A tojás

A kutyák számára a nyers tojás tökéletes, teljes értékű fehérjeforrás (csak az anyatej tökéletesebb nála), minden esszenciális aminosav megtalálható benne, emészthetősége pedig 100%-os.

Egy db átlagos tojás 6,3 g fehérjét tartalmaz, ez kb. 300 g marha/csirkehús fehérjetartalmával egyenértékű. Tartalmaz továbbá 6,1 g zsírt, 915,6 g Omega 6, és 17,1 g Omega 3 zsírsavat. Szénhidrát tartalma elhanyagolható.

Vitamintartalma is jelentős, a C-vitamin kivételével minden vitamin megtalálható benne, emellett kalcium, magnézium, foszfor, kálium, cink, szelén, jód, réz, és vas tartalma is említésre méltó.

Ezek alapján kézenfekvő – és olcsó – megoldás lenne, ha kutyánk fehérjeszükségletét kizárólag nyers tojásból fedeznénk, így a fehérjebevitel probléma letudva. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog.

A nyers tojás ugyanis olyan emésztést elősegítő enzim inhibitorokat is tartalmaz, melyek különösen kölyköknél és idős kutyáknál emésztési zavarokat okozhatnak. Ennek kivédésére kezdetben heti 2-3 tojásnál ne kapjon többet a kutya; ha emellett nem tapasztalunk emésztési problémákat, nyugodtan beiktathatjuk napi rendszerességgel is, ám ekkor se ez legyen kizárólagos fehérjeforrás. Az enzim inhibitor káros hatásait kiiktathatjuk a főzéssel, de ekkor számolni kell némi táplálóanyag veszteséggel is.

A nyers tojással szembeni másik ellenérv, hogy a tojásfehérje avidint is tartalmaz. Az avidin biotin inhibitor (gátolja a biotin felszívódását a tápcsatornából), azaz a nyers tojás rendszeres fogyasztása biotin hiányt idéz elő a kutya szervezetében. (A biotin hiány elsősorban a bőr és szőr minőségén látszik, hámlást és bőrgyulladást okoz.) Egyes szerzők emiatt csak főtt formában javasolják a tojás etetését, mások azonban úgy vélik, csak extrém mennyiségű (napi 20 db) tojás rendszeres fogyasztása okoz biotin hiányt, emellett a tojássárgájában is van biotin, tehát az egész tojással egyben biotint is viszünk be a kutya szervezetébe. A főzés tehát kivédi a biotin-mizériát, ám ha valaki mégis a nyers változat mellett dönt, más biotin forrást (pl. máj) is be kell iktatni a kutya étrendjébe.

A szalmonella probléma

A tojással kapcsolatos alapinformációnak számít a nyers tojás = szalmonella fertőzés, különösen kánikulában. Kutyák esetében a nyers tojás etetésében rejlő fertőzésveszélyről ellentmondásos információkat olvastam.

Az állatorvosok egy része a fertőzésveszély miatt nem javasolja a nyers tojás etetését, ugyanakkor a BARF-hívők szerint az egészséges kutyák immunrendszere jóval hatékonyabban küzd meg a szalmonella baktériummal, mint az emberé, ezért nem betegednek meg.

Egy másik szempont szerint a friss, megbízható forrásból beszerzett, megfelelő körülmények között tárolt tyúktojásnak legfeljebb csak a héján lehet kórokozó, a tojás belsejében nem, így kutyáknak is nyugodtan adható.

Az ellenérvek sorában említhetjük azt is, hogy bár a kutyákat ritkán betegíti meg a szalmonella, a kutya szervezetébe jutott baktériumok átjuthatnak a velük érintkező emberek szervezetébe is, ezért a nyers tojással (és nyers hússal) való etetés során fokozottan kell ügyelni a higiéniára.

A hányós-hasmenéses tüneteket okozó szalmonella fertőzés mellett a szalmonella baktériummal való fertőzöttség kutyák esetében másfajta veszélyeket is magában rejthet. Léteznek kutatások, melyek szerint összefüggés van a szalmonella fertőzés (amit a kutya tünetmentesen is átvészelhet) és a spontán abortusz között, tehát tenyésztésbe vont szukák esetében ügyelni kell a fertőzés kivédésére.

Tojáshéj

A tojáshéj kiváló kalciumforrás (94%-a kalcium karbonát), ugyanakkor foszfort nem tartalmaz, így etetése különösen ajánlott olyan kutyák számára, akik egyáltalán nem kapnak csontot. Ehhez az alaposan leöblített tojáshéjat meg kell szárítani, 20-30 percig forró sütőben szárítani, majd kávédarálóval finom porrá kell őrölni, mert csak így szívódik fel tökéletesen.

Mennyit adjunk belőle?
A tojáshéj por kalcium tartalma 38,1% (AAFCO adat). Egy tojás héjából kb. egy teáskanálnyi por lesz, ami 2000 mg kalciumot tartalmaz (Forrás: Mary Strauss Whole Dog Journal, 2007.), ebből 450-500 gr csontmentes ételre ½ teáskanál tojáshéj por adagolását javasolja a szerző.

Létezik tojáshéj por készítmény is – Pure Eggshell Concenratum -, ennek adagolási javaslata így néz ki:

100 gr ételhez – 1/4 teáskanál
200 gr ételhez – 1/2 teáskanál
300 gr ételhez – 2/3 teáskanál
400 gr ételhez – 3/4 teáskanál

Emberek esetében a kalcium-karbonát székrekedést okozhat, ezért szedését magasabb rostbevitellel javasolják kiegészíteni a szakemberek. Kutya esetében nem olvastam ilyen adatot, de nem árt tudni róla…

Számba véve az előnyöket és hátrányokat, a magam számára a következőket vontam le: napi 1 tojás, elsősorban főve, nyersen legfeljebb heti 1 alkalommal, de csak akkor, ha teljesen friss, és a tyúkokat is ismerem. Bolti tojásnak nem adom a héját.