintartalma, de mivel ezeknek egyéb egészségkárosító hatása is lehet, az adagolásukkal nagyon körültekintően kell bánni.

Csicsóka

Étrend kiegészítők közük a gombaölő hatású kókusz olajat és oregánó olajat érdemes beiktatni az étrendbe. A kókusz olajnál a hidegen sajtolt, üvegben (és nem műanyagban) forgalmazott termékeket részesítsük előnyben. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható, fenntartó adagja 5 kg-ként 1 teáskanál, de mindig kisebb dózissal kezdjük, hogy ne legyen hasmenése a kutyánknak. Oregánó olajből 1-2 cseppet javasolt naponta az ételhez keverni.

Legyengült immunrendszer esetén omega3 zsírsavat is iktassunk be.

Külsőleg alkalmazandó szerek közül az almaecet kiemelkedő hatással bír (hígítása: 2 rész víz, 1 rész almaecet). A teafa olaja is jó választás, de sosem szabad töményen alkalmazni. Számos gombaölő termék/sampon kapható, nekünk a Nizoral samponnal voltak jó tapasztalataink.

Almaecetes sampon
Forrás: Dogs Naturally Magazine

A talpakat és a füleket rendszeresen fertőtlenítsük valamilyen gombaölő oldattal és tartsuk szárazon, hisz a gombák a meleg, nedves helyeken szaporodnak leggyorsabban. A mancsokat nem elég bekenni, vagy befújni, be kell áztatni őket.

Almaecetes-kókuszolajos sampon
Forrás: Pinterest

A viszketés csillapítására ebben az esetben nem alkalmazható a zabfürdő, hiszen a zab tovább táplálja a bőrön elszaporodott élesztőgombákat.

Súlyos, az egész testre kiterjedő, vagy szisztémás fertőzöttség esetén gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat, de erről konzultáljunk állatorvossal.

Reklámok

Szoptatós szuka

A szuka számára az alom felnevelése valóságos „táplálkozási stressz”. A szukának nem csak saját testét kell visszaépítenie, hanem elegendő mennyiségű, és tápláló tejet kell termelnie a kölykök felneveléséhez.

A tejtermelés rendkívül energia-, fehérje- és kalcium igényes élettani folyamat, ezért különösen fontos, hogy energiában, fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag, koncentrált, jól emészthető ételt kapjon. A szoptatás során a szuka még a leggondosabb táplálás esetén is lefogyhat kissé, súlya az első hónapban 5%-kal csökkenhet (ennyi belefér), a szoptatás befejezése után 1 hónappal vissza kell nyernie az eredeti súlyát.

p1230610

Első héten testsúlya 2,7%-nak, 4 hetes kölyöknél 8,6%-nak megfelelő mennyiségű tejet termel. A tejmennyiség nagysága függ az alom nagyságától, a kölykök méretétől, ill. a kölykök korától, azaz a gyorsan növekvő alom szoptatása a napok, hetek előrehaladtával egyre inkább megterheli a szuka szervezetét. A szuka energiaigénye a kölykök 3-4 hetes kora között a legmagasabb.

 

p1230665

Energiaigény változása

Első héten a létfenntartó adag 150%-a
Második héten a létfenntartó adag 200%-a
Harmadik héten a létfenntartó adag 300%-a

Találtam egy másik ajánlást is, mely szerint:

Első héten a létfenntartó adag 150%-a
Második héten a létfenntartó adag 350%-a
Harmadik héttől a létfenntartó adag 400%-a

A FEDIAF-nak az alomszámot is figyelembe vevő ajánlása szerinti képletből is kiszámíthatjuk az energiaszükségletet:

1-4 kölyök esetén: 132*metabolikus testtömeg + 24n * Testsúly kg * L

5-8 kölyök esetén: 132*metabolikus testtömeg + (96 +12n) * Testsúly kg *L

n = alomszám; L = 1 héten: 0,75;  2 héten: 0,95;   3 héten: 1,1;  4 héten: 1,2

Egy tanulmány szerint ahhoz, hogy a szuka ne veszítsen a súlyából, vagy csak nagyon keveset, 100 g tápláléknak 427 kcal-t kell tartalmaznia. 310 kcal/100 g (vagy ennél kevesebb) energiatartalom mellett viszont a szuka fogyni fog, ha négy vagy több kölyköt nevel.

Az Eukanuba ajánlása szerint a szoptató szuka tápjának energiatartalma minimum 4.500 kcal/ME/kg legyen, melyből 50-65%-ot tegyen ki a zsír, 30-35%-ot a fehérje, 10-15%-ot a CH, 3-7%-ot a rost.

A lényeg: attól nem kell tartani, hogy túletetjük, elhízni nem fog. Bármelyik számítást is vesszük alapul, naponta ellenőrizni kell a kondícióját, és ha fogyni kezd, emelni kell az adagot.

Fehérjeigény változása

Átlagosan 25%-kal nő, mindez számszerűsítve:

  • metabolikus testtömegre vetítve 12,4 g/Testtömeg0,75,
  • a kapott étel 1000 kcal egységére számítva minimum 62,6 g,
  • 100 g szárazanyagtartalomra vonatkoztatva minimum 25 g fehérjét tartalmazzon az étel, de ez is függ az alom nagyságától.

Tápoknál a fehérjetartalom a szárazanyag tartalomra vonatkoztatva legalább 30% legyen, de felmehet akár 50%-ig is. A zsírtartalom 20-25% között legyen.

Minőségi éhezés

Ha a szuka a korábbi napi adagjának 400%-a mellett is fogy, a mennyiség további növelése helyett át kell gondolni az összetételét, és inkább az energiasűrűséget kell növelni.

Az energiasűrűség több módon is növelhető, pl. a zsírtartalom növelésével, de nem szabad pusztán a zsírbevitelt emelni. Az olyan almokban, ahol az energiasűrűség emelését csak a zsírtartalom emelésével érték el, gyakrabban fordul elő alacsony születési súly és/vagy magas halálozási arány, mert ilyen esetben egy relatív fehérjehiány alakul ki.  A zsírtartalom emelésének tehát mindig a fehérjetartalom emelésével kell együtt járnia.
p1230667

Kalcium és foszfor igény

A tejtermelés miatt a szoptatós szukának sok Ca-ra van szüksége. A tejtermelés a 3-4 héten van a csúcson, ekkor a létfenntartó mennyiség kb. ötszörösére van szüksége, alomszámtól függően 250-500 mg/testtömeg, foszforból 175-335 mg /testtömeg.

A nyers étrenden tartott kutyák napi adagjának összeállításánál tehát kalciumban gazdag összetevőket kell használni. Léteznek kifejezetten szoptatós kutyáknak készült tápok is, de kölyöktáppal is biztosíthatjuk a kalcium és foszforszükségletet, tehát ezek mellé nem kell kalcium kiegészítést adni!

Vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok

Vitaminok közül a B vitamin család, a C-vitamin, cink bevitelére kell elsősorban ügyelni.

 

ELVÁLASZTÁS

A kölyköket 4-5-6 (szukától is függ) hetes korban kell elválasztani az anyjuktól. Ezt természetesen fokozatosan hajtsuk végre: eleinte 1-2 órára, majd egyre több időre, az utolsó 2-3 napon pedig már csak éjszakára engedjük a kiskutyákat a szukához.

Az elválasztás a hatodik hétre lezárul. Ha a szuka ezt követően is bőségesen termelne tejet, az emlőgyulladáshoz vezethet. Ennek elkerülése érdekében több napon keresztül csökkentett adaggal etessük a szukát, sőt, több helyen 1 napos koplalás beiktatását is javasolják ilyen esetben, majd az ezt következő napon a létfenntartó energia 25%, következő napon 50%, a harmadik napon 75%-át kapja, a negyedik napon pedig vissza lehet térni a 100%-ra.

Az elválasztás befejeződésével a szuka fizikai állapotát figyelembe véve, fokozatosan térjünk vissza a normál mennyiségű és energiatartalmú táplálásra. A hangsúly a fokozatosan szón van, az időszak átlagosan 1 hétig tartson.

Vemhes kutya

Vemhes kutya

A vemhes kutya megfelelő táplálása a tervezett fedezés előtti hónapokban kezdődik. Ebben az időszakban mindenképpen jól emészthető, állati fehérjén alapuló étrendet kapjon, és legyen jó kondiban; ne legyen sovány, de kövér sem, le kell róla faragni minden túlsúlyt, az ugyanis a megtermékenyülést, és később az ellést is megnehezíti. Mozogjon eleget, legyen energikus, erős, ha lehetőség van rá, ússzon sokat. Ebben az időszakban mindenképpen kapja meg az esedékes vakcinákat és kapjon féregtelenítőt is.

A kutya vemhessége 9 hétig tart, ami a magzatok fejlődése valamint a szuka táplálási igényeinek meghatározása szempontjából 3 szakaszra (trimeszterre) osztható.

Első trimeszter (1-21.nap) 

Energiaigény: Változatlan.

Az első trimeszterben a vemhességet fenntartó progeszteron hormon gyorsítja a szuka anyagcseréjét és növeli az étvágyát. Mivel az ebben az időszakban bevitt tápanyagok még nem épülnek be a magzatokba, a plusz kalóriák csak a szukát hizlalják, ezért nem kell megemelni az energia- és a fehérjebevitelt. Mivel az ellés alatti komplikációk megelőzése érdekében kiemelten fontos az elhízás megelőzése, az első három hétben mindenképpen álljunk ellen a „most azonnal éhen fogok halni” tekinteteknek.

Tapasztalataink szerint a vemhesség egyik első jele, hogy a szuka ellustul, kevesebbet mozog, látványosan többet pihen. Ennek ellenére mindvégig noszogassuk a mozgásra, hogy ez mennyi és milyen intenzív legyen, azt ő pontosan tudja, és jelezni fogja, ami már sok, vagy megerőltető számára.

Második trimeszter (21-42. nap)

 Energiaigény változása: Az 5 héttől (28-35. nap) átlagosan heti 10%-kal kell növelni a metabolikus energia mennyiségét.

Molly 26. naposan

Molly 26. naposan

Harmadik trimeszter (43-65. nap)

 Energiaigény változása: továbbra is átlagosan heti 10%-kal kell növelni a metabolikus energia mennyiségét. Az energiaszükséglet a vemhesség végére a vemhesség előttihez képest 1,5 x-re, nagy alomszám esetén 2 x-re növekszik.

Étrendjének javasolt beltartalmi értéke 30% fehérje és 20%-os zsírtartalom, omega3 : omega6 arány 5:1 – 10: 1.

A magzatok az utolsó trimeszterben indulnak rohamos fejlődésnek, erre az időszakra tehető a magzatépítés, az emlők és a méhlepény fejlődése is. Ha ebben az időszakban nem jut elegendő energiához és fehérjéhez, ezeket saját testéből kezdi beépíteni a magzatokba, és lesoványodik. Ám nem csak a szuka kondíciója miatt érzékeny időszak ez: a fedeztetés előtti, ill. a vemhesség alatti hiányos táplálás, alultápláltság gyakran vezet korai kölyökhalálhoz. (Olvastam olyan tanulmányt is, mely szerint a korai kölyökhalál 20-30%-a szuka hiányos táplálására vezethető vissza.)

Molly 36 naposan

Nem csak akkor alultáplált a szuka, ha nem kap elegendő mennyiségű ételt. A mennyiségre elegendő, de alacsony beltartalmi értékű, nem állati fehérjén alapuló, nem kiegyensúlyozott táplálás is alultápláltsághoz vezet (minőségi éhezés). Különösen a vemhesség utolsó harmadában okozhat károkat, de a fogamzásra is hatással lehet (alacsony lesz az alomszám), növeli a születési rendellenességek gyakoriságát, a tejtermelés nem lesz kielégítő. Mindez a kövér szukára is vonatkozhat.

A súlygyarapodása a vemhesség végére ne haladja meg a 15-25%-ot. A lefogyás is nagyon veszélyes; tartós energiahiány esetén a szuka anyagcseréje oly mértékben leromlik, hogy a szervezetében felhalmozódó mérgező anyagok miatt vemhességi toxikózis alakulhat ki.

Mivel a harmadik trimeszterben a növekvő magzatok nyomják a beleket és a gyomrot, a napi mennyiséget el kell osztani 2, később 3 adagra.

Állatorvosunk tanácsa: az ellés megkönnyítése érdekében a vemhesség utolsó hetében újra vissza kell fogni a táplálékbevitelt a második trimeszterben javasolt 1,2 x-re.

A FEDIAF ajánlása (normál aktivitás, átlagos hőmérséklet)

Átlagos energiaszükséglet

Első 4 hét: 132 kcal/metabolikus testtömeg

5-9 hét: 132 kcal/ metabolikus testtömeg + 26/testsúly kg

Télen több, akár ennek 2x-se is lehet.

Fehérjeigény a vemhesség alatt

5,7 g/metabolikus testtömeg (azaz a testsúly 0,75-dik hatványa).

Vitamin pótlás a vemhesség alatt

Jó minőségű táp mellé a vemhesség alatt sem kell pótlólagos vitamint adni. Különösen kerülni kell az A és D vitamin túladagolását, előbbi a szukáknál hasmenést, felszívódási zavart, a kölykök növekedésének visszamaradását, a D vitamin túladagolás pedig a magzatok súlyos csontosodási zavarát okozza.

A vemhes kutya napi A vitamin szükséglete 400 NE/kg, D vitamin szükséglete 2 NE/kg.

A C vitamint – különösen télen – érdemes pótolni, hiszen a vemhesség és szülés a szuka szervezete számára fokozott fizikai stresszt jelent.

Rozika 45 naposan

Rozika 45 naposan

Nem kell kalcium pótlás a vemhesség alatt!

Sokszor találkozom azzal a véleménnyel, mely szerint a vemhesség utolsó heteiben kalciumot kell adni a szukának. A szakirodalom azonban épp az ellenkezőjét mondja: az erre az időszakra eső fokozott kalcium bevitel az ellés alatt fájásgyengeséghez, a szoptatás időszakában elégtelen tejtermelődéshez, görcsök kialakulásához, súlyos esetben a szuka elpusztulásához vezethet.

Ennek oka, hogy a vemhesség alatt adagolt kalcium készítmények megemelik a vér kalcium szintjét, ezért a kalcium-háztartásért felelős mellékpajzsmirigy parathormon aktivitása csökken (mivel folyamatosan megemelkedett szérum kalcium szintet észlel). A lecsökkent hormonaktivitás az ellés után, a tejtermelés megindulásával megemelkedett kalcium igényt nem képes kielégíteni (nem von ki elegendő kalciumot a csontokból), ezért a szoptatás kezdeti időszakában izomgyengeség, izomgörcsök léphetnek fel, különösen kistestű kutyákban.

A kalcium hiány tünetei: enyhe formájában nyálzás, erőtlenség, remegés, kötött járás, súlyos formájában pupillatágulás, magas láz, merev és/vagy rángógörcsök alakulnak ki, a görcsök a sima izmokra (pl. légzőizmokra) is átterjedhetnek.

A fájásgyengeség elkerülése, a megfelelő tejtermelés, valamint a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése érdekében tehát nagyon fontos, hogy a vemhesség időszakában a szuka semmiképpen ne kapjon kalcium tartalmú étrend-kiegészítőket, és étrendje sem legyen kalciumban gazdagabb. Így magas kalciumtartalmú kölyöktáp helyett inkább a munkakutyák számára gyártott, magas energiatartalmú táp javasolt. Nyers étrenden tartott szukáknál a 7-8. héttől kerülni kell a kalciumban gazdag összetevőket.

 

Folyt. köv: Szoptatós kutya

Kakaevés

Valamiért a kutyák nagy előszeretettel hódolnak kakaevésnek, amit mi gazdik viszont ki nem állhatunk, és szeretnénk végleg felszámolni. Ez a mi örök, és gyakran eredménytelen harcunk, ahol csődöt mondanak az egyébként jól működő kutyanevelési készségeink.

Sokszor, sokfélét olvastam már ennek okairól, egyik nagyobb marhaságnak hangzott, mint a másik. Ezért nagyon örültem, amikor nemrég találtam egy hosszabb cikket a Dogs Naturally magazinban a témáról, erre építkezve készült az alábbi összefoglaló.

 ORVOSI OKOK

 Jellemzően valamilyen hiányállapothoz kötődnek, amelyben vagy a táplálék emésztése és felszívódása nem tökéletes, vagy egyes tápanyagokból nem jut elegendő a szervezetbe. Az elégtelen emésztés miatt a széklet kisebb-nagyobb mennyiségű emésztetlen tápanyagot tartalmaz. Mivel a kutya a táplálékból nem tud elegendő mennyiséget felvenni a szervezetének szükséges tápanyagokból, kakaevéssel próbálja meg pótolni.

 Enzim hiány

Nem termel a kutya szervezete elegendő emésztő enzimet a kutyakaja tökéletes megemésztéséhez. Ez véleményem szerint inkább relatív enzim hiány, nem feltétlenül utal elégtelen enzimtermelésre, inkább a táp/moslék összetétele nem illeszkedik a kutya szükségleteihez és élettani sajátosságaihoz.

EPI (Exogen pancreas elégtelenség)

A hasnyálmirigy elégtelenség egy krónikus állapot, melyben a kutya szervezete valóban nem termel elegendő emésztő enzimet, és a széklet bővelkedik emésztetlen tápanyagokban.

Paraziták

Az emésztőrendszer élősködői elszívnak némi tápanyagot, ezt próbálja meg a kutya pótolni.

Egyéb hiányállapotok

A fehérjék lebontásához szükséges hidroklorid sav, és nyomelemek hiánya is állhat a háttérben.

 Felszívódási problémák

Amikor valamilyen háttérbetegség miatt a tápanyagok elégtelenül szívódnak fel, egy részük a széklettel távozik. Ez tápanyag hiányos állapotot okoz, ezt próbálja meg pótolni.

 Megnövekedett étvágy

Egyes betegségekben (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy problémák) a kutya falánkabb lesz, és jobb híján ráfanyalodik a kakára is.

Alultápláltság

A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálék miatt a kutya folyton éhes. Utóbbira jellemző példa a magas CH-, alacsony állati fehérje-, alacsony zsírtartalmú ócska táp vagy konyhai maradék, magyarul moslék (pl. főtt tészta csirkelábbal, rántott leves kenyérrel). A jóllakottság eléréséhez elegendő fehérje és zsír kell, ha ebből nincs elég, akkor egy relatíve magas energiatartalom, és normál adag mellett is éhes lehet a kutya, ezt nevezzük minőségi éhezésnek.

Mit tehetünk?

A kakaevés felszámolásáért folytatott harcunkban tehát mindig a végére kell járni, fennáll-e valamilyen hiányállapot, felszívódási probléma, vagy krónikus betegség, tehát irány az állatorvos.

Minden esetben újra kell gondolni az étrendjét is, pl. jobb minőségű tápra kell váltani, át kell térni a nyers táplálásra, vagy változtatni kell annak az összetételén. A cél, hogy minél könnyebben emészthető, magas biológiai értékű, állati fehérjén alapuló étrenden tartsuk. Ha kap gabonafélét, hagyjuk el. Az emésztés és a felszívódás javítása érdekében adjunk neki rendszeresen nyers pacalt (emésztő enzim kiegészítés), probiotikumot (belek egészségének fenntartása, felszívódás javítása), almaecetet (hidroklorid sav pótlás).

Ilyen menü mellett nem fog kakát enni...

Ilyen étrend mellett nem fog kakát enni…

Én azt figyeltem meg, hogy nálunk csak bizonyos időszakokban csemegéznek kakát, és válogatnak is közöttük, fogyasztás előtt mindig alaposan megvizsgálják, megfelelő-e. Ilyenkor mindig változtatunk valamin, és ez rendszerint működik is.

VISELKEDÉSI PROBLÉMÁK

Van olyan vélemény, hogy a kakaevés összefügg a szukák tisztogatási ösztönével (a szuka egy ideig eltakarítja kölykeinek vizeletét, székletét.)

A kölykök kakaevését inkább a kíváncsiság számlájára írják, ezt rendszerint kinövi. Megfigyelték azt is, hogy a szaporító telepekről származó kölykök között gyakoribb a kakaevés a nem megfelelő tartási körülmények (ketreces tartás), és a minőségi – vagy akár a mennyiségi – éhezés miatt.

Összefüggésbe hozzák a kutyák dögevő hajlamaival, az unalommal, a stresszel (pl. egész nap be van zárva), a törődés, odafigyelés hiányával (így próbálja meg felhívni magára a figyelmet), utánzásos viselkedéssel – látja, hogy más kutyák is kakát esznek.

A kakaevés hátterében a büntetéstől való félelem is állhat. Ha a kutyát megbüntetik a szobatisztasági szabályok megsértése miatt, a legközelebbi „balesetnél” eltünteti a bizonyítékot, hogy elkerülje a büntetést.

A viselkedési okokra visszavezethető kakaevésnél az alábbiakat tehetjük:

Ne büntessük a szobatisztasági baleseteket. Tapasztalatom szerint a kutyák ösztönösen szobatiszták, ha mégsem, akkor valamit mi nem csinálunk jól, tehát nekünk kell változtatni.

Rendszeresen, szükség esetén naponta többször össze kell szedni a kakát. Nem csak a sajátját, más állatokét is, ha a kutya ezzel érintkezhet.

Stresszt kiváltó okok kezelése. Hogy a példánál maradjak, ne tartsuk egész nap egy kennelbe bezárva.

Több fizikai aktivitás, mely mentálisan és fizikailag is kielégíti a kutya szükségleteit.

Rendszeres féreghajtás. Az általánosan elterjedt gyakorlat a negyed évenkénti féreghajtó adása, de terjed az a gyakorlat is, hogy csak akkor adnak féreghajtót, ha az szükséges, tehát ha a kutya valóban férges, vagy indokolatlanul fogy, ill. fedeztetés előtt. Ez utóbbi csoport mindenképpen iktassa be kakaevés esetén is.

 

Vakcinázási ügyek

Dr. Ronald Schultz állatorvosi immunológus, vakcina kutató (University of Wisconsin’s Department of Pathobiological Sciences tanszékvezetője) még fiatal kutatóként, az 1970-es években kezdett el azon gondolkodni, ha pl. a szopornyicából meggyógyuló kutyák, vagy a panleukopéniából meggyógyuló macskák évekkel később is rendelkeznek az újbóli fertőzés elleni védettséggel, miért kell ezek ellen évenként újra vakcinázni őket? (Hasonlóan az embergyerekhez, akiknél számos fertőző betegséggel való találkozás egész életre szóló immunitást biztosít számukra.)

1978 óta tartó kutatásai során kollégáival több mint 1000 kutyát oltottak be a piacon kapható vakcinák valamelyikével. Ezt követően mérték egyrészt a vérben lévő antitest szintet, és végeztek ún. provokációs teszteket is, amikor a kutyát kitették egy fertőző betegség kórokozójának. Dr. Schultz szerint a vakcinák által biztosított védettség a következőképpen alakul vakcinázás után:

 

  Provokációs teszt esetén Szerológiai vizsgálatok szerint
Szopornyica 7 év 15 év
Parvo 7 év 7 év
Adenovírus 7 év 9 év
Veszettség 3 év 7 év

A fenti adatok nem azt jelentik, hogy ezt követően megszűnik az immunizáció, hanem csak azt, hogy a kutyákat a vakcina beadása után ennyi év elteltével tesztelték utoljára. (Ezért rövidebbek a provokációs tesztnél feltüntetett évek, mert idős kutyákat már nem tettek ki ilyen vizsgálatnak.)

A fenti eredmények csak egyszer, kölyökkorban vakcinázott kutyák esetében is érvényesek.

A mérések eredményei alapján úgy véli, a vakcinák ennél is hosszabb, olykor egész életen át tartó védettséget biztosítanak. Kimutatta, hogy az élő, legyengített vírussal történő ismételt immunizálás nem biztosít nagyobb és hosszabb védettséget, mert a korábbi oltással megszerzett immunitás során termelődő antitestek blokkolni fogják az ismételten beadott vakcinában lévő vírusokat, így az újraoltástól az állatban nem fog érdemben emelkedni az antitestek mennyisége, nem szaporodnak el a memória sejtek, nem lesz jobb a betegség elleni védettségi szint. Az immunrendszer emlékezete által biztosított immunitás felülmúlja a hagyományos, évenkénti vakcinázásét.

Tehát teljesen felesleges évenként vakcinázni, mert e nélkül is rendelkezik a kutya a kellő védettséggel. Mégis elterjedt az évenkénti vakcinázás gyakorlata, amelynek hátterében nem állt semmilyen tudományos megerősítés. Hogy miért? Feltehetően anyagi okokból, hisz ez komoly bevételi forrás mind a vakcina gyártók, mind az állatorvosok számára. Amerikai adatok szerint egy praxis bevételének 14%-át teszik ki ez évenkénti vakcinázási gyakorlat, és ettől a bevételtől nem óhajtanak elesni. Gyártói oldalról a bevételek mellett egyfajta biztonsági játék is szerepet játszik: mivel az immunitás időtartamát megállapító vizsgálatok drágák, a gyártók csak rövid ideig tesztelik vakcináikat és a „biztonság kedvéért” évenkénti beadási javaslattal dobják piacra.

Dr. Schultz kutatási eredményeit látva az American Animal Hospital Association (AAHA) 2003-ban egy speciális munkacsoportot hozott létre, amely kompromisszumos döntés eredményeként a 3 évenkénti vakcinázásra tett javaslatot. A munkacsoport egyik tagja szerint az időtartam meghatározása hasra ütve született meg, indokoltságát semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, ellenkezőleg, csak arra van tudományos bizonyíték, hogy jóval hosszabb, akár egész életen át tartó védettséget ad az egyszer beadott vakcina.

Az AAHA által összehívott munkacsoport a javaslattétel mellett felszólította a jelentősebb vakcina gyártókat, hogy termékeiken tüntessék fel, hatása legalább 3 évig tart. Próbaképen megnéztem, Nobivac Parvo C oltóanyag leírását, valóban rajta van, hogy 3 évente kell ismételni.

2006-ban az AAHA „3 év, vagy hosszabb”-ra módosította újravakcinázási javaslatát, amit 2011-ben azzal egészített ki, hogy egészséges kutyáknál a vakcinák akár 5 évig is védettséget biztosítanak.

Az AAHA azonban csak javaslatot tesz, nem kötelező protokollokat alkot e kérdésben. Mivel az állatorvosi társadalom szemlélete lassan változik csak ebben a kérdésben – részben a félretájékoztatás, részben a szakma konzervatív természete miatt -, csak lassan terjed el a ritkább vakcinázás protokollja. Próbaképpen megnéztem 10 állatorvosi honlapot, mindegyik évenkénti vakcinázást javasolt. (Saját állatorvosaink szerencsére nem tartoznak közéjük :-).)

Dr. Schultz időközben publikálta azon problémák listáját, melyet a gyakori vakcinázás okozhat. Ezt itt nem szeretném részletezni, de szerepel köztük pl. az ételallergia is, melyet a vakcina vivőanyaga okoz.

 

A bejegyzés az „Are we vaccinatng too much,” (JAVMA, No. 4, August 15, 1995, pg. 421.) cikk alapján készült.