Ismétlés a tudás anyja

Már írtam a tiltott élelmiszerekről, de az alábbi ábra annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, nem árt átismételni a leckét .

Egy megjegyzés: ha valami eddig nem történt meg velünk, az nem jelenti azt, hogy nem is fog. Tehát, ha evett már a kutyánk szőlőt, és nem álltak le tőle a veséi, az nem jelenti azt, hogy soha, semmi baja nem lehet a szőlőtől. Azt meg főleg nem jelenti, hogy más kutyáknak sem lesz baja tőle. (Soha nem értem meg az ilyen hozzászólásokat: “adhatod nyugodtan, az enyém is kap, semmi baja tőle”. )

dangerous-dogfoods

 

Reklámok

“Trash to cash”

Keith Levy, a Royal Canin USA elnökének a Forbes magazinban megjelent interjújában (a cikk címe: Dog Food Made From Feathers: A Win-Win for Royal Canin) arról beszélt, hogy sok vásárló a maga képére akarja formálni kutyájának takarmányozását, ezért pl. Blöki is csak organikusan előállított eledelt kap, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy az első összetevő hús legyen. A Royal Canin azonban nem ezekre, hanem a végeredményre fókuszál. Levy szerint a kutyatulajdonosok csupán csak valamiféle hóbortból preferálják azokat a kutyakajákat, amelyeknek az elsődleges alapanyaga hús, holott ez irreleváns a végeredmény (analitikai összetevők, magas fehérjetartalom) szempontjából. Ennek szellemében az utóbbi évtizedben alternatív fehérjeforrások után kutattak, és meg is találták a toll-liszt (feather meal) személyében.

Mi is az a toll-liszt?

A toll szárazanyag tartalmának 96%-a fehérje, közelebbről keratin, ami amellett, hogy emészthetetlen, aminosav összetétele sok ponton számottevően eltér a kutya aminosav szükségletétől, pl. a lizin illetve metionin tartalma alacsony, cisztin tartalma magas. Aminosav profilja ITT látható.

Az emészthetővé tétel érdekében meg kell változtatni a tollat alkotó keratin molekula térszerkezetét, ezt hívják hidrolízisnek. A fehérje hidrolízise során enzimek és egyéb adalékanyagok segítségével bontják le az emészthetetlen keratin fehérjét aminosavakra, amelyek így már fel tudnak szívódni a bélből. A folyamathoz használt adalékanyagok között megtalálhatjuk pl. a sósavat, kénsavat, vagy lúgot is. (Arra nem találtam adatot, hogy a csirkegyárakban alkalmazott, és a tollakban lerakódó vegyi anyagokat, pl. arzént hogy vonják ki a tollból…)

A toll-lisztet az agráripar régóta használja trágyaként, valamint adalékanyagként a baromfi-, hal- és sertéstakarmányozásban (tehát nem elsődleges fehérjeforrásként!). A 2000-es évek kezdete óta már a háziállat-eledel ipar is felhasználja alapanyagként, pl. a Royal Canin egyes termékeikben, mint elsődleges fehérjeforrást.

Honnan származik a toll? A csirkegyárakból, azaz a toll-liszt előállításához a baromfifeldolgozó iparban termelődő vágóhídi hulladékot használják fel, ami így néz ki:

toll

Levy szerint a toll-liszt tápanyagban gazdag és ízletes a kutya számára. Ezt úgy érik el, hogy a hidrolízissel aminosavakra bontott tollat mesterségesen ízesítik, hisz az aminosavak önmagukban nem ízletesek. A hidrolizáció során aminosavakra bontott fehérje másik előnye Levy szerint, hogy az immunrendszer nem fogja testidegen fehérjeként azonosítani, azaz nem okoz allergiát.

A Royal Canin másik fontos fehérjeforrása a hidrolizált szójafehérje, és kiterjedt kutatásokat végeznek arra vonatkozóan, hogyan tudnák a férgeket (worm) alternatív fehérjeforrásként felhasználni termékeikben.

Az, hogy a hidrolizált toll-fehérje nem okoz allergiát, sokak számára vonzó lehet, ám ez bármilyen más hidrolizált fehérjére igaz, szóval szerintem ez nem elegendő ok arra, hogy toll-liszt alapú táppal etessek. Én legalábbis semmi vonzót nem találok ebben az összetételben: kukoricakeményítő, alacsony molekulatömegű madártoll-hidrolizátum (L-aminosavak- és oligopeptidek-forrása), kókuszolaj, szójaolaj, ásványi sók, növényi rostok, stb.(Royal Canin Anallergenic táp.)

Ám ha van olyan, akit ez nem zavar, egy dolgot akkor is érdemes megfontolni. A cisztinuriában, vagy bármilyen vesebetegségben szenvedő kutyák esetében mindenképpen kerülni kell a toll-lisztet tartalmazó tápokat, mert a magas cisztin tartalom vesekőképződést okoz. Tehát ha az összetevők között szerepelnek az alábbiak: feather meal, a poultry or chicken digest, vagy a poultry/chicken by product, kerüljük el.

Bár Levy szerint a toll-liszt előállítása költségesebb, mint a csirkehús, senkinek ne legyenek kétségei, a tápgyártók nem biológiai értéke, hanem költséghatékonysága miatt használja őket. „Trash to cash”, szemétből pénzt csinálni, kinek ne érné meg?

poultry feather meal_thumb[1]

Következik: Az idős kutya táplálása.

 

Keményítők a tápokban

A kutyatáp piacon egyre több márka vezeti be gabonamentes termékét azt sugallva (vagy direkt ajánlással), hogy ezek hipoallergén tápok, allergiában szenvedő kutyák is fogyaszthatják. (Olykor visszakérdezek a tukmálós eladóknál: atópiás allergiára is jó? Persze fogalmuk sincs, miről beszélek, jön a terelés és/vagy a betanult szöveg zsolozsmázása.)

E termékekben glutént nem tartalmazó borsóval, rizzsel, burgonyával helyettesítik a gabonákat, így valóban nagyon hasznosak lehetnek egy olyan kutya számára, aki glutén érzékeny. Ám sajnálatos módon az erős viszketéssel, vakarózással, a mancsok rágicsálásával  járó tünetegyüttes, vagy a makacs fülfertőzés mögött koránt sem biztos, hogy gabonaallergia áll, hanem pl. az élesztőgombák elszaporodása (vagy sok minden más).

Az élesztőgombák a kutya normál flórjának részei, a szervezetben és a kültakarón egyaránt jelen vannak, ám extrém mértékű elszaporodásuk erős viszketést, vakarózást, a mancs rágicsálását, harapdálását, súlyosabb esetben gombás bőrgyulladást, gombás fülfertőzést okoznak.

Mikor szaporodik el? Kell hozzá egy legyengült immunrendszer (amely együtt jár a bőr ellenállóképességének csökkenésével is), valamint bőséges szénhidrát bevitel, hogy az élesztőgombácskáknak legyen mit zabálnia. Ők ugyanis cukorral táplálkoznak, amelyet a szervezet bőségesen előállít számukra a keményítőtartalmú kutyakajából.

Miben van keményítő? Mindenben, amivel a tápokban a gabonát helyettesítik, azaz a rizsben, burgonyában, édesburgonyában, borsóban. Az anyagcsere során a keményítő cukorra bomlik, igazi terülj-terülj asztalkám az élesztőgombáknak, akik a kutya emésztőrendszerében és a szőrtüszőkben egyaránt esztelen szaporodásba kezdenek, a fenti tüneteket okozva. Tehát önmagában a gabonamentesség (grain-free) még koránt sem garancia a viszketés-mentességre.

Viszketős kutyánál tehát célszerű erősen visszafogni a keményítő bevitelt (is), ezzel párhuzamosan fel kell erősíteni az immunrendszerét, javítani kell a bőr ellenállóképességét. Legfontosabb azonban egy megbízható diagnózis.

starch

 A képen nem szereplő rizsben 810 g keményítő van kg-ként.

 

(Képen látható adatok forrása: Borggreve et al; Murray et al.)

A nyúlon túl

A BARF étrend gyakorlati alkalmazásáról szóló írásokban gyakran találkoztam egy green powder nevű étrend kiegészítővel, melynek egyik összetevője a lucerna. Mivan? Nálam a lucernához a nyúl képe társul, ezért első hallásra abszurd ötletnek tűnt kutyáknak adni, de kis utána olvasással máris kevésbé tűnt furának.

A lucerna (angolul alfalfa) ugyanis tele van minden földi jóval: nyolc féle aminosav (izoleucin 3,7%, leucin 7,4% lizin 4,7%, metionin 1,3%, triptofán 0,7%, treonin és fenilalanin 4,2%, valin 4,4%.), szinte a teljes vitamin skála, rengeteg ásványi anyag, nyomelem, emésztést segítő enzimek, emészthető rostok vannak benne, emellett antibakteriális, E vitamin tartalma révén antioxidáns, és gombaölő hatással bír.

Általános immunerősítő hatása mellett rendszeres fogyasztása csökkenti az izületi fájdalmakat (idős kutyáknak emiatt különösen javallott), gyógyítja a tápcsatornában lévő fekélyeket, a gyomorhurutot, és a máj működési zavarait.

Jellemzően kétféle formában találkozni vele, vagy a green powder alkotórészeként, vagy lucerna porként (alfalfa powder). Házi előállítása is rém egyszerű, lehetőleg vegyszermentes körülmények között növő lucernát alaposan ki kell szárítani, majd porrá őrölni. Ebből közepes termetű kutyáknak napi 1 csapott kávéskanállal adjunk, kistermetűeknek a felét, nagyoknak a kétszeresét.

Nagyüzemi körülmények között termelt lucernát én nem adnék a kutyámnak, de ha valakinek van kertje, 2-3 négyzetmétert érdemes e célra felhasználni. Akinek pedig nincs kertje, annak a csíráztatást ajánlom. Kapható kifejezetten csíráztatásra való bio lucerna mag, csak néhány nap türelem kell hozzá, és Blöki máris legelheti a szuperkoncentrált lucernarügyeket.

Akinek a lucerna=kutyakaja (pontosabban étrend kiegészítő) továbbra is túl abszurdnak hangzik, már csak egy érvem van: néhány szuperprémium tápban (pl. Orijen, Acana, Blue) is megtalálható.

A tojás

A kutyák számára a nyers tojás tökéletes, teljes értékű fehérjeforrás (csak az anyatej tökéletesebb nála), minden esszenciális aminosav megtalálható benne, emészthetősége pedig 100%-os.

Egy db átlagos tojás 6,3 g fehérjét tartalmaz, ez kb. 300 g marha/csirkehús fehérjetartalmával egyenértékű. Tartalmaz továbbá 6,1 g zsírt, 915,6 g Omega 6, és 17,1 g Omega 3 zsírsavat. Szénhidrát tartalma elhanyagolható.

Vitamintartalma is jelentős, a C-vitamin kivételével minden vitamin megtalálható benne, emellett kalcium, magnézium, foszfor, kálium, cink, szelén, jód, réz, és vas tartalma is említésre méltó.

Ezek alapján kézenfekvő – és olcsó – megoldás lenne, ha kutyánk fehérjeszükségletét kizárólag nyers tojásból fedeznénk, így a fehérjebevitel probléma letudva. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog.

A nyers tojás ugyanis olyan emésztést elősegítő enzim inhibitorokat is tartalmaz, melyek különösen kölyköknél és idős kutyáknál emésztési zavarokat okozhatnak. Ennek kivédésére kezdetben heti 2-3 tojásnál ne kapjon többet a kutya; ha emellett nem tapasztalunk emésztési problémákat, nyugodtan beiktathatjuk napi rendszerességgel is, ám ekkor se ez legyen kizárólagos fehérjeforrás. Az enzim inhibitor káros hatásait kiiktathatjuk a főzéssel, de ekkor számolni kell némi táplálóanyag veszteséggel is.

A nyers tojással szembeni másik ellenérv, hogy a tojásfehérje avidint is tartalmaz. Az avidin biotin inhibitor (gátolja a biotin felszívódását a tápcsatornából), azaz a nyers tojás rendszeres fogyasztása biotin hiányt idéz elő a kutya szervezetében. (A biotin hiány elsősorban a bőr és szőr minőségén látszik, hámlást és bőrgyulladást okoz.) Egyes szerzők emiatt csak főtt formában javasolják a tojás etetését, mások azonban úgy vélik, csak extrém mennyiségű (napi 20 db) tojás rendszeres fogyasztása okoz biotin hiányt, emellett a tojássárgájában is van biotin, tehát az egész tojással egyben biotint is viszünk be a kutya szervezetébe. A főzés tehát kivédi a biotin-mizériát, ám ha valaki mégis a nyers változat mellett dönt, más biotin forrást (pl. máj) is be kell iktatni a kutya étrendjébe.

A szalmonella probléma

A tojással kapcsolatos alapinformációnak számít a nyers tojás = szalmonella fertőzés, különösen kánikulában. Kutyák esetében a nyers tojás etetésében rejlő fertőzésveszélyről ellentmondásos információkat olvastam.

Az állatorvosok egy része a fertőzésveszély miatt nem javasolja a nyers tojás etetését, ugyanakkor a BARF-hívők szerint az egészséges kutyák immunrendszere jóval hatékonyabban küzd meg a szalmonella baktériummal, mint az emberé, ezért nem betegednek meg.

Egy másik szempont szerint a friss, megbízható forrásból beszerzett, megfelelő körülmények között tárolt tyúktojásnak legfeljebb csak a héján lehet kórokozó, a tojás belsejében nem, így kutyáknak is nyugodtan adható.

Az ellenérvek sorában említhetjük azt is, hogy bár a kutyákat ritkán betegíti meg a szalmonella, a kutya szervezetébe jutott baktériumok átjuthatnak a velük érintkező emberek szervezetébe is, ezért a nyers tojással (és nyers hússal) való etetés során fokozottan kell ügyelni a higiéniára.

A hányós-hasmenéses tüneteket okozó szalmonella fertőzés mellett a szalmonella baktériummal való fertőzöttség kutyák esetében másfajta veszélyeket is magában rejthet. Léteznek kutatások, melyek szerint összefüggés van a szalmonella fertőzés (amit a kutya tünetmentesen is átvészelhet) és a spontán abortusz között, tehát tenyésztésbe vont szukák esetében ügyelni kell a fertőzés kivédésére.

Tojáshéj

A tojáshéj kiváló kalciumforrás (94%-a kalcium karbonát), ugyanakkor foszfort nem tartalmaz, így etetése különösen ajánlott olyan kutyák számára, akik egyáltalán nem kapnak csontot. Ehhez az alaposan leöblített tojáshéjat meg kell szárítani, 20-30 percig forró sütőben szárítani, majd kávédarálóval finom porrá kell őrölni, mert csak így szívódik fel tökéletesen.

Mennyit adjunk belőle?
A tojáshéj por kalcium tartalma 38,1% (AAFCO adat). Egy tojás héjából kb. egy teáskanálnyi por lesz, ami 2000 mg kalciumot tartalmaz (Forrás: Mary Strauss Whole Dog Journal, 2007.), ebből 450-500 gr csontmentes ételre ½ teáskanál tojáshéj por adagolását javasolja a szerző.

Létezik tojáshéj por készítmény is – Pure Eggshell Concenratum -, ennek adagolási javaslata így néz ki:

100 gr ételhez – 1/4 teáskanál
200 gr ételhez – 1/2 teáskanál
300 gr ételhez – 2/3 teáskanál
400 gr ételhez – 3/4 teáskanál

Emberek esetében a kalcium-karbonát székrekedést okozhat, ezért szedését magasabb rostbevitellel javasolják kiegészíteni a szakemberek. Kutya esetében nem olvastam ilyen adatot, de nem árt tudni róla…

Számba véve az előnyöket és hátrányokat, a magam számára a következőket vontam le: napi 1 tojás, elsősorban főve, nyersen legfeljebb heti 1 alkalommal, de csak akkor, ha teljesen friss, és a tyúkokat is ismerem. Bolti tojásnak nem adom a héját.

A gabona mizéria

[Az egyszerűség kedvéért gabona fogalmába a búza, rozs, árpa, zab mellett a rizst a kukoricát is beleértem.]
Ahogy arra már többször utaltam, a tápok többsége sok gabonát tartalmaz, de  kell-e a kutyának gabona?
A tápgyártók zöme szerint igen, hisz a gabona kiváló szénhidrát forrás. Ezt hallva azonnal felmerül bennem a kérdés: miért nem tüntetik fel a szénhidrát tartalmat a tápokon, ha olyan fontos? Csak nem azért, mert a táp jórészt magas szénhidráttartalmú gabonából áll, az állati fehérje rovására? (Elérheti a 40-70%-ot.)
Az ellenzők szerint nem, mert:
– a kutya emésztőrendszere nem a gabonák megemésztésére van tervezve, vagyis nem emésztik meg.
– a tápokban lévő gabonák a kutya számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaznak.
– sokszor az emberi fogyasztásra alkalmatlan, pl. magas fuzárium tartalmú gabonákat használják a gyártók, márpedig a fuzárium, és egyéb penészgombák a kutyának is árthatnak.
– a gabona gyakran okoz táplálékallergiát.
Mérsékeltebb vélemények szerint a gabonák emészthetősége és alacsony tápanyagtartalma nem minden gabonára igaz (a rizst és a zabot a kutya is könnyen megemészti), illetve sok múlik azon, hogy a gabonaszem mely részét használják fel a gyártás során. A durvábbra, vagy lisztté őrölt teljes gabonaszemek értékes vitaminokat tartalmaznak, tehát ezek jelenlétét nem kifogásolják. A gyakorlat azonban az, hogy a gabona feldolgozás melléktermékei kerülnek a tápba (pl. a sikér), ezekben már szinte semmilyen hasznosítható tápanyag nincs.
A gabona-pártiak fő érve tehát a szénhidrát forrás,de kell-e a kutyakajába szénhidrát (CH)?
Mellette szóló vélemény egy szuperprémium táp tájékoztatójából: Igen, mert a táplálékkal bevitt CH kulcsfontosságú energiaforrás a kutyák számára. (Néhány sorral arrébb pedig azt írják, a zsírok 2x annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérjék vagy a szénhidrátok, tehát mégsem biztos, hogy kulcsfontosságúak.)
Ellenvélemény egy másik gyártótól: Nem, mert a ragadozók számára az elsődleges energiaforrás a zsír és a fehérje, tehát a kutya számára a szénhidrát nem alapvető tápanyag, amennyiben elegendő fehérjét és zsírt kap.
Ezt a véleményt támasztja alá az NRC (National Research Counsil – Nemzeti Kutatási Tanács) 2006-os, és az AAFCO 2008-as állásfoglalása is, ami egyben azt is leszögezi, hogy fehérjével nem lehet a kutyákat túletetni.
Hogy ne csak amerikai irodalmat idézzek; egy agrárfőiskola állatélettani- és egészségtani tanszékre írt szakdolgozatban olvasható az alábbi részlet:  „A kutyák minimális szénhidrátszükséglete nem ismeretes. Különböző vizsgálatok valószínűsítik, hogy a kutya eltartható szénhidrátmentes táplálékon, ha elegendő mennyiségű glükóz-prekurzort (aminosavakat, glicerint) tartalmaz ahhoz, hogy az anyagcseréhez nélkülözhetetlen szőlőcukrot előállítsa.” […] A kutya számára a szénhidrát – noha élettanilag esszenciális tápanyag – nem tekinthető a tápok, illetve diéták nélkülözhetetlen összetevőjének. Valószínűsíthető, hogy a kutya mája – több más emlős állattól eltérően nagyobb mértékben képes glükoneogenezis során elegendő mennyiségű glükózt előállítani az aminosavak és a glicerin felhasználásával. Természetesen szénhidrátmentes táplálás esetén lényegesen több fehérjét és zsírt kell etetnünk az állatokkal ahhoz, hogy szervezetük számára a glükóz-perkurzorok elegendő mennyiségben álljanak rendelkezésre.”
(A dolgozat 1996-ban készült, tehát 10 évvel megelőzi az NRC állásfoglalását. Kiemelés tőlem.)
Visszatérve az alapkérdésre: a kutyáknak nem kell gabona.
Nem arról van szó, hogy a gabona árt a kutyának – kivéve, ha valamelyikre allergiás, ez esetben valóban árt nekik. A tápokban lévő gabona mennyisége, azaz az oly sokat hivatkozott magas CH tartalom árt nekik, mert hizlal, mert cukorbetegséget okoz. A gabona szerepe ugyanis nem az, hogy energiát szolgáltasson a kutyának, hanem a bennük lévő vitamin, ásványi anyagok miatt lehetnek hasznosak.