Akut hasnyálmirigy gyulladás

Az ismétlődő hányás, étel visszautasítása, hasfájás tünet együttes jelentkezésekor mindig gondolni kell hasnyálmirigy gyulladásra, ezért sose várjunk arra, hátha holnap jobban lesz, hanem haladéktalanul irány az orvos (és nem a facebook!).

A hasnyálmirigy az emésztéshez szükséges enzimeket, valamint a vércukorszint stabilizálásához szükséges hormonokat termeli. A gyulladás miatt az enzimek túl korán aktiválódnak (tehát nem a táplálékfelvétel indukálja az enzimtermelést, hanem a gyulladás), elkezdik megemészteni magát a hasnyálmirigyet, ez okozza a fájdalmat.

Akut és krónikus formája ismert, mindkettőnek van enyhe és súlyos formája. E betegségcsoporthoz köthető még az endokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI=exogen pancreas insufficiencia), amely gyakran veleszületett, de lehet akut vagy krónikus gyulladás szövődménye is.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás

Pontos kiváltó oka nehezen azonosítható, lehetséges okai között említik:

  • hirtelen nagy mennyiségű zsíros étel elfogyasztása (pl. amikor a birkapörköltnek való húsról eltávolított faggyús részeket a kutyának adjuk);
  • elhízás;
  • cukorbetegség;
  • Cushing-kór;
  • májműködési zavarok;
  • pajzsmirigy alulműködés;
  • hyperlipidémia (magas vérzsír szint);
  • egyes gyógyszerek, pl. egyes vízhajtók, sulfonamidok, tetracyclin, metronidazole, hosszú hatású antacidok, tylenol, görcsoldók, szteroidok;
  • egyes fertőzések, pl. herpes vírus, toxoplazma;
  • epevezeték elzáródás;
  • hypercalcemia: túlműködésre stimulálja a hasnyálmirigy enzimtermelését;
  • traumák; daganat.

Megjegyzés: A magas zsírbevitel, mint kiváltó ok megítélése nem egyértelmű, abban viszont egyetértést tapasztaltam, hogy a már meglévő gyulladást a bőséges zsírbevitel súlyosbítja.

John B. Symes állatorvos szerint (dogtorj.com) nem önmagában a zsír, hanem a transzzsír (hidrogénezett zsírok) a károsak.

Szerinte a hasnyálmirigy gyulladás autoimmun eredetű, a glutén intoleranciához köthető Sjorgen-szindróma része. Tehát a hasnyálmirigy gyulladást sokkal inkább az alacsony zsírtartalmú tápok gabona tartalma, nem pedig az állati zsír tartalma okozza.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás egyes fajták esetében (pl. a yorkshire terrier, törpe snaucer, briard, shetland juhász, törpe uszkár, cocker spániel fajtánál) az átlagnál gyakrabban, míg a labrador retrieverek között csak ritkán fordul elő.

Az okok többségét gazdiként nem tudjuk kivédeni, ám vannak rizikófaktorok, melyek közömbösítéséért sokat tehetünk. Ezek a következők:

  • túlsúly, mely fizikai inaktivitással is társul;
  • hyperlipidémia (magas koleszterin és/vagy triglicerid szint) – ha táplálási hiba, ezen tudunk változtatni;
  • hypercalcemia – magas szérum kalcium szint, ami mögött nem mellékpajzsmirigy probléma, hanem kalcium túladagolás áll;
  • ivartalanítottság;
  • túlvakcinázás;
  • rovarirtók, organofoszfátok túlzott alkalmazása – bolha- és kullancsirtók!

Jellegzetes klinikai tünetei:

  • erős hasi fájdalom, amely miatt a kutya vagy görbített háttal körbe-körbe mászkál, vagy nagyon elesetté válik, és nem akar mozogni;
  • ismétlődő hányás;
  • étvágytalanság, gyengeség, apátia;
  • igen bűzös, hasmenéses széklet;
  • kiszáradás.

Lehet még:

  • magas láz, de lehet alacsony testhő is (Manócska kutyánknak pl. jéghidegek voltak a lábai);
  • nyálzás;
  • ájulás;
  • sárgaság.

A pontos diagnózist a klinikai tünetek mellett további vizsgálatokkal (pl. vérvétel, biopszia) kell megerősíteni.

Kezelése

Minden esetben állatorvosi beavatkozást igényel, közepes és súlyos formáiban klinikai ellátás szükséges, házi praktikákkal nem kezelhető.

Akut hasnyálmirigy gyulladás esetén az itatás, etetés csak a klinikai tünetek (hányás, hányinger, fájdalom) csökkenése után lehetséges.

A jelenlegi gyakorlat szerint a kutya 24-48 órán keresztül nem ehet, és nem ihat. Ebben az időszakban a kiszáradás veszélye miatt a folyadékot intravénásan kell pótolni.

Ha a kutya már nem hány, 24-48 óra elteltével óvatosan, kortyonként elkezdhetjük itatni, vagy adhatunk neki jégkockát is. A kezdeti időszakban csupán néhány kortyot ihat, amit óránként megismételhetünk. Ha a hányás nem tér vissza, kaphat alacsony zsír-, és magas CH tartalmú levest.

Amikor már ehet…

A panaszmentes folyadékfelvétel (hányás, fájdalom, hasmenés csökkenése) után óvatosan, fokozatosan elkezdhetjük etetni. A cél ilyenkor nem a napi kalória bevitel biztosítása, hanem a bélfal optimális áteresztőképességének fenntartása. (A hosszan tartó táplálék- és folyadékmegvonás miatt a bélfal áteresztőképessége megnőhet, továbbá könnyebben alakul ki szepszis.)

Diétás alapelv: a hasnyálmirigy stimulációjának minimalizálása.

Míg egy egészséges kutya emésztőrendszere könnyedén elbánik a kórokozókkal, gond nélkül előállítja a zsírok lebontásához szükséges enzimeket, egy akut hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő kutya emésztőrendszerére úgy kell tekintenünk, mint egy katasztrófa sújtotta övezetre, amit minden megterhelő elemtől mentesíteni kell. Ennek érdekében kezdetben alacsony zsírtartalmú, mérsékelt fehérje tartalmú, és magas CH tartalmú ételt kapjon

Egy példa erre: bővebb vízben, alaposan, szinte kása-szerűre megfőzött rizst (1 csésze rizs 4 csésze vízben 20-30 percnyi főzés) alacsony zsírtartalmú állati fehérjével, pl. sovány túróval, főtt csirkemellel, sovány, főtt marhahússal, főtt nyúlhússal. A húsról minden látható zsírt le kell szedni, és még a nyers táplálkozást követő kutyák esetében is meg kell főzni.

A CH ebben az időszakban elhagyhatatlan, akkor is, ha amúgy kutyánk CH mentes étrendet követ, mert a CH stimulálja legkevésbé a hasnyálmirigy enzimtermelését, így ebben a kezdeti időszakban ez szolgáltatja az energiát. (Másképpen fogalmazva: a zsírbevitel erősebben megdolgoztatja a hasnyálmirigyet, mint a CH.) Az alaposan megfőzött fehér rizs másik előnye, hogy enyhíti a hányingert és a hasmenést

Első étkezésre csak rizst adjunk, és ha a kutya ezt a tünetek visszatérése nélkül tolerálja, tehetünk hozzá fehérjét. Az arány 2/3 rész CH, 1/3 rész fehérje.

Néhány nap elteltével fokozatosan közelíthetünk a fele-fele arányhoz.

A napi adagot kezdetben 5-6 részre osszuk el, így kevésbé dolgoztatja a hasnyálmirigyet, és a hányinger is kivédhető.

Panaszmentesség esetén lassan növelhetjük az adagokat (ezzel párhuzamosan csökkentve az etetések számát).

A hányás visszaesést jelent, ezt minden esetben jelezni kell az orvosnak, és fel kell függeszteni az etetést 12-24 órára. A koplalás elteltével a procedúrát előröl kell kezdeni, tehát kezdetben csak víz kortyonként, stb. A rizs főzéséhez ne használjunk sót. Víz helyett használhatjuk a hús főzőlevét (persze azt is só mentesen főzzük

A táplálás első néhány napján csontot nem ehet a kutya!

Lehetséges étrend-kiegészítők:

  • omega 3 zsírsav,
  • hasnyálmirigy enzimek,
  • közepes láncú triglicerid (pl. kókuszolaj).,
  • L-glutamin aminosav: segít a koplalás miatt megváltozott áteresztőképességű bélfal nyákosságának visszaállításában. Napi adagja 10 kg-ként 500 mg.
  • Seacure – hidrolizált fehér húsú halból készült. Amellett, hogy magas a tápértéke, ízletesebbé teszi a sótlan főtt rizst.
  • Orvosi ziliz és vörös szilfa teája bélbevonó hatású. A belőlük készített teából 4 óránként kaphatnak 1-4 evőkanálnyit a kutya méretétől függően.

A probiotikum az újabb, humán kutatások szerint nem javasolt.

A felépülés idejére javasolt étrend összetétele

  1. Legfeljebb 50% alacsony zsírtartalmú fehérje, ami lehet bőr nélküli csirke, sovány marha, nyúl, kecske, pulyka, vad, marhaszív, tojásfehérje (főzve), alacsony zsírtartalmú joghurt és túró. A látható zsírokat minden húsféléről el kell távolítani!

Egész főtt tojást is adhatunk heti 1-2 alkalommal. Egy nagyobb tojás átlagosan 5 g zsírt tartalmaz. Kistermetű fajtáknál óvatosabban kell adagolni. A nyers tojásfehérje biotint bontó tulajdonsága miatt mellőzendő.

Magas zsírtartalmú húsok, pl. birka, sertés, kacsa mellőzendő.

Tápanyagtartalmuk miatt adjunk belsőségeket (máj, vese), mennyiségük a teljes adag 5-10%-a legyen.

  1. 50% magas keményítő tartalmú zöldségfélék, pl. édesburgonya, burgonya, rizs, quinoa, sütőtök (a kalóriaszükséglet biztosítása miatt szükségesek) + alacsony glikémiás indexű zöldség, gyümölcs, pl. brokkoli, cukkíni, főzőtök, római saláta, kelkáposzta, leveles kel, spenót.

Ezek arányát úgy kell kalkulálni, hogy a napi energiaszükségletet minél kevesebb CH-val biztosítani tudjuk. Tehát ha hizlalni kell, mert lefogyott, akkor több CH kell, de ha már elérte a normál súlyt, csökkenthetjük arányukat.

Húsos csont: 8-10 napos panaszmentes táplálás után, ekkor is csak kis mennyiségben kapjon. A bőrt, látható zsírt le kell szedni erről is; tehát a farhát pl. nem jó választás, a mellcsont szerencsésebb. A felépülési szakaszban a BARF-étrendben javasolt 40%-os csontos hús arány ebben az időszakban sok.

A zsírtartalom vonatkozásában nem javasolt a kiegyensúlyozás, azaz amikor egyik nap több, másik nap kevesebb zsírt adunk. Egy nap se kapjon “többet”.

Étrendkiegészítők: emésztő enzimek, probiotikum, l-glutamin, B-vitamin komplex, E-vitamin, C-vitamin, EPA (halolaj).

Kalcium pótlás: ha több, mint 2 hétig egyáltalán nem etetünk csontot, kalcium pótlás szükséges. Ha az étrend már legalább 20% csontos húst tartalmaz, nem kell kalciumot pótolni.

Mivel az alacsony zsírtartalom kevésbé ízletes, változatosan állítsuk össze az adagokat.

Az étrend összeállításának másik szempontja, hogy minden kutyánál egyedileg kell kikísérletezni, mi működik nála, és mi nem. Ami panaszt okoz, el kell hagyni, legyen az alapanyag, vagy zsír/rost/CH mennyiség, Ugyan ez vonatkozik az etetések számára, egy adag nagyságára is. A napi 1 étkezésre azonban nem célszerű visszatérni, így megelőzhejük a visszaesést.

Minden etetés után figyeljük meg, nem jelentkeznek-e hasi fájdalom tünetei: görbített hát, nyüszítés, nyugtalanság, nem szívesen mozog. Ilyen esetben azonnal csökkenteni kell a zsírbevitelt, és vissza kell térni a kisebb adagokhoz és többszöri étkezéshez.

Bár nem a hasnyálmirigy gyulladás visszatérését jelzik, de figyelni kell az emésztési rendellenességekre is, úgymint: szélszorulás, puffadás, böfögés, bélkorgás, a száj nyalogatása, vagy gyakori nyelés. Ezek azt jelzik, változtatnunk kell az étrend összetételén, vagy csökkenteni kell az adagokat (a napi adagot több részre kell elosztani).

Ezek a tünetek – étvágycsökkenéssel, fogyással, zsíros széklettel kiegészülve – lehetnek az EPI tünetei is, azaz a gyulladás szövődményeként a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztő enzimet. Ilyenkor ezeket gyógyszeresen kell pótolni.

A visszaesést, panaszok visszatérését mindig jelezzük az állatorvosnak! Nem elég, ha csak változtatunk valamit az étrenden.

Technológiai javaslatok:

  • Főzéssel a rejtett zsírok is feltárhatók.
  • A hús főzővizét is zsírtalanítva használjuk fel: a levet erősen lehűtve a felszínen összegyűlő zsír könnyen eltávolítható.
  • Zöldségeket, gyümölcsöket enyhén meg kell főzni, párolni, vagy pürésíteni kell.
  • Keményítő tartalmú alapanyagokat alaposan meg kell főzni.

Ne essünk vissza!

Mivel a hasnyálmirigy gyulladás gyakoribb az inaktív és/vagy túlsúlyos kutyáknál, a dagikat le kell fogyasztani, aminek a legbiztosabb módja a több mozgás (ami nem egyenlő a gazdi melletti pórázon poroszkálással!).

Fontos, hogy az esetleges háttérbetegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés, diabetes mellitus) diagnosztizálva legyenek, és megfelelően kezeljék őket. Magas vérzsír szint esetén (ez jelentheti a magas koleszterint és a magas triglicerid szintet is) a zsírbevitel visszafogásával, halolaj adásával, pajzsmirigy alulműködés megfelelő kezelésével csökkenthetjük a hasnyálmirigy gyulladás rizikóját.

Bármi is váltotta ki a gyulladást, a magas zsírtartalmú étrend mellett a betegség gyakrabban újul ki.

Embereknél már kimutattak kapcsolatot a védőoltások és a hasnyálmirigy gyulladás között (ennek mechanizmusát a szerző nem részletezte), ezért megfontolandó a hasnyálmirigy gyulladáson átesett kutyák évenkénti újraoltásának mellőzése. (Amúgy sem kell őket évente újra oltani, ez csak pénzlehúzás – kivéve a veszettséget, de csak azért, mert kötelező.)

Normált étrend bevezetése

Az alacsony zsír-, közepes fehérjetartalmú étrendet legalább 7-10 napig kövessük. Panaszmentesség esetén az adagok nagysága fokozatosan növelhetők mindaddig, míg az étkezések számát 2-re tudjuk csökkenteni.

A szövődménymentesen gyógyuló, gyógyszeres kezelésekre jól reagáló kutyák gond nélkül visszavezethetők eredeti étrendjükre, ám annak zsírtartalma a továbbiakban se legyen 20%-nál több (szárazanyagtartalomra vonatkoztatva).

Egy súlyos, a hasnyálmirigy nagy részét károsító, vagy az akut szakaszba vissza-visszaeső gyulladás után előfordulhat, hogy a kutya kevésé fogja tolerálni a zsírt, mint a betegsége előtt. Esetükben a „normál” étrend is csökkentett zsírtartalmat jelent, így jó eséllyel megelőzhetjük a krónikus hasnyálmirigy kialakulását. Így kell eljárni akkor is, ha a kutyának klinikai tünetei ugyan nincsenek, de hiperlipidémiában, vagy steatorrheában (zsírszéklet: nagy mennyiségű, zsíros, bűzös széklet) szenved.

Folyt. köv.: krónikus hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy elégtelenség

Reklámok