Mit takarnak valójában az összetevők?

Ha átnézünk egy csinos prospektust, könnyen támad az a képzetünk, hogy a gyártó beszerzői a farmokon kapirgáló csirkékből, vagy a legelésző báránykákból válogatnak alapanyagot, és a tápba filézett csirkemell kerül (egyes tápoknál ez van a fotón és a TV reklámban). Nos, nem így van.
Sok országban a kutyakaja gyártással az élelmiszer feldolgozó cégek leányvállalatai foglalkoznak, vagyis az ott keletkezett maradékok, hulladékok újrahasznosulnak a kutyakaja gyártásban. (Pl. a Purina tápcsalád a Nestlé, a Hill’s a Colgate-Palmolive, az Eukanuba a Procter&Gamble, a Pedigree és a Royal Canine pedig  a Mars cég érdekeltségébe tartozik)
Friss hús, húsliszt – mit jelentenek?
Bárány/marha (stb.) hús: friss hús, ami a vázizmokból, és egyes belsőségekből (pl. nyelv, rekeszizom, szív) származik. Tartalmazhatja az ezekkel szorosan összefüggő ereket, idegeket, porcokat, zsírt, bőrt. Csontot nem tartalmaz. Ha a címkén csak „hús” megnevezés szerepel, az minden bizonnyal többféle állat valamilyen részét jelenti. (Ez még önmagában nem lenne baj, de ezt akkor szokták alkalmazni, ha a gyártónak nincsenek állandó beszállítói, azt veszi meg, ami épp van, vagy olcsó, így a hústartalom összetétele és minősége nem állandó.)
Csirke/pulyka/baromfi hús: friss, csontos, vagy csont nélküli hús és bőr, amelyben nincs toll, fej, láb és belsőség. A csont a húshoz tartozik, hozzáadott csont nincs benne. Jellemzően az emberi fogyasztásra feldolgozott nagyüzemi csirkék lehulló részeit használják fel (pl. farhát), illetve a filézés után megmaradó mellcsontot és húscafatokat. A „baromfi” megnevezés itt is az alacsonyabb, nem állandó minőségre utal.
Halhús: általában teljes, tisztítatlan hal, és a halfeldolgozás során leeső nyesedékek. Ha nincs a hal fajtája konkrétan megnevezve (pl. lazac), bármi lehet.
Csirke/bárány/pulyka stb. húsliszt: feldolgozott hús, amiben nincs hozzáadott szőr, szaru, vér, gyomor, bendő. (Tehát minimális mennyiség lehet benne ezekből, mert a feldolgozás során nem lehet maradéktalanul eltávolítani őket, de nem lehet kiegészítésül hozzáadni.) Magas a fehérjetartalma. Ha nincs konkrétan megnevezve, milyen állatból származik, bármilyen emlős lehet.
Baromfi/csirkehúsliszt: ugyan azokból az alkotórészekből nyerik ki, mint a csirkehúsnál felsoroltakat. Vannak gyártók, akik a tojásfarmokon kiöregedett baromfikat is felhasználják, ekkor az állat minden része (tehát a mell, comb is) belekerül, nem csak az, amit az amerikaiak nem esznek meg.
Halliszt: teljes, tisztítatlan halból, és a halfeldolgozás során leeső nyesedékekből készül. Ha nincs a hal fajtája konkrétan megnevezve, bármi lehet.
Hús melléktermék: friss tüdő, vese, agyvelő, máj, vér, lép, csont, zsírszövet, gyomor, belek. Hús nincs benne. Nem tartalmazhat hozzáadott szőrt, szarut, fogakat, patát. Lehetőség szerint mellőzzük.
Baromfi melléktermék: nyak, láb, fej, zsigerek, szív, máj, vese, belek. Tollat nem tartalmazhat. Mellőzzük.
Csontliszt (Meat and bone meal): csontok a rajtuk lévő szövetekkel, elvileg nem tartalmazhat hozzáadott vért, szarut, szőrt, bendőt. Gyenge minőséget képviselő összetevő, gyakorlatilag a feldolgozás során visszamaradt szárított, őrölt hulladék. Egyes feldolgozók (a tápgyártók beszállítói) felhasználják az elgázolt, vagy a farmokon, illetve szállítás közben elhullott, beteg állatokat is. Valahol azt olvastam, hogy 4D-s állatokból készülnek: dead, diseased, disabled, dying prior to slaughter, azaz elhullott, beteg, legyengült, elgázolt bármilyen állat, vagy műtét során eltávolított állati szövet (ami ugye beteg szövet) lehet benne.
Állati kivonat (animal digest): állati szövetekből kémiai úton, vagy enzimes hidrolízissel kinyert folyadék, vagy por formájú termék, ízesítésre használják.
Zsírok: bármilyen élelmiszer előállítás/feldolgozásból származhatnak, pl. éttermek konyháiban. A feldolgozó cégek összegyűjtik őket, stabilizálják, és eladják a tápgyártóknak (vagy bárkinek).
Őrölt gabona/kukorica: teljes gabona/kukoricaszem őrölve.
Gabona/kukorica-glutén: a kukoricaszirup, vagy a keményítő feldolgozása során keletkező melléktermék, amelyből már eltávolították a korpát, csírát, keményítőt.
Gabona/kukoricaliszt: a feldolgozás során visszamaradó, magas fehérje- és kalóriatartalmú összetevő, az állati eredetű fehérjét helyettesítik vele.
Szója: a szójaolaj előállítás mellékterméke, azaz hulladék.
A friss hús, vagy a húsliszt a jobb?
Ez a többi összetevő ismerete nélkül nehezen dönthető el. Az állati fehérje (ami mindig konkrétan megnevezett állatfajta friss húsa vagy a belőle készült húsliszt legyen,) és a gabonafehérje aránya a döntő, ez utóbbi aránya az én ízlésem szerint lehetőleg a 20%-ot ne haladja meg.
Advertisements

2 thoughts on “Mit takarnak valójában az összetevők?

  1. A Josera tápnál, pl.: a High Energy-nél baromfihúsliszt, lazaclisz, tepertőliszt van írva… akkor most ez jó, vagy nem?!Te etettél már joserat? Lehet, hogy már kérdeztem…

  2. A Joserát ismerem, de nem próbáltam, felénk nem lehet kapni. Egy kiállításon beszéltem velük hosszan. A baromfihúsliszt megjelölés nem feltétlenül jelent rossz alapanyagot, feltehetően többféle baromfit használnak, ami önmagában nem baj. Jelentheti azt, hogy nem mindig azonos arányban van benne a csirke-pulyka-liba stb., ez engem még nem zavarna. A lazacliszttel semmi gond, a tepertőliszt már kényesebb, mert az ipari tepertők gyakran tollakat is tartalmaznak, de a fő gond, hogy a tárolás során hamar befülled, penészes lesz, voltak vele rossz tapasztalataink.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s