Vakcinázási ügyek

Dr. Ronald Schultz állatorvosi immunológus, vakcina kutató (University of Wisconsin’s Department of Pathobiological Sciences tanszékvezetője) még fiatal kutatóként, az 1970-es években kezdett el azon gondolkodni, ha pl. a szopornyicából meggyógyuló kutyák, vagy a panleukopéniából meggyógyuló macskák évekkel később is rendelkeznek az újbóli fertőzés elleni védettséggel, miért kell ezek ellen évenként újra vakcinázni őket? (Hasonlóan az embergyerekhez, akiknél számos fertőző betegséggel való találkozás egész életre szóló immunitást biztosít számukra.)

1978 óta tartó kutatásai során kollégáival több mint 1000 kutyát oltottak be a piacon kapható vakcinák valamelyikével. Ezt követően mérték egyrészt a vérben lévő antitest szintet, és végeztek ún. provokációs teszteket is, amikor a kutyát kitették egy fertőző betegség kórokozójának. Dr. Schultz szerint a vakcinák által biztosított védettség a következőképpen alakul vakcinázás után:

 

  Provokációs teszt esetén Szerológiai vizsgálatok szerint
Szopornyica 7 év 15 év
Parvo 7 év 7 év
Adenovírus 7 év 9 év
Veszettség 3 év 7 év

A fenti adatok nem azt jelentik, hogy ezt követően megszűnik az immunizáció, hanem csak azt, hogy a kutyákat a vakcina beadása után ennyi év elteltével tesztelték utoljára. (Ezért rövidebbek a provokációs tesztnél feltüntetett évek, mert idős kutyákat már nem tettek ki ilyen vizsgálatnak.)

A fenti eredmények csak egyszer, kölyökkorban vakcinázott kutyák esetében is érvényesek.

A mérések eredményei alapján úgy véli, a vakcinák ennél is hosszabb, olykor egész életen át tartó védettséget biztosítanak. Kimutatta, hogy az élő, legyengített vírussal történő ismételt immunizálás nem biztosít nagyobb és hosszabb védettséget, mert a korábbi oltással megszerzett immunitás során termelődő antitestek blokkolni fogják az ismételten beadott vakcinában lévő vírusokat, így az újraoltástól az állatban nem fog érdemben emelkedni az antitestek mennyisége, nem szaporodnak el a memória sejtek, nem lesz jobb a betegség elleni védettségi szint. Az immunrendszer emlékezete által biztosított immunitás felülmúlja a hagyományos, évenkénti vakcinázásét.

Tehát teljesen felesleges évenként vakcinázni, mert e nélkül is rendelkezik a kutya a kellő védettséggel. Mégis elterjedt az évenkénti vakcinázás gyakorlata, amelynek hátterében nem állt semmilyen tudományos megerősítés. Hogy miért? Feltehetően anyagi okokból, hisz ez komoly bevételi forrás mind a vakcina gyártók, mind az állatorvosok számára. Amerikai adatok szerint egy praxis bevételének 14%-át teszik ki ez évenkénti vakcinázási gyakorlat, és ettől a bevételtől nem óhajtanak elesni. Gyártói oldalról a bevételek mellett egyfajta biztonsági játék is szerepet játszik: mivel az immunitás időtartamát megállapító vizsgálatok drágák, a gyártók csak rövid ideig tesztelik vakcináikat és a „biztonság kedvéért” évenkénti beadási javaslattal dobják piacra.

Dr. Schultz kutatási eredményeit látva az American Animal Hospital Association (AAHA) 2003-ban egy speciális munkacsoportot hozott létre, amely kompromisszumos döntés eredményeként a 3 évenkénti vakcinázásra tett javaslatot. A munkacsoport egyik tagja szerint az időtartam meghatározása hasra ütve született meg, indokoltságát semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, ellenkezőleg, csak arra van tudományos bizonyíték, hogy jóval hosszabb, akár egész életen át tartó védettséget ad az egyszer beadott vakcina.

Az AAHA által összehívott munkacsoport a javaslattétel mellett felszólította a jelentősebb vakcina gyártókat, hogy termékeiken tüntessék fel, hatása legalább 3 évig tart. Próbaképen megnéztem, Nobivac Parvo C oltóanyag leírását, valóban rajta van, hogy 3 évente kell ismételni.

2006-ban az AAHA „3 év, vagy hosszabb”-ra módosította újravakcinázási javaslatát, amit 2011-ben azzal egészített ki, hogy egészséges kutyáknál a vakcinák akár 5 évig is védettséget biztosítanak.

Az AAHA azonban csak javaslatot tesz, nem kötelező protokollokat alkot e kérdésben. Mivel az állatorvosi társadalom szemlélete lassan változik csak ebben a kérdésben – részben a félretájékoztatás, részben a szakma konzervatív természete miatt -, csak lassan terjed el a ritkább vakcinázás protokollja. Próbaképpen megnéztem 10 állatorvosi honlapot, mindegyik évenkénti vakcinázást javasolt. (Saját állatorvosaink szerencsére nem tartoznak közéjük :-).)

Dr. Schultz időközben publikálta azon problémák listáját, melyet a gyakori vakcinázás okozhat. Ezt itt nem szeretném részletezni, de szerepel köztük pl. az ételallergia is, melyet a vakcina vivőanyaga okoz.

 

A bejegyzés az „Are we vaccinatng too much,” (JAVMA, No. 4, August 15, 1995, pg. 421.) cikk alapján készült.

Keményítők a tápokban

A kutyatáp piacon egyre több márka vezeti be gabonamentes termékét azt sugallva (vagy direkt ajánlással), hogy ezek hipoallergén tápok, allergiában szenvedő kutyák is fogyaszthatják. (Olykor visszakérdezek a tukmálós eladóknál: atópiás allergiára is jó? Persze fogalmuk sincs, miről beszélek, jön a terelés és/vagy a betanult szöveg zsolozsmázása.)

E termékekben glutént nem tartalmazó borsóval, rizzsel, burgonyával helyettesítik a gabonákat, így valóban nagyon hasznosak lehetnek egy olyan kutya számára, aki glutén érzékeny. Ám sajnálatos módon az erős viszketéssel, vakarózással, a mancsok rágicsálásával  járó tünetegyüttes, vagy a makacs fülfertőzés mögött koránt sem biztos, hogy gabonaallergia áll, hanem pl. az élesztőgombák elszaporodása (vagy sok minden más).

Az élesztőgombák a kutya normál flórjának részei, a szervezetben és a kültakarón egyaránt jelen vannak, ám extrém mértékű elszaporodásuk erős viszketést, vakarózást, a mancs rágicsálását, harapdálását, súlyosabb esetben gombás bőrgyulladást, gombás fülfertőzést okoznak.

Mikor szaporodik el? Kell hozzá egy legyengült immunrendszer (amely együtt jár a bőr ellenállóképességének csökkenésével is), valamint bőséges szénhidrát bevitel, hogy az élesztőgombácskáknak legyen mit zabálnia. Ők ugyanis cukorral táplálkoznak, amelyet a szervezet bőségesen előállít számukra a keményítőtartalmú kutyakajából.

Miben van keményítő? Mindenben, amivel a tápokban a gabonát helyettesítik, azaz a rizsben, burgonyában, édesburgonyában, borsóban. Az anyagcsere során a keményítő cukorra bomlik, igazi terülj-terülj asztalkám az élesztőgombáknak, akik a kutya emésztőrendszerében és a szőrtüszőkben egyaránt esztelen szaporodásba kezdenek, a fenti tüneteket okozva. Tehát önmagában a gabonamentesség (grain-free) még koránt sem garancia a viszketés-mentességre.

Viszketős kutyánál tehát célszerű erősen visszafogni a keményítő bevitelt (is), ezzel párhuzamosan fel kell erősíteni az immunrendszerét, javítani kell a bőr ellenállóképességét. Legfontosabb azonban egy megbízható diagnózis.

starch

 A képen nem szereplő rizsben 810 g keményítő van kg-ként.

 

(Képen látható adatok forrása: Borggreve et al; Murray et al.)

Étel allergia

A kutyák allergiás tüneteinek kb. 10%-a ételallergia, azaz a kutya érzékeny lesz az étel valamely összetevőjére, és antitesteket kezd el termelni ellene.
Bármelyik életkorban kialakulhat, gyakran más allergiatípusokkal együtt jelentkezik. Kutyáknál a leggyakoribb allergén a marhahús, a tejtermékek, csirke, gabona, tojás, kukorica és szója, vagyis az állateledelek leggyakoribb összetevői. Ez nem véletlen egybeesés, ugyanis az allergiás reakció jelentkezése összefügg azzal, hogy az allergén összetevőt mennyi ideig, és milyen mennyiségben fogyasztotta a kutya.
Különbséget kell tenni étel allergia, és intolarencia között, utóbbiban bizonyos ételféleségeket a kutya nehezen, vagy nem tud megemészteni. Oka nehezen azonosítható, gyakran valamilyen bélfertőzés, bélgyulladás, autoimmun betegség mellett jelentkezik.
Az ételallergia fő tünete a viszketés miatti extrém vakaródzás, főleg a pofán, füleken, a végbéltájék környékén, és a lábakon. Ezt kísérheti krónikus vagy visszatérő fülgyulladás, szőrhullás, gyulladásos foltok (hot spot) a bőrön, vagy kiterjedt bőrgyulladás. Kutyáknál a bélcsatorna mozgása is érintett lehet, gyakoribb székletürítések formájában.
Mivel a tünetei hasonlítanak az atópiás (belélegzéses) eredetű allergiára, nehéz attól elkülöníteni.
Ételallergiára utal, ha:
– a fülben gyakran van gombás fertőzés,
– nagyon fiatal kutyáknál közepes vagy jelentős bőrprobléma jelentkezik,
– egész évben tünetei vannak, vagy télen kezdődnek,
– az antihisztamin kezelés nem csökkenti a tüneteket.
Az étel-intolerancia fő tünete a hasmenés, hányás, fogyás, míg az allergia tipikus bőrtünetei (vakarózás) rendszerint hiányoznak. A kezelés mindkét esetben ugyan az: a problémát okozó alapanyagot ki kell iktatni az étrendből.
Az allergén beazonosítása nehéz és hosszadalmas folyamat, ráadásul koránt sem biztos, hogy a jellegzetes bőrtünetek hátterében allergia áll; lehet parazita a tápcsatornában, vagy baktérium, gomba, rühatka, bolha, stb.
Ma már bőrtesztekkel és vérvizsgálattal is azonosítható az allergén, ám ezek eredményessége vitatott – a teszt kifejlesztői szerint biztos eredményt ad, egyes állatorvosok és gazdik szerint azonban nem. Abban, hogy érdemes-e elvégeztetni, nem szeretnék senkinek tanácsot adni, talán csak annyit, bátran kérdezzünk az ezt javasló állatorvostól, győződjünk meg róla, hogy az igen költséges vizsgálat elvégzése előtt minden más eshetőséget számba vett-e.
Ha nem végeztetjük el a tesztet, és étel-allergiára gyanakszunk, étel-próbát kell végezni.
Ehhez 12 héten át olyan fehérje- és szénhidrát forrással kell etetni a kutyát vagy macskát, amit még nem evett korábban. Léteznek ún. hipoallergén tápok is, de a beazonosítás fázisában én ezek etetését nem tartom szerencsésnek. Ha megnézzük e tápok összetevőit, látható, hogy túl sok mindent – köztük sok gyakori allergént – tartalmaz ahhoz, hogy ki tudjuk szűrni, a mi kutyánknál mi okozza a bajt.
Tehát egy nap koplalás után 12 hétig egyféle húst, és egyféle növényi kiegészítőt kell a kutyának/macskának adni, lehetőleg olyat, amit még soha, vagy csak nagyon ritkán/régen evett, végig ugyan azt. Mást nem szabad ennie ez idő alatt, igazi és mű rágócsontokat sem kaphat, gyógyszert sem, csak vizet.
Ha a tünetek mérséklődtek vagy eltűntek, 12 hét után provokációs tesztet kell végezni, azaz vissza kell térni az eredeti étrendre. Ha a tünetek visszatérnek, az ételallergia igazoltnak tekinthető. Amennyiben a tünetek a 12 hét alatt nem mérséklődtek, vagy mégsem ételallergiáról van szó, vagy a próbaételre is allergiás. Utóbbi esetben más kombinációval próbálkozzunk.
Mikor sikerült azonosítani az allergént, az étrendből való kizárásával gyógyszeres kezelés nélkül is tünetmentessé tehetjük a kutyát. Ha az egyhangúság elkerülése érdekében új alapanyagokat szeretnénk beiktatni, az újdonságokat fokozatosan vezessük be, egyszerre mindig csak egyfélével próbálkozzunk. Ha 2 hétig nem okoz tüneteket, ismét kipróbálhatunk valami mást. Így lassan kialakul az etethető alapanyagok listája, ezekről válogatva változatos menüt állítsunk össze, így elkerülhetjük, hogy újabb ételféleség esetében is kialakuljon az allergia.
Természetesen kereshetünk gyógy- vagy speciális tápot is, de ezeket csak akkor érdemes használni, ha már pontosan tudjuk, kutyánk mire allergiás, és a táp összetevőiből egyértelműen kiderül, hogy az allergénből nincs benne. Itt visszautalnék a tápok összetevőinek értelmezésére: amelyik tápban nincs pontosan megnevezve a hús és/vagy a gabona forrása, ne kísérletezzünk vele, mert az bármilyen állat/növény lehet.
Alapszabály: sose a táp neve – pl. sensitive, hipoallergén, érzékeny kutyák számára  – alapján, hanem az összetevők ismeretében válasszunk!
Példaként említem a Royal Canin érzékeny bőrre kifejlesztett termékének összetevőit: rizs, búzasikér, állati zsiradék, búza, kukoricasikér, kukorica, hántolt zab, baromfimáj, szójaolaj, halolaj, stb., ami csak abban az esetben hatásos, ha biztosan tudjuk, nem a gluténre, hanem pl. a csirkehúsra allergiás az eb. Glutén allergia esetén ez a táp nem fog működni.
Kereskedők gyakran a bárány+rizs kombinációját javasolják, mint speciálisan allergiás kutyák számára kifejlesztett tápot. Egyik üzletben konkrét javaslat volt a Belcando érzékeny kutyák számára kifejlesztett bárányos+rizses tápja. A tájékoztató füzetet tanulmányozva pedig a következő vásárlói véleményt olvastam a termékről: „Mindként labrador szukánknak állandóan allergiás problémája és fénytelen szőre volt….rövid idő múlva észrevettük, hogy a kutyák jobban kedvelték mint a régi eledelt, és a szőrük is újra csillogni kezdett”, vagyis már két helyről is megerősítést kaptam, hogy ez a táp jó az ételallergiára. Az összetevők között azonban van baromfi húsliszt is, tehát ha a kutya a csirkehúsra allergiás, ez a táp nem lesz jó neki.
Egy másik szaküzletben az allergia említésre kaptam egy allergiás kutyák számára készült mintacsomagot, ami „tuti-biztos használni fog, mindenki ezt viszi”. Otthon aztán kiderült, kizárólag növényi fehérjékből készült (tehát állati fehérjére allergiás kutyák számára), tele gluténnel – az én kutyám viszont történetesen épp a glutént nem tudta megemészteni.
Ne fogadjuk el fenntartások nélkül a boltosok javaslatát, nincs olyan, hogy egy táp minden allergiás kutyának jó; hisz bármire allergiás lehet.
Ezzel koránt sem azt akarom mondani, hogy ezek a tápok nem jók; csupán azt, hogy nem minden ételallergiára jók.
Intolerancia esetén a teszt alapelve ugyan az, a különbség, hogy a beazonosításhoz itt már néhány hét után vissza lehet/kell iktatni az eredeti étrend valamelyik elemét, alkalmanként mindig csak egyet.
Tapasztalataim szerint a rosszul emésztett összetevő kiiktatása hamar javuláshoz vezet, megszűnik a hasmenés, és a kutya hízni kezd. Misi kutyám esetében én nem kísérleteztem az eredeti étrend elemeinek visszahozásával. A glutént tartalmazó gabonafélék megvonása hamar javított az állapotán, ezzel bizonyítottnak láttam a glutén-intoleranciát, ezért soha többé nem kapott gabonát. Az állatorvosunk javaslatára a továbbiakban nem gyógytáppal, hanem otthon készített spéci diétával etettem. A doki szerint ugyanis a gyógytáp elsősorban hatalmas üzlet, a hatást vizsgáló klinikai tesztek pedig nem független vizsgálatok. Megpróbáltam ennek utána járni: konkrét adatokra nem lehet rábukkanni, ugyanakkor sokan osztják az én doktorom álláspontját, rámutatva a tápgyártók – állatorvosok/állatklinikák – szponzoráció összefüggéseire.
A jó doktor szerint ráadásul az ár/érték arány erősen túlzó, és ebben lehet valami: az egyik húgykövességre kifejlesztett táp két összetevőből – kukoricából és tojásból – áll, nem számítva a hozzáadott vitaminokat, ára pedig 2000 Ft/kg.